Február 12-én kapták meg a tizenharmadik havi nyugdíjat a jogosultak. A kormány idén elkezdi bevezetni a tizennegyedik havi nyugdíjat is, ennek első részletét egy nappal később utalja a kincstár.
Múlt pénteken kezdte kézbesíteni a posta a februárban esedékes nyugdíjakat, akik pedig utalással kérik a teljesítést, február 12-én, csütörtökön kapják meg a juttatást. A februári ellátás mellett pluszpénz érkezik, hiszen most utalják a teljes tizenharmadik havi nyugdíjat is.
A juttatás a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2,4 millió honfitársunkat érinti, hivatalosan azokat, akik 2025 legalább egy napján, valamint 2026 februárjában öregségi nyugdíjban, özvegyi nyugdíjban, árvaellátásban, szülői nyugdíjban vagy mezőgazdasági járadékban részesültek. Ha a jogosultnak több, a felsoroltak szerinti ellátás jár, akkor a tizenharmadik havi nyugdíjat juttatásonként kell kifizetni.
Idén februárban ráadásul nemcsak kéthavi pénzt kapnak az idősek, hanem még többet, hiszen a kormány ez évben elkezdte bevezetni a tizennegyedik havi nyugdíjat is. A juttatás ugyanúgy fokozatosan érkezik, mint a tizenharmadik havi nyugdíj. Az első negyedet egy nappal a februári és a tizenharmadik havi nyugdíj megérkezése után utalja a Magyar Államkincstár. Az egy nap különbségre azért van szükség, hogy a rendszer ne terhelődjön túl. Akik postán kapják meg a pénzt, azokhoz természetesen egy összegben érkezik a pluszpénz, akár postafiókban veszik fel, akár megvárják az otthoni kézbesítést. A Magyar Posta tájékoztatása szerint a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások több mint egyharmadát kézbesítik postai úton csaknem 800 ezer jogosultnak.
Az ez évi 3,6 százalékos inflációkövető emelésnek köszönhetően az átlagos nyugdíj 260 ezer forint. Ennek kétszeresét kapja tehát kézhez csütörtökön egy átlagnyugdíjas. Pénteken pedig, az átlagösszeg negyedével számolva, 65 ezer forint érkezik a számlákra.
Így tehát a teljes februári juttatás átlaga 585 ezer forintot tesz ki.
Jó hír, hogy február 1-jétől a bankautomatákból már havi 300 ezer forintot lehet ingyenesen felvenni, tehát a nyugdíjasok a teljes februári ellátás több mint felét díjmentesen megkaphatják készpénzben.
A KSH adatai szerint egyre kevesebben vannak a kisnyugdíjasok, hiszen a folyamatos emelésekkel egyre többen lépnek át a magasabb sávokba. 2020-ban 1,1 millió nyugdíjas kapott 120 ezer forintnál kisebb juttatást, tavaly ez a szám 280 ezer fő volt, azaz csaknem a negyedére csökkent. A múlt évben több ezren átkerültek a magas nyugdíjban részesülők körébe. 700 ezer forint feletti nyugdíjat 14 ezer, 550 ezer forintnál többet csaknem 50 ezer honfitársunk kap. Az egyre magasabb bérezés után nyugdíjba vonulók és az inflációkövető emelések miatt ezek a számok tovább javulhatnak a következő években.
Az állam a költségvetésből közel 600 milliárd forintot fordít a tizenharmadik havi nyugdíjra, ennek negyedét, tehát 150 milliárdot tesz ki a tizennegyedik havi nyugdíj első heti része. Összesen tehát 750 milliárd forintnyi pluszpénz kerül az idősekhez 2026-ban, és az összeg folyamatosan emelkedik majd.
Bár sokan egyszerű választási osztogatásnak tartják a tizenharmadik és tizennegyedik havi nyugdíjat, fontos, hogy az idősek megélhetését segítő juttatás egyfajta pótlék, amivel
a másfél évtizede tartó bérnövekedés miatt növekvő szakadékot szeretné szűkíteni az állam.
