Osztrák zsoldban álló politikai nyomásgyakorlók ólálkodnak Paks II körül

A szerző atomenergetikai szakértő, az atombiztos.org oldal tulajdonosa, szerzője és szerkesztője

Ausztria a Paks II. projektet több, egymást erősítő stratégiai irányból próbálja ellehetetleníteni, és ebben magyar politikusok és névleg  civil szervezetek is segítik.  A támadások egyszerre zajlanak jogi, politikai, kommunikációs és civil szervezeti csatornákon keresztül zajlanak, nagyon gyakran egymással összehangolt módon. A Szuverenitásvédelmi Hivatal november végén publikált vizsgálata konkrét magyarországi szervezetet is megnevez. Megállapítja azt, hogy az Energiaklub „nyomásgyakorló szervezet, amely stratégiai szinten támadja a magyar energiapolitikai döntéseket”,

A Hivatal vizsgálata tiszta vizet öntött a pohárba 

A Szuverenitásvédelmi Hivatal által lefolytatott és publikált vizsgálat apropóját az adta, hogy az Energiaklub és a hasonló hátterű politikai nyomásgyakorló szervezet, a Greenpeace azzal kezdett el kampányolni, hogy az általuk 2014-ben indított eljárás eredményeképpen az „ENSZ Aarhusi Egyezményének Jogkövetési Bizottsága hivatalos figyelmeztetésben részesítette Magyarországot, amiért a kormány továbbra sem biztosítja a projekt átláthatóságát és nem vonja be a lakosságot a Paks II. engedélyezési folyamatába…”

Ez az állítás már csak azért sem állja meg a helyét, mert a Paks II. Atomerőművi beruházással kapcsolatban minden nem üzleti titkot, vagy nemzetbiztonsági kockázatot jelentő adat és dokumentum, köztük a megvalósítási megállapodások is nyilvánosak. A projekt átláthatóságát jelzi az is, hogy az ENSZ Espooi Egyezmény titkársága „best practice”-nak, azaz jó gyakorlatnak, követendő példának minősítette a Paks II. projekt környezeti hatásvizsgálati eljárását, aminek része volt a nyilvánosság teljes körű tájékoztatása, illetve szintén jó gyakorlatnak nevezte azt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is. A Nukleáris Biztonsági Egyezmény (Convention on Nuclear Safety - CNS) felülvizsgálati értekezlete során a nemzetközi közösség szintén kiemelkedően jó gyakorlatnak minősítette a magyar engedélyezési eljárások transzparenciáját. Ezen eljárással kapcsolatos közmeghallgatásokra 9 városban és 7 országban került sor. Ausztria ekkor hozzájárult a Paks II. Atomerőmű megépítéséhez.

A Hivatal arra is felhívta a figyelmet, hogy az Energiaklub és a Greenpeace Paks II. elleni hadjáratának kampányában „részt vett a Telex, a 24.hu, a HVG, a Népszava, az Economix, a Pénzcentrum és a Portfolio is.” Nem maradt ki a sorból az ATV sem, és arról számolt be, hogy a csatorna fiók rádióadója, a Spirit FM műsorába behívták az Energiaklub programvezetőjét, aki a szokásos módon támadta a kormány energiapolitikáját és ennek részeként a Paks II. projektet…

Ausztria többfrontos támadása Paks II ellen

A Hivatal vizsgálatával kapcsolatban az Energiaklubnak persze egy szava sincsen. Nyilván arra számítanak, hogy a korábbi itt és itt itt olvasható, következmények nélküli leleplezések után ezúttal sem történik semmi és ott folytathatják, ahol abbahagyták, a külföldi támogatóikról és megbízóik elvárásairól szóló híradások után elfelejtődik a dolog.

Ausztria és az Energiaklub tevékenysége súlyosan veszélyezti Magyarország ellátásbiztonságát és sértik azt az uniós elvet, hogy az energiamix meghatározásának joga szuverén tagállami hatáskör. Érdemes sorra venni, hogy Ausztria miként, milyen eszközökkel és háttérrel rendelkező politikusok és szervezetek támogatásával próbálja a Paks II. Atomerőmű megépítését akadályozni. 

