A 2. világháború egyik fordulópontja volt a partraszállás. 80 év után is az európai béke emlékezetének központi eseménye a normandiai megemlékezés.
Nyitókép: Katonák gyakorolják a partraszállás imitálását a normandiai események 80. évfordulójára Colleville-Montgomerynél 2024. június 5-én / fotó: Artur Widak / Anadolu via AFP
Nyolcvan évvel ezelőtt ezen a napon kezdődött a modern hadviselés egyik legvakmerőbb hadművelete, az Operation Overlord nevű akció a normandiai partoknál. A D-napon, másként a „leghosszabb napon"
hétezer hajón, szállító vízi járműn több mint 150 ezer amerikai, brit, kanadai és francia katona kísérelt meg partraszállást
a náci német alakulatok által elfoglalt Franciaország északi tengeri partszakaszán.
Öt partszakaszon érkeztek a brit szigetország felől a katonai szállítóhajók, tízezer harci járművet tettek ki a partokra. Eredetileg június 5-én lett volna a nagy nap, de a viharok miatt másnapra halasztották. Egy elterelő hadművelettel a szövetséges erőknek sikerült megosztaniuk a német parti védelem figyelmét, így a Gold nevű partszakaszon a katonáknak sikerült kitörniük a partra, ahol kialakítottak egy beszögellést, innen pedig fedezni tudták a szomszédos tengerparti részeket.
Éjjelre az öt frontvonalból négynél áttörtek, és megkezdték a benyomulást a szárazföldi területekre.
Omaha Beach-nél azonban a német védelem kitartott, és súlyos veszteségeket okozott az ott rohamozó amerikai egységnél.
A bátor, hősies és rettentő kockázatos katonai akció során 4400 szövetséges katona vesztette életét, és 9000 társuk sebesült meg vagy tűnt el nyomtalanul. A német oldalon megközelítőleg hasonlóak voltak a veszteségek.
A világ eddigi legnagyobb tengeri hadművelete áttörte a német vonalakat, és bár a kemény német ellenállás miatt nagyon lassan tudtak előrehaladni a szövetséges csapatok, a fölényben lévő légierő segítségével településről településre szabadították fel a francia földeket, augusztus végére pedig már Párizs is a kezükbe került.
Ekkorra a harcokban elesett vagy súlyosan megsebesült a szövetséges erők állományának egytizede,
mégis, Franciaország felszabadításával a náci Németország defenzívába került, a normandiai partraszállás tehát a második világháború menetét megfordító világtörténeti jelentőségi esemény volt.
Az egykori katonák ma a kilencvenes éveikben járnak, adatok szerint a brit katonák közül maximum százan élhetnek még – közülük 23-an részt vesznek a csütörtöki 80. évfordulós ünnepségeken Normandiában (körülbelül ennyi amerikai túlélő lesz szintén ott), és 21 volt brit katona a Staffordshire-i brit megemlékezéseken hajt majd fejet elesett társai emlékére.
A normandiai központi ünnepségen mintegy húsz állam vezetője emlékezik majd a 80 évvel ezelőtti történelmi eseményekre.
Joe Biden, III. Károly király, Justin Trudeau, Emmanuel Macron a szövetséges erőket alkotó államok képviseletében, de ott lesz Olaf Scholz német kancellár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. Az ukrajnai háború miatt Oroszország elnökét, Vlagyimir Putyint nem hívták meg a szervezők a nemzetközi megemlékezésre.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Ha csak egy valamit van alkalma megnézni a lengyel fővárosban, ez legyen az. Katartikus élmény, különösen magyar szemmel.
Selma van de Perre, aki október végén 103 éves korában hunyt el majdnem nyolcvan évet várt arra, hogy könyv formában is elmesélje a történetét.
Gyorsan megcáfolták Rónai Sándor alaptalan vádjait.
Az első próbálkozás botrányba fulladt, a második csendben lezajlott.
A Fradi elnöke elárulta, miért látogatott ki a Charlie Kirkért tartott megemlékezésre.
A publicista felhívásában hangsúlyozta, meg kell mutatni, hogy a normális emberek vannak többen.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
