Veszprémy László Bernát: Gyilkos irodák – A magyar közigazgatás, a német megszállás és a holokauszt. Budapest, 2019, Jaffa Kiadó, 278 oldal, 3490 forint
Magyarország 1944-es német megszállásáról utoljára 1978-ban született összefoglaló munka, Ránki György tollából. A mindmáig heves vitákat kiváltó eseménysorozatról és következményeiről most Veszprémy László Bernát, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár egykori, a Milton Friedman Egyetem Magyar Zsidó Történeti Intézetének jelenlegi munkatársa közölt Gyilkos irodák – A magyar közigazgatás, a német megszállás és a holokauszt címmel monográfiát.
Az ifjú történész-publicista megközelítésének újszerűségét az adja, hogy a korábbi munkáktól eltérően kifejezetten a magyar közigazgatás német megszállás alatti történetét és a holokauszttal való kapcsolatát vizsgálja. Az alapos hazai és külföldi levéltári kutatásokon, illetve a legújabb történeti szakirodalom felhasználásán nyugvó kötet – a szerző előszava után – a bürokrácia és a modern népirtások viszonyát taglaló fejezettel indít. Ebben Veszprémy az angolszász és magyar irodalomra támaszkodva arra az álláspontra helyezkedik, hogy a korabeli magyar adminisztráció a „dunai” és a„mediterrán” közigazgatási típusok közé volt sorolható, nem számított olyan gyorsnak és hatékonynak, mint például a katonásan fegyelmezett porosz/német, ámde ugyanolyan személytelennek és rugalmatlannak bizonyult.
„Az utolsó nyár nem is holokauszt- vagy hadtörténet, hanem a mindennapok tapasztalattörténete” – mondja új könyvéről Ablonczy Balázs. Leimeiszter Barnabás recenziója.
Miért gyilkolták a munkaszolgálatosokat a keretlegények a keleti fronton és hogyan manipulálták Péter Gábor emberei a népbírósági eljárásokat?
A 2. világháború egyik fordulópontja volt a partraszállás. 80 év után is az európai béke emlékezetének központi eseménye a normandiai megemlékezés.
Munkaszolgálatosok kivégzésének eltussolása volt az egyik vádpont a Don-kanyarba vezényelt parancsnok ellen a kommunista népbíróságon, Veszprémy László Bernát történész új könyve tisztázza a honvéd tábornokot a vádak alól.
Nyolcvan esztendővel ezelőtt, 1944. március 19-én szállta meg hazánkat a nemzetiszocialista Németország. Mindez gyökeres változásokat idézett elő a történelmünkben.
1944 tavaszán a magyar vezetés előtt „gyilkos dilemma” állt – hangzott el a Rubicon Intézet konferenciáján.
Magyarországon százezres nagyságrendben üzemel gázkonvektor az otthonokban. Ezek többsége több mint 30 éves, mechanikus szerkezet, amely korlátozottan szabályozható, így gyakran alul- vagy túlfűt.
Forgács István úgy véli, a 17-25 év közötti korosztályban tízezrek lehetnek azok, akik a munkáshitellel megvethetik a lábukat a munkaerőpiacon vagy éppen vállalkozást indíthatnak.