Ráadásul mivel az idősek jóval kisebb arányban teszik befektetésbe a pénzüket, az összeg a fogyasztás révén élénkíti a gazdaságot.
A nyugdíjasok ügye a választásnak is hangsúlyos témája. A Tisza Párt évi akár 200 ezer forint összegű Szép-kártyát ajánlott azoknak az időseknek, akiknek a nyugdíja nem éri el a 150 ezer forintot. Azonban Magyar Péter pártelnök korábban világossá tette, hogy piacbarát gazdaságpolitikai fordulatot hajtanának végre választási győzelmük esetén. Ezt alátámasztja az is, hogy a közelmúltban olyan új szakpolitikusok érkeztek a párthoz az üzleti világból, akik a nemzetközi nagyvállalati közegben szerezték tapasztalataikat, vagyis szociális kérdésekkel nem kellett foglalkozniuk.
E dimenzió, vagyis az emberek jóléte, megélhetése nem szerepel a multik üzleti modelljében.
A neoliberális gazdaságpolitika alapvetése a piac önszabályozó működése és a befektetők számára minél alacsonyabb kockázat, így az adósság kedvezőbb finanszírozása.
Ebben a rendszerben az állam szerepe visszaszorul, a piacpárti szemlélet nem tűri el az erős állami szabályozást; az az ideális üzleti környezet alapja, ha a költségvetés nem „pazarol”, azaz nem növelik a kiadási oldalt olyan hosszú távú kötelezettségekkel, mint a nyugdíjasok kiegészítő juttatása, amely nem hozza, hanem viszi a pénzt.
Tény, hogy a magyar nyugdíjak nem vehetik fel a versenyt a nyugatiakkal, de a kiegészítő juttatások és az ingyenesen elérhető vagy államilag támogatott szolgáltatások érdemi kompenzációt jelentenek. A nyugdíjak felzárkóztatása az olyan gazdag országokéhoz, mint Ausztria – ahol 1700 euró, tehát 640 ezer forint körül van az átlagos nyugdíj – egyelőre távol van. Nehezíti a helyzetet a rendszerváltozást követő, kudarcba fulladt nyugdíjreformok következménye, a válságok, az egyén szintjén pedig a sokaknál tisztázatlan szolgálati idő, a kilencvenes évek munkanélküliségének kezelése a nyugdíjazásokkal, valamint az akkor általánosan elterjedt részmunkaidős bejelentés. Az elhibázott intézkedések és a járulékfizetést megkerülő gyakorlat miatt az öregségi nyugdíjak egy jelentős része csak szűkös megélhetést tesz lehetővé.
Mindemellett a kiegészítő ellátásokat tekintve a magyar nyugdíjrendszer lesz az egyik legbőkezűbb az uniós országok között 2029-től, amikortól a teljes tizennegyedik havi juttatást megkapják az idősek. Magyarország mellett csak Ausztriában, Spanyolországban és Portugáliában van általános tizenharmadik és tizennegyedik havi kiegészítő nyugdíj, Olaszországban pedig a tizennegyedik havi feltételekhez kötött, szociális alapon járó pluszjuttatás. A nyugat- és észak-európai nyugdíjrendszerek általában nem kínálnak széles körű kiegészítő juttatásokat, ahol van pluszpénz, ott elsősorban szociális alapon vehető igénybe. Magyarországon a Nők 40 program, a nyugdíjprémium, a nyugdíjas munkavállalók járulék- és szochómentessége, valamint a nem pénzbeli kedvezmények, például a 65 év felettieknek járó ingyenes közösségi közlekedés is hozzájárul ahhoz, hogy az idősek megélhetése stabil legyen.
|Hegyi Gerda Lili, Boris Kálnoky, Kancz Mónika, Tencz Hanna, Varró Laura|
Farkas Éva 68 éves, és kifejezetten élvezi a nyugdíjaséveket, szavai szerint olyan ez az időszak, mint a kamaszkor. Aktív életet él, klubokba, előadásokra jár, barátokkal találkozik. Sőt, tanul is: férjével, Sándorral németórára járnak. A pénzéből nagyjából kijön, de azért a mindennapi bevásárlásnál oda kell figyelniük az árakra. Férje szerint a bevásárlás túlélőtúra. „Ha akciós a cukor, ott könyökösök vagyunk mindannyian.”
