Itt a február, érkezik a bőkezű támogatás az időseknek!

Múlt pénteken kezdte kézbesíteni a posta a feb­ruárban esedékes nyugdíjakat, akik pedig utalással kérik a teljesítést, február 12-én, csütörtökön kapják meg a juttatást. A februári ellátás mellett pluszpénz érkezik, hiszen most utalják a teljes tizenharmadik havi nyugdíjat is. 

Egyre kevesebb a kisnyugdíjas 

A juttatás a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2,4 millió honfitársunkat érinti, hivatalosan azokat, akik 2025 legalább egy napján, valamint 2026 februárjában öregségi nyugdíjban, özvegyi nyugdíjban, árvaellátásban, szülői nyugdíjban vagy mezőgazdasági járadékban részesültek. Ha a jogosultnak több, a felsoroltak szerinti ellátás jár, akkor a tizenharmadik havi nyugdíjat juttatásonként kell kifizetni. 

Idén februárban ráadásul nemcsak kéthavi pénzt kapnak az idősek, hanem még többet, hiszen a kormány ez évben elkezdte bevezetni a tizennegyedik havi nyugdíjat is. A juttatás ugyanúgy fokozatosan érkezik, mint a tizen­harmadik havi nyugdíj. Az első negyedet egy nappal a februári és a tizenharmadik havi nyugdíj megérkezése után utalja a Magyar Államkincstár. Az egy nap különbségre azért van szükség, hogy a rendszer ne terhelődjön túl. Akik postán kapják meg a pénzt, azokhoz természetesen egy összegben érkezik a pluszpénz, akár postafiókban veszik fel, akár megvárják az otthoni kézbesítést. A Magyar Posta tájékoztatása szerint a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások több mint egyharmadát kézbesítik postai úton csaknem 800 ezer jogosultnak. 

Az ez évi 3,6 százalékos inflációkövető emelésnek köszönhetően az átlagos nyugdíj 260 ezer forint. Ennek kétszeresét kapja tehát kézhez csütörtökön egy átlagnyugdíjas. Pénteken pedig, az átlagösszeg negyedével számolva, 65 ezer forint érkezik a számlákra. 

Jó hír, hogy február 1-jétől a bankautomatákból már havi 300 ezer forintot lehet ingyenesen felvenni, tehát a nyugdíjasok a teljes februári ellátás több mint felét díjmentesen megkaphatják készpénzben. 

A KSH adatai szerint egyre kevesebben vannak a kisnyugdíjasok, hiszen a folyamatos emelésekkel egyre többen lépnek át a magasabb sávokba. 2020-ban 1,1 millió nyugdíjas kapott 120 ezer forintnál kisebb juttatást, tavaly ez a szám 280 ezer fő volt, azaz csaknem a negyedére csökkent. A múlt évben több ezren átkerültek a magas nyugdíjban részesülők körébe. 700 ezer forint feletti nyugdíjat 14 ezer, 550 ezer forintnál többet csaknem 50 ezer honfitársunk kap. Az egyre magasabb bérezés után nyugdíjba vonulók és az inflációkövető emelések miatt ezek a számok tovább javulhatnak a következő években. 

Az állam a költségvetésből közel 600 milliárd forintot fordít a tizenharmadik havi nyugdíjra, ennek negyedét, tehát 150 milliárdot tesz ki a tizennegyedik havi nyugdíj első heti része. Összesen tehát 750 milliárd forintnyi pluszpénz kerül az idősekhez 2026-ban, és az összeg folyamatosan emelkedik majd. 

Bár sokan egyszerű választási osztogatásnak tartják a tizenharmadik és tizennegyedik havi nyugdíjat, fontos, hogy az idősek megélhetését segítő juttatás egyfajta pótlék, amivel 

Ráadásul mivel az idősek jóval kisebb arányban teszik befektetésbe a pénzüket, az összeg a fogyasztás révén élénkíti a gazdaságot. 

A multik szempontjai 

A nyugdíjasok ügye a választásnak is hangsúlyos témája. A Tisza Párt évi akár 200 ezer forint összegű Szép-kártyát ajánlott azoknak az időseknek, akiknek a nyugdíja nem éri el a 150 ezer forintot. Azonban Magyar Péter pártelnök korábban világossá tette, hogy piacbarát gazdaságpolitikai fordulatot hajtanának végre választási győzelmük esetén. Ezt alátámasztja az is, hogy a közelmúltban olyan új szakpolitikusok érkeztek a párthoz az üzleti világból, akik a nemzetközi nagyvállalati közegben szerezték tapasztalataikat, vagyis szociális kérdésekkel nem kellett foglalkozniuk. 

E dimenzió, vagyis az emberek jóléte, meg­élhetése nem szerepel a multik üzleti modelljében. 

Ebben a rendszerben az állam szerepe visszaszorul, a piacpárti szemlélet nem tűri el az erős állami szabályozást; az az ideális üzleti környezet alapja, ha a költségvetés nem „pazarol”, azaz nem növelik a kiadási oldalt olyan hosszú távú kötelezettségekkel, mint a nyugdíjasok kiegészítő juttatása, amely nem hozza, hanem viszi a pénzt. 

Élen jár a rendszer Európában 

Tény, hogy a magyar nyugdíjak nem vehetik fel a versenyt a nyugatiakkal, de a kiegészítő juttatások és az ingyenesen elérhető vagy államilag támogatott szolgáltatások érdemi kompenzációt jelentenek. A nyugdíjak felzárkóztatása az olyan gazdag országokéhoz, mint Ausztria – ahol 1700 euró, tehát 640 ezer forint körül van az átlagos nyugdíj – egyelőre távol van. Nehezíti a helyzetet a rendszerváltozást követő, kudarcba fulladt nyugdíjreformok következménye, a válságok, az egyén szintjén pedig a sokaknál tisztázatlan szolgálati idő, a kilencvenes évek munkanélküliségének kezelése a nyugdíjazásokkal, valamint az akkor általánosan elterjedt részmunkaidős bejelentés. Az elhibázott intézkedések és a járulékfizetést megkerülő gyakorlat miatt az öregségi nyugdíjak egy jelentős része csak szűkös megélhetést tesz lehetővé. 

Mindemellett a kiegészítő ellátásokat tekintve a magyar nyugdíjrendszer lesz az egyik legbőkezűbb az uniós országok között 2029-től, amikortól a teljes tizennegyedik havi juttatást megkapják az idősek. Magyarország mellett csak Ausztriában, Spanyolországban és Portugáliában van általános tizenharmadik és tizennegyedik havi kiegészítő nyugdíj, Olaszországban pedig a tizennegyedik havi feltételekhez kötött, szociális alapon járó pluszjuttatás. A nyugat- és észak-európai nyugdíjrendszerek általában nem kínálnak széles körű kiegészítő juttatásokat, ahol van pluszpénz, ott elsősorban szociális alapon vehető igénybe. Magyarországon a Nők 40 program, a nyugdíjprémium, a nyugdíjas munkavállalók járulék- és szochómentessége, valamint a nem pénzbeli kedvezmények, például a 65 év felettieknek járó ingyenes közösségi közlekedés is hozzájárul ahhoz, hogy az idősek megélhetése stabil legyen.

Nyitókép: 2,4 millió jogosult kapja meg a napokban a tizenharmadik havi nyugdíjat és a tizennegyedik havi juttatás első részletét
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka