A kormány harmadával csökkenti a gázzal, árammal és távhővel fűtő háztartások januári fűtési számláját.
A korábbi évekhez képest szokatlanul hideg volt a január Magyarországon, szinte egész hónapban tapasztaltunk kemény fagyokat, ami a fűtésköltségben is megmutatkozik. A mínusz tíz fok alatti hőmérséklet miatt megugrott mind a gáz-, mind az áramfogyasztás. Az ország gáztartaléka 60 százalék közeléből 45 százalékra csökkent a hó végére.
Ugyan a rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyarok több mint egy évtizede Európa legkisebb gáz- és áramdíját fizetik, idén sokan túllépték az átlagfogyasztásnál meghúzott határvonalat, ami az áramnál 210 kilowattóra, a gáznál 144 köbméter egy hónapra. Előbbi a rezsicsökkentett áron számolva kilowattóránként 35, a határvonal felett pedig 70 forint, utóbbi pedig az átlagfogyasztásig köbméterenként 102 forint, fölötte 747 forint.
A megszaladó fűtésszámla most sokakat rádöbbentett, milyen lenne, ha mindig a piaci árral kellene szembenézniük, azaz nem lenne a rezsicsökkentés.
A kormány most is közbelépett, hogy a költség ne ugorjon több tízezer forintra.
A részleteket Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Lantos Csaba, az Energiaügyi Minisztérium vezetője ismertette a múlt heti kormányinfón. A döntés szerint a gáznál 30 százalékos mennyiségi, a távhőnél pedig 30 százalékos árkedvezményt adnak, amit érvényesítenek a januári gázszámláknál. Azok sem maradnak ki, akik árammal fűtenek, nekik kérniük kell a szolgáltatójuktól, hogy a villanyszámlájuknál használhassák fel a kedvezményt.
Lantos Csaba úgy fogalmazott: vigyáznak arra, hogy aki 2025-ben a meghatározott sávon belül fogyasztott gázt, az belül is maradjon, tehát a januári többletfogyasztás ne vigye őt át a határon. Mindenki a fogyasztásával arányos mértékben kap a kedvezményből, és
minden olyan család részesül a 30 százalékos rezsikedvezményben, amely valamilyen vezetéken kapja az energiát
– tette hozzá.
A Mandinernek az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója, Pásztor Szabolcs és Jávor Balázs elemző vizsgálták meg a részleteket. Közlésük szerint az intézkedés 2,9 millió gáz-, 4,4 millió villany- és 674 ezer távfűtéses háztartást érint.
A rezsistop a kormányzati tájékoztatás szerint körülbelül 50 milliárd forint összértékben segíti a családokat. Ennek költségét részben az állam vállalja át, részben pedig az energiacégekre kivetett adó fedezi.
A támogatás háztartásonként átlagosan 14 ezer forintot tesz ki.
A szakértők két példán keresztül ismertetik a számításokat.
Az első példa szerint egy két felnőttből álló háztartás tavaly januári gázszámlája 24 ezer forint körül alakult, a 30 százalékos fogyasztásnövekedés okán ez idén januárban 31 ezer forint lenne. A rezsitöbblet, amit az állam átvállal, 7 ezer forint.
A másik példában egy két gyermeket nevelő, négyfős háztartásnak a januári extrém hideg következtében 30 százalékkal nőtt a fogyasztása az előző évhez képest. Tavaly januárban 280 köbméter gázt fűtöttek el, idén ennél 30 százalékkal többet, 364 köbmétert. A vonatkozó szabályok szerint a januári gázfogyasztás kedvezményhatára 346 köbméter. Beavatkozás nélkül a család számlája több mint 48 ezer forint lenne a tavaly januári 28 ezer forint után, az állam ezt a 20 ezer forintos pluszt vállalja át.
A rezsicsökkentést többször érte már az a bírálat, hogy megváltoztatja a fogyasztási szokásokat, hiszen az emberek hozzászoknak az alacsony energiadíjakhoz. Szintén felmerült a kritika amiatt, hogy mivel a kormány már január közepén belengette a rezsistop intézményét, az visszaüthetett a fogyasztásban. Az Oeconomus szakértői viszont úgy látják: a lakossági energiafelhasználás növekedése a néhány hétig tartó, évtizedes összehasonításban rendkívüli hideg idő miatt következett be, nem a rezsistop hatására. A kormányzati intézkedés önmagában nem ösztönzi közvetlenül a fogyasztást, hanem a lakosság váratlan költségnövekedését kompenzálja.