Farkas Mártonné Hajnalka nyugalmazott kémiatanár, mint mondja, sosem unatkozik, mindig akad dolga. „Minden napomat beosztom. Szoktam színházba menni, koncertre járni, párszor elmentem a pedagógusklubba, és néha a régi iskolámba is visszajárok. Rendszeresen megyek templomba, ott kialakult egy nagy csapat.” A most érkező tizenharmadik és tizennegyedik nyugdíj kapcsán elmondja, hogy ha nem kapná, akkor is meg tudna élni.
A 78 éves Horváth Endre az anyagiak kapcsán arról beszél, hogy amióta elhunyt a felesége, az ő nyugdíjának a 30 százalékát is kapja, így ünnepek alkalmából az unokáinak tud egy kis pénzt adni. Szóba kerül az is, nagyobb baj, hogy „nincs az a pénz, amivel rá tudnám venni az unokáimat arra, hogy néha hívjanak, pedig van mobiltelefonjuk”.
Tóth Győzőné Olga sem panaszkodik az anyagi helyzetére. Férjével Kőszegen élnek. „Szeretek nyugdíjas lenni, jó, mert az ember sokkal szabadabb. Ez a kormány megbecsüli a nyugdíjasokat nyugdíjemelésekkel és egyéb juttatásokkal.”
A 74 éves Kovács István elmondása szerint élete fénypontjai a hétvégék, akkor mennek hozzá az unokái. „Az egészségem nem olyan, mint amilyennek lennie kéne, máskülönben nincs bajom, örülök a gyerekeimnek és az unokáimnak” – fogalmaz. Úgy gondolja, a politikának fontos szerepe van abban, hogy a nyugdíjasok élete könnyebb legyen. „Pozitívum, hogy emelgetik a nyugdíjakat, az áram és a gáz árát pedig nem viszik fel. Máskülönben nem lenne elég a nyugdíjam” – húzza alá.
Lenkei Gábor is a tizenharmadik és a tizennegyedik havi nyugdíjat emeli ki, illetve azt, hogy megőrzik a nyugdíjak vásárlóértékét. „Nyilván cipelem annak a terhét, hogy nem vagyok húszéves, de el tudom látni magam. Időnként még dolgozni is tudok” – említi a 83 éves férfi.
Sokan vannak, akik hozzá hasonlóan a nyugdíj mellett munkát végeznek, de nem feltétlenül a pénz miatt. „84 éves vagyok, 55 éves koromban mentem nyugdíjba. Akkor hozták azt a rendelkezést, hogy a nyugdíj mellett lehet teljes állásban maradni, ezért 70 éves koromig a nyugállomány mellett dolgoztam” – mondja Laborfalusi Margit, hozzátéve: nem volt rákényszerülve, csupán azért folytatta, mert szerette a munkáját.
Nyitókép: 2,4 millió jogosult kapja meg a napokban a tizenharmadik havi nyugdíjat és a tizennegyedik havi juttatás első részletét
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Minden, amit a Tisza Párt eddig az Európai Parlamentben megszavazott, az Ukrajna érdekét szolgálta.
Az újabb energiaválság megsemmisítette a Barátság kőolajvezeték újraindítása ellen felsorakoztatott érveket.
Agresszívan reagált, amikor az aranykonvojban részt vevő szolgálati vezetőről kérdezték.
Több országban a támogatások felfüggesztéséről beszélnek.
A NATO beavatkozását javasolják.
Ukrajna mindent bevetne a 90 milliárd eurós EU-hitel érdekében.
Minden, amit a Tisza Párt eddig az Európai Parlamentben megszavazott, az Ukrajna érdekét szolgálta.
Magyar játékos még soha nem jutott ilyen magasságba. Szoboszlai csillaga példátlanul emelkedik.
