A kormány ismét közbelépett – nagyságrendileg 50 milliárd forintot takarít meg a fogyasztóknak

A korábbi évekhez képest szokatlanul hideg volt a január Magyarországon, szinte egész hónapban tapasztaltunk kemény fagyokat, ami a fűtésköltségben is megmutatkozik. A mínusz tíz fok alatti hőmérséklet miatt megugrott mind a gáz-, mind az áramfogyasztás. Az ország gáztartaléka 60 százalék közeléből 45 százalékra csökkent a hó végére. 

Kedvezményes gáz, áram és távhő 

Ugyan a rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyarok több mint egy évtizede Európa legkisebb gáz- és áramdíját fizetik, idén sokan túllépték az átlagfogyasztásnál meghúzott határvonalat, ami az áramnál 210 kilowattóra, a gáznál 144 köbméter egy hónapra. Előbbi a rezsicsökkentett áron számolva kilowattóránként 35, a határvonal felett pedig 70 forint, utóbbi pedig az átlagfogyasztásig köbméterenként 102 forint, fölötte 747 forint. 

A megszaladó fűtésszámla most sokakat rádöbbentett, milyen lenne, ha mindig a piaci árral kellene szembenézniük, azaz nem lenne a rezsicsökkentés.

A részleteket Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Lantos Csaba, az Energiaügyi Minisztérium vezetője ismertette a múlt heti kormányinfón. A döntés szerint a gáznál 30 százalékos mennyiségi, a távhőnél pedig 30 százalékos árkedvezményt adnak, amit érvényesítenek a januári gázszámláknál. Azok sem maradnak ki, akik árammal fűtenek, nekik kérniük kell a szolgáltatójuktól, hogy a villanyszámlájuknál használhassák fel a kedvezményt. 

Lantos Csaba úgy fogalmazott: vigyáznak arra, hogy aki 2025-ben a meghatározott sávon belül fogyasztott gázt, az belül is maradjon, tehát a januári többletfogyasztás ne vigye őt át a határon. Mindenki a fogyasztásával arányos mértékben kap a kedvezményből, és 

 – tette hozzá. 

Így néz ki a gyakorlatban a segítség 

A Mandinernek az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója, Pásztor Szabolcs és Jávor Balázs elemző vizsgálták meg a részleteket. Közlésük szerint az intézkedés 2,9 millió gáz-, 4,4 millió villany- és 674 ezer távfűtéses háztartást érint. 

A rezsistop a kormányzati tájékoztatás szerint körülbelül 50 milliárd forint összértékben segíti a családokat. Ennek költségét részben az állam vállalja át, részben pedig az energiacégekre kivetett adó fedezi. 

A szakértők két példán keresztül ismertetik a számításokat. 

Az első példa szerint egy két felnőttből álló háztartás tavaly januári gázszámlája 24 ezer forint körül alakult, a 30 százalékos fogyasztásnövekedés okán ez idén januárban 31 ezer forint lenne. A rezsitöbblet, amit az állam átvállal, 7 ezer forint. 

A másik példában egy két gyermeket nevelő, négyfős háztartásnak a januári extrém hideg következtében 30 százalékkal nőtt a fogyasztása az előző évhez képest. Tavaly januárban 280 köbméter gázt fűtöttek el, idén ennél 30 százalékkal többet, 364 köbmétert. A vonatkozó szabályok szerint a januári gázfogyasztás kedvezmény­határa 346 köbméter. Beavatkozás nélkül a család számlája több mint 48 ezer forint lenne a tavaly januári 28 ezer forint után, az állam ezt a 20 ezer forintos pluszt vállalja át. 

Nem változnak a fogyasztási szokások 

A rezsicsökkentést többször érte már az a bírálat, hogy megváltoztatja a fogyasztási szokásokat, hiszen az emberek hozzászoknak az alacsony energiadíjakhoz. Szintén felmerült a kritika amiatt, hogy mivel a kormány már január közepén belengette a rezsistop intézményét, az visszaüthetett a fogyasztásban. Az Oeconomus szakértői viszont úgy látják: a lakossági energiafelhasználás növekedése a néhány hétig tartó, évtizedes összehasonításban rendkívüli hideg idő miatt következett be, nem a rezsistop hatására. A kormányzati intézkedés önmagában nem ösztönzi közvetlenül a fogyasztást, hanem a lakosság váratlan költségnövekedését kompenzálja. 

„Rövid távon, vagyis néhány hét, hónap távlatában nem várható érdemi változás a fogyasztási szokásokban a bejelentés miatt, hiszen a lakosság váratlan költségeinek kormányzati kompenzációja egy múltbeli eseményre vonatkozó elszámolási kérdés. Racionálisan gondolkodó családok nem fognak január utolsó napjaiban nyitott ablakokkal fűteni azért, mert a fűtésköltség 30 százalékát az állam átvállalja. Hosszabb távon az ártámogatás jellegű intézkedések csökkenthetik az energiahatékonyság érzett kényszerét, és ezért meg­növelhetik a fogyasztást, ha az intézkedések nem párosulnak takarékossági vagy hatékonyságjavító ösztönzőkkel. A rezsistop esetében jelen tudásunk szerint egyszeri intézkedésről van szó, így ezzel a hosszú távú hatással nem érdemes számolni” – részletezik az elemzők. 

Fontos kiemelni a rezsistoppal kapcsolatban, hogy 

egyrészt arról, hogy ha földgázt is használnak, a gáznál vagy a villanynál kérik a kedvezményt, másrészt ha több árammérőjük van, akkor melyikre veszik igénybe. Ha valaki nem nyilatkozik, akkor automatikusan a gázfogyasztásra kap kedvezményt. 

A kormányinfón elhangzott, hogy a számlákat mindenki fizesse be, ha már megkapta, mert a kedvezményt később is jóvá tudják írni túlfizetés esetén. Az átalánydíjasoknál és a jelleggörbe alapján fizetőknél előfordulhat, hogy a kedvezmény csak az éves elszámoláskor jelenik meg. Az előre fizetős mérővel felszerelt fogyasztói helyek esetében szintén nincs külön teendő: a több mint 90 ezer ügyfél egységesen 7 forintos jóváírást kap.

Nyitókép: A január erős fagyokkal kezdődött, és hetekig maradtak a mínuszok
Fotó: MTI/Máthé Zoltán