Ausztria egyebek közt gazdasági érdekei (erről például itt írtam) mentén támadja a Paks II. Atomerőművi projektet és sérti Magyarország szuverén jogát az energiamix meghatározására. Az osztrákok Paks II-ellenessége mögött az immár Európában is visszaszorulóban lévő  elvakult zöld ideológia mellett masszív gazdasági érdek áll.

Mi több, Magyarország exportőr pozícióba kerülhet, ami megint csak rontja Ausztria térségbeli pozícióit. Ausztria farizeus módon viselkedik, ugyanis vehemens atomenergia-ellenessége ellenére használ atomenergiát, nem is keveset, hiszen szükség esetén gyakran importálnak villamos energiát olyan országokból, mint Magyarország vagy Csehország, ahol atomerőművek üzemelnek. Szárazabb időszakokban például, amikor az osztrák vízerőművek nem állnak a helyzet magaslatán. 

A Paks II. projekt elleni osztrák politikai támadás egyik ékes bizonyítéka az, hogy 2021 végén az osztrák parlament környezetvédelmi bizottsága egy olyan határozatot fogadott el, amelyben arra kérték a szövetségi kormányt, hogy minden rendelkezésre álló jogi és politikai eszközzel lépjenek fel a Paks II. Atomerőmű megépítése ellen. Az  osztrák parlament környezetvédelmi bizottságának jelenlegi elnöke, Lukas Hammer korábban szintén egy atomellenes szervezetnek, a Greenpeace-nek volt a szóvivője. Idén decemberben pedig „felszólította Norbert Totschnig osztrák mezőgazdasági minisztert, hogy sürgősen lépjen fel Brüsszelben Magyarországgal szemben Paks II. ügyében.” Sőt korábban

Ausztria továbbra is pénzeli az Energiaklubot

Ugyanakkor a nyílt jogi és politikai eszközökön túlmenően az osztrákok más módot is találtak a  Paks II. Atomerőmű megépítése elleni „befolyásolási műveleteik” kiszélesítésére. Nyilvános adatok alapján  2018. évi pénzügyi és éves beszámolójuk alapján még 2019 novemberében tártam fel, hogy az osztrák Szövetségi Fenntarthatósági és Idegenforgalmi Minisztérium azért támogatja az Energiaklub nevű magyar civil szervezetet, hogy az a Paks II. ellen különböző jogi eljárásokat indítson, ami szerepelt a politikai nyomásgyakorló szervezet éves beszámolójában is. Ezt támasztja alá az is, hogy az Energiaklub 2019-es pénzügyi beszámolójában konkrétan ez olvasható:  

De nézzük tovább a listát! A német Grassroots Foundation támogatta az atomenergetikáról nyilvánvaló valótlanságokat állító Atomcsapda blogbejegyzéseit is. A Paks II. projektet támadó Paksi Riot nevű csapatot pedig Soros György szervezete, az Open Society Institute pénzelte. A nyílt társadalom támogatása címén Nyugaton rendre úgy gondolják, hogy akár nyíltan is beavatkozhatnak egy ország belügyeibe. 

A 2020-2021-es, továbbá a 2022-es és a 2023-as beszámoló/jelentés szerint az osztrák energiaügyért is felelős minisztérium továbbra is támogatta az Energiaklub atomellenes tevékenységét.

Feketén-fehéren ez azt  jelenti, hogy az Energiaklub, a magát szakmaiként beállítani próbáló politikai nyomásgyakorló civil szervezet az osztrák kormánytól azért kapott pénzt, hogy Magyarország szuverén energiapolitikai döntése, a Paks II. Atomerőmű ellen hangolja a közvéleményt, illetve jogi lépéseket tegyen.

