Veszprémy László Bernát: Gyilkos irodák – A magyar közigazgatás, a német megszállás és a holokauszt. Budapest, 2019, Jaffa Kiadó, 278 oldal, 3490 forint
Magyarország 1944-es német megszállásáról utoljára 1978-ban született összefoglaló munka, Ránki György tollából. A mindmáig heves vitákat kiváltó eseménysorozatról és következményeiről most Veszprémy László Bernát, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár egykori, a Milton Friedman Egyetem Magyar Zsidó Történeti Intézetének jelenlegi munkatársa közölt Gyilkos irodák – A magyar közigazgatás, a német megszállás és a holokauszt címmel monográfiát.
Az ifjú történész-publicista megközelítésének újszerűségét az adja, hogy a korábbi munkáktól eltérően kifejezetten a magyar közigazgatás német megszállás alatti történetét és a holokauszttal való kapcsolatát vizsgálja. Az alapos hazai és külföldi levéltári kutatásokon, illetve a legújabb történeti szakirodalom felhasználásán nyugvó kötet – a szerző előszava után – a bürokrácia és a modern népirtások viszonyát taglaló fejezettel indít. Ebben Veszprémy az angolszász és magyar irodalomra támaszkodva arra az álláspontra helyezkedik, hogy a korabeli magyar adminisztráció a „dunai” és a„mediterrán” közigazgatási típusok közé volt sorolható, nem számított olyan gyorsnak és hatékonynak, mint például a katonásan fegyelmezett porosz/német, ámde ugyanolyan személytelennek és rugalmatlannak bizonyult.
Legalább két ügynök utazott a gépen, Aczél rövidre zárta a nyomozást, Kissinger szerint akár a gépen is történhetett robbanás. Mit mondanak a levéltári források? Veszprémy László Bernát írása.
Neves jogtörténész idézte fel, milyen sötét szerepet kaptak a moszkovita politikusok a valódi 1944-es ellenállókkal való leszámolásban.
Trumpék kiutasítanak egy antiszemita arab diákot, és ez igen örvendetes, de a progresszív sajtó vészharangokat kongat. Veszprémy László Bernát írása.
„Az utolsó nyár nem is holokauszt- vagy hadtörténet, hanem a mindennapok tapasztalattörténete” – mondja új könyvéről Ablonczy Balázs. Leimeiszter Barnabás recenziója.
Miért gyilkolták a munkaszolgálatosokat a keretlegények a keleti fronton és hogyan manipulálták Péter Gábor emberei a népbírósági eljárásokat?
A 2. világháború egyik fordulópontja volt a partraszállás. 80 év után is az európai béke emlékezetének központi eseménye a normandiai megemlékezés.
Még az ENSZ-főtitkár is elismerte, hogy sokan csalódottan távozhattak a rendezvényről a kőolajexportőr országok döntése miatt.
Ezúttal is magabiztos volt az Európai Bizottság elnöke.