„Rövid távon, vagyis néhány hét, hónap távlatában nem várható érdemi változás a fogyasztási szokásokban a bejelentés miatt, hiszen a lakosság váratlan költségeinek kormányzati kompenzációja egy múltbeli eseményre vonatkozó elszámolási kérdés. Racionálisan gondolkodó családok nem fognak január utolsó napjaiban nyitott ablakokkal fűteni azért, mert a fűtésköltség 30 százalékát az állam átvállalja. Hosszabb távon az ártámogatás jellegű intézkedések csökkenthetik az energiahatékonyság érzett kényszerét, és ezért megnövelhetik a fogyasztást, ha az intézkedések nem párosulnak takarékossági vagy hatékonyságjavító ösztönzőkkel. A rezsistop esetében jelen tudásunk szerint egyszeri intézkedésről van szó, így ezzel a hosszú távú hatással nem érdemes számolni” – részletezik az elemzők.
Fontos kiemelni a rezsistoppal kapcsolatban, hogy
az elektromos árammal fűtő fogyasztóknak április 30-áig nyilatkozniuk kell:
egyrészt arról, hogy ha földgázt is használnak, a gáznál vagy a villanynál kérik a kedvezményt, másrészt ha több árammérőjük van, akkor melyikre veszik igénybe. Ha valaki nem nyilatkozik, akkor automatikusan a gázfogyasztásra kap kedvezményt.
A kormányinfón elhangzott, hogy a számlákat mindenki fizesse be, ha már megkapta, mert a kedvezményt később is jóvá tudják írni túlfizetés esetén. Az átalánydíjasoknál és a jelleggörbe alapján fizetőknél előfordulhat, hogy a kedvezmény csak az éves elszámoláskor jelenik meg. Az előre fizetős mérővel felszerelt fogyasztói helyek esetében szintén nincs külön teendő: a több mint 90 ezer ügyfél egységesen 7 forintos jóváírást kap.
Az utóbbi hetekben kiemelt politikai témává vált a tűzifával fűtők helyzete. A Tisza Párt a téli hónapokban a tűzifa áfájának mérséklésével hozakodott elő, noha számos példa mutatja, hogy az ilyen hirtelen csökkentésnek nincs eredménye; ha rövid időre alacsonyabb lenne is az ár, hamar visszaépülne a díjszabásba, inkább csak az állam esne el bevételtől. Romániában 2021-ben már próbálkoztak ezzel: 5 százalékra leszállították a tűzifa áfáját, ám azóta több lépésben árstopot kellett kivetni a termékre, hiszen a csökkentést egy pillanat alatt lenyelték a termelők. Tavaly augusztusban az új kormány kénytelen volt ezen a téren is megszorítani, és 9 százalékra növelte a tűzifa áfáját.
A nem vezetékes energiával fűtő háztartások magyarországi számáról csak becslések vannak. A Habitat for Humanity Magyarország 2021-es tanulmánya szerint a háztartások 15,4 százalékában kizárólag fával fűtenek, és további körülbelül 15 százalékban szerepel a fa kiegészítő fűtési módként. Ezek alapján az becsülhető, hogy
a kizárólag nem vezetékes energiával fűtő háztartások aránya 15-20 százalék körül van,
tehát 650-875 ezer család lehet érintett. A kormány nemrég jelentősen megemelte számukra a szociális tűzifakeret, az ellátmányt pedig folyamatosan osztják az igénylőknek. Ők sem maradnak le a rezsistopról, hiszen a villanyszámlájuknál ugyanúgy igényelni tudják majd a 30 százalékos jóváírást.
Nyitókép: A január erős fagyokkal kezdődött, és hetekig maradtak a mínuszok
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Csökken az inflációs bizonytalanság, magasabb lehet az idei GDP-növekedés, de a monetáris politika továbbra is óvatos és türelmes lesz – mondta Varga Mihály, a jegybank elnöke kedden, miután a monetáris tanács 6,25 százalékon hagyta a hazai alapkamatot.
Több tiszás kommentelőnek is kezd elege lenni Magyarból.
A Tisza Párt alkotmányellenesen alkotmányozna. Beszámolónk a parlamenti ülés második napjáról.
A német vezetők történelmi lehetőséget látnak a vétójog, illetve az egyhangú döntéshozatal felszámolására.
Kiabálás, mutogatás és kocsmai jelenetek – az első parlamenti napok alapján egészen más arcát mutatja a Tisza-kormány, mint amit a kampányban ígértek.
Európának még van ideje megelőzni egy tömeges opioid-járványt, de ehhez gyors és koordinált közegészségügyi válasz szükséges.
A Fidesz frakcióvezetője világossá tette: soha nem védte a 2006-os rendőrterror egyetlen vezetőjét sem.
A Crystal Palace fennállása során először szerzett trófeát az európai porondon.
Még mindig lehet jegyet kapni a meccsre, de a legolcsóbb belépő is több mint egymillió forintba kerül.