Mindezek mellett az Energiaklub legutóbbi „közvéleménykutatása” szerint a magyarok kétharmada problémásnak tartja az orosz energiafüggőséget. Nos tény az, hogy az orosz kőolaj, földgáz és a friss nukleáris üzemanyag-szállításokkal eddig soha nem volt probléma. Jelenleg is ezek biztosítják Magyarország ellátásbiztonságot és a rezsicsökkentés eredményeinek a megtartását. Nem túl meglepő módon az osztrákok által is támogatott Energiaklub abban semmiféle kockázatot nem lát, hogy a hazai villamosenergia-fogyasztás kielégítéséhez szükséges , egyes időszakokban roppant drága villamos energia tizede Ausztria felől érkezik…

Osztrák kotta mentén született az Európai Bíróság ítélete

Ausztria atomellenes hadjárata február 27-én új erőre kapott, hiszen az Európai Bizottság 2017 márciusi határozata ellen sikertelenül fellebbező, a 2022-es elutasító határozat után az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka azt javasolta a Bíróságnak, hogy a testület helyezze hatályon kívül a törvényszéki ítéletet, ami helybenhagyta a Magyarország által Pakson két új atomreaktor vonatkozásában nyújtott támogatást jóváhagyó bizottsági határozatot. Az Európai Bíróságnak nagyon csűrni-csavarni kellett a jogi megfogalmazásokat, hogy döntést tudjon hozni a bizottsági határozat megsemmisítéséről, de szeptemberben megsemmisítette a határozatot. 

Mellesleg a Bizottság azért nem kötötte össze az állami támogatási eljárást a közbeszerzési előírásoknak való megfelelősség vizsgálatával, mert nem volt ilyen előírás, nem volt  ilyen gyakorlat. A Paks II. Atomerőmű beruházásáról Magyarország az Európai Unióval 2013 óta folyamatos egyeztetéseket folytatott. Mindezek egyértelműen jelzik, a Bíróság döntése ismét csak – ezúttal jogi köntösbe bújtatott osztrák támadás következménye, hiszen az egész eljárást Ausztria indította (erről itt írtam). 

Magyarország ettől a Bírósági ítélettől függetlenül, a Paks II. Atomerőművi beruházással kapcsolatos amerikai szankciók eltörlése, valamint az OAH által kiadott engedélyek lehetőséget biztosítanak a projekt felgyorsítására, amelynek történelmi pillanata lesz a 2026. február 5-i első betonöntés. Innentől a Paks II. Atomerőmű hivatalosan is építés alatt álló atomerőműnek fog minősülni.

Nemcsak szervezetek, hanem egyes magyar ellenzéki politikusok is támogatják Ausztria Paks II-elleni hadjáratát. Tordai Bence országgyűlési képviselő az Európai Bíróság szeptemberi ítéletét követően országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be – amelyben a Paks II. projekt azonnali leállítása, sőt – többek között – az engedélyek visszavonása, az orosz-magyar megállapodás felmondása és a paksi bővítéshez előzetes elvi hozzájárulás megadásáról szóló 25/2009. (IV. 2.) OGY határozatot hatályon kívül helyezése is szerepelt.

Arról nem is beszélve, hogy korábban november 4-én Tordai feljelentő levelet küldött az Európai Bizottságnak, amelyben felszólította (sic!) a Versenypolitikai Főigazgatóságot, hogy az uniós bíróság ítéletének megfelelően folytasson le új vizsgálatot a Paks II. projekttel kapcsolatban.

A Globál 2000 háttere 

2026. február 27-én a szintén idegen érdekek szolgálatában álló atlatszo.hu oldal elsőként számolt be arról, hogy a Paks II. Atomerőmű környezetvédelmi engedélyének visszavonását kezdeményezte az osztrák GLOBAL 2000 szervezet. A Duna melegedésére hivatkoztak és arra, hogy a környezetvédelmi engedélyt azért is vissza kellene vonni, mert öt éven belül nem kezdődött meg az az építkezés. A cikk szerzője az a Fülöp Orsolya, aki korábban az osztrák Szövetségi Fenntarthatósági és Idegenforgalmi Minisztérium által is támogatott Energiaklub szakmai igazgatója volt, és legutóbb személyeskedő válaszban kikérte magának az atlatszo.hu nevében, amiért itt és itt megírtam, interjúban elmondtam, hogy idegen érdekek mentén támadják a Paks II. projektet.

Kezdjük először is a Global 2000 szervezettel kapcsolatos tényekkel! Az energiaügyekért felelős korábbi osztrák miniszter, Leonore Gewessler a zöld képviselőcsoportnak volt a tagjam előtte pedig 2014-2019 között, a Paks II. projektet támadó GLOBAL 2000 nevű osztrák atomellenes civil szervezet ügyvezető igazgatója volt. Leonore Gewessler Jelenleg az osztrák Zöld Párt országos szóvivője és teljesen anakronisztikus nézeteket vall,  például arról, hogy az atomenergiát ki kell vezetni Európából és a Világból, és kerülni kell az import atomenergiát.

Az osztrák energiaügyekért is felelős minisztérium pedig továbbra is ott tart, hogy az atomenergia nem fenntartható, nem életképes alternatív az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, miközben az Európai Bizottság továbbra is klímabarátnak  minősítheti az atomenergiába irányuló pénzügyi befektetéseket. 

Az osztrákok folyamatosan megkérdőjelezik a szakemberek és nemzetközi szervezetek atomenergiával kapcsolatos hozzáértését, miközben a minisztérium azzal büszkélkedik az oldalán, hogy „Bécs joggal érdemli meg az energiaváros nevet”, arra utalva, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség székhelye is Bécs… 

A GLOBAL 2000 a Paks II-elleni újabb támadást bejelentő közleményében „kapcsolattartóként” azt a Patricia Lorenzet tüntette fel, aki a szervezet atomellenes szóvivője és, aki az osztrák energiaügyekért is felelős minisztériumhoz tartozó radioaktív hulladékok kezelésével foglalkozó tanácsadó testület tagja. Ha lenne még kétségünk, a bemutatkozása így kezdődik: „Több mint 30 éves atomenergia-ellenes tapasztalat…” Ezek után aligha kétséges, hogy a GLOBAL 2000 kinek a szolgálatában áll és miért nem vesz tudomást a valós tényekről. 

Egy elfeledettnek hitt dokumentum

Ausztria atomellenes politikáját illetően  van egy kevésbe ismert, még 1998-ból származó osztrák parlamenti dokumentum, amelyben egy olyan költségvetési sor szerepel, amely szó szerint így hangzik: „Anti-Atom-Projekte im Jahr 98” – 500.000.

Amint a fentiekből is látható, Ausztria Paks II.-vel szembeni fellépése többszintű, szervezett és hosszú távú stratégia, amelyben egyszerre vesz részt a kormányzat, a politika és a civil szféra. Bár a környezetvédelmi aggodalmak formálisan legitim érvek, a legtöbb esetben egyértelműen politikai, gazdasági és ideológiai motiváció áll a háttérben, amelyek túlterjeszkednek az egészséges kontrollon, és szuverenitási kérdéseket vetnek fel. Éppen ezért Magyarországnak minden lehetséges jogi, politikai, diplomáciai és intézményi eszközzel fel kell lépnie a Paks II. Atomerőmű megépítését akadályozni kívánó osztrák politikai és gazdasági indíttatású támadások ellen. 

Ausztria próbálkozhat bíróságokkal, panaszokkal, beadványokkal, civil szervezetek támogatásával és politikai nyomással – de Magyarország energiapolitikáját nem Bécsben írják. Az osztrákok ideológiai és gazdasági érdektől vezérelt hadjárata nem írhatja felül a magyar nemzeti érdekeket. Magyarország ellátásbiztonságát – egy egészséges energiamix részeként – a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása, a Paks II. Atomerőmű megépítése és kis moduláris reaktorok építése mellett, a naperőművi, az energiatárolói  kapacitások és a hálózat további jelentős fejlesztése, továbbá az új gázerőművi kapacitások fogják biztosítani. 

Fotó: MTI/Ilyés Tibor