Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnöke a Mandinernek: Magyarország bátor kiállása az ukrajnai háború kérdésében sokaknak adhat erőt

Bartos Mónika, a Fidesz országgyűlési képviselője, aki 2026 januárja óta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnöke, beszélt lapunknak az intézmény működéséről és arról, hogyan tudja Magyarország képviselni a békepárti európai értékeket egy olyan közegben, ahol a hangos többség látszólag ezek ellen dolgozik.

Az Európa Tanács sokszor kívül esik a látókörünkön, vagy összetévesztjük a hasonló hangzású uniós intézményekkel, de ne felejtsük el, hogy az ENSZ-hez hasonlóan az Európa Tanács is a második világháború lezárása után nem sokkal jött létre azzal a céllal, hogy megelőzze a hasonló szörnyűségek megismétlődését a jövőben. Az elmúlt évtizedekben azonban sok minden megváltozott: a nemzetközi szervezetek átpolitizálódtak, a nyugati hatalmak ismét fegyverkezési versenybe kezdtek, és mára már sokszor az a benyomásunk, hogy a nemzetközi szervezetek nemcsak hogy nem elég erősek ahhoz, hogy megállítsák a konfliktusokat, hanem mintha nem is törekednének a békére.

Bartos Mónika szerint ennek ellenére nagyon fontos, hogy Magyarország jelen legyen ezekben a szervezetekben, és hallatni tudja a hangját, mivel a globalizációnak köszönhetően olyan nemzetközi függőségi háló alakult ki, ami miatt a párbeszéd elkerülhetetlen.

 – érvelt.

Alelnöki szerepkörével kapcsolatban elmondta, Magyarországot hatalmas megtiszteltetés érte azáltal, hogy a patrióták a Fidesz egyik képviselőjét bízták meg a pártcsalád képviseletével az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnökségében. Hangsúlyozta, ez annak az építkező munkának az eredménye, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök, valamint a Németh Zsolt vezette strasbourgi magyar delegáció folytat.

Megható látni, ahogy felnőtt férfiak küzdenek a genderideológia ellen, hogy megvédjék gyermekeiket

Bartos Mónika felidézte, az Európa Tanács egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy 1950-ben elfogadta az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amely keretet adott az Emberi Jogok Európai Bírósága működéséhez. Elmondta, ennek köszönhetően az elmúlt évtizedekben számos lehetőség nyílt arra, hogy bemutassák a közép-európai helyzetet, valamint a magyar sors és lélek rendkívüliségét a többi nemzetnek.

– jegyezte meg csalódottan, hangsúlyozva, hogy ma már sokkal nehezebb elérni a képviselők ingerküszöbét az őshonos népeket, nemzeti kisebbségeket érintő kérdésekkel. Ennek ellenére úgy látja, hogy az Európa Tanácsban igenis van értelme harcolni ezekért az értékekért, ugyanis az Európai Parlamenttel ellentétben ennek a szervezetnek „van kollektív emlékezete és gyakorlata a nemzeti kisebbségek, az őshonos népek ügyének kezelésében”. Másrészt pedig Magyarország a patriótákban nagyon jó szövetségesekre talált, akik a harmadik legerősebb tömörülést alkotják az ET Parlamenti Közgyűlésében.

– vallotta.

Hozzátette, az Európa Tanácsban is jelen vannak azok a kérdések, amelyek az Európai Unióban is egyre inkább dominálnak, így például a genderlobbi is.

Bartos Mónika elmesélte, hogy számára a téli ülésszak legfelkavaróbb vitája a For a ban on conversion practices című előterjesztésről szólt, amelynek lényege, hogy megtiltanák a szülőknek, nagyszülőknek és lelki vezetőknek, hogy a gyermekeikkel a genderlobbi veszélyeiről beszéljenek.

„A javaslat felszólítja a tagországokat arra, hogy alkossanak olyan jogszabályokat, amelyek büntethetővé teszik többek között a szülőket, nagyszülőket akkor, ha elbeszélgetnek az akár 5, 7, 12 éves gyermekükkel, unokájukkal arról, hogy ne vessék alá magukat hormonkezelésnek 18 éves koruk előtt, várjanak ezzel nagykorúságukig. Ezeket a beszélgetéseket a javaslat átalakítási gyakorlatoknak hívja, és büntetné őket” – foglalta össze a lényeget, és bevallotta, az ehhez hasonló intézkedések a kommunizmus elnémító mechanizmusát idézik fel. Megjegyezte, az erről szóló szavazáson 100 képviselő vett részt, és 30–70 arányban az LMBTQ-pártiak győztek.

Ugyanakkor pozitív élménye is fűződik ehhez a szavazáshoz, ugyanis több férfi képviselő is felszólalt a vitában, és küzdött a gyerekek jogaiért.

„Egyikük azt mondta nekem, hogy már szerdán haza akart utazni Belgiumba, de amikor látta, hogy az a vita csütörtök este lesz, átszervezte a programjait, hogy Strasbourgban tudjon maradni. Megosztotta velem, hogy neki egy 7 éves kislánya van, és egy életen át furdalná a lelkiismerete, hogy apaként nem tett meg mindent, ami tőle telik, hogy ezt a folyamatot megállítsa, akár a saját gyermekét is megvédve ezektől a hatásoktól” – emlékezett vissza.

Az ukrajnai háború kérdésében is sokan nem merik hangosan vállalni a véleményüket a békepártiak közül

De nemcsak a genderideológia kérdésében fújnak hasonló szelek, mint az Európai Unióban: az ukrajnai háborúval kapcsolatban is ugyanazok a hangok a mérvadóak. Mióta 2022-ben kizárták Oroszországot, 47-ről 46-ra csökkent a tagállamok száma.

„Nagyon sok vita szól Oroszország elítéléséről és Ukrajna megsegítéséről, de nem abban az összefüggésben, hogy hogyan lehet tartós, pozitív békét építeni” – hangsúlyozta, és megjegyezte, sosem lép át a diskurzus egy olyan szélesebb perspektívába, amit a magyar kormány képvisel, miszerint hogyan lehet a háborút megszüntetni, és minél több életet megmenteni.

„Szívszorító, hogy a legártatlanabbak sz

 Ezért fontos és különleges Orbán Viktor és minden vezető szerepe, akik a béke ügyét szorgalmazzák. A békéért küzdeni azt jelenti, hogy az emberek életéért harcolunk” – véleményezte a háború kérdését.

Elismerte, ez sokszor nehéz egy olyan közegben, ahol a hangos többség ennek ellenkezőjét szorgalmazza. Ennek ellenére bátran ki kell állni a békepárti álláspont mellett, és meg kell találni azokat, akik hasonlóan gondolkodnak. Erőt kell adni azoknak, akik félnek megszólalni.

„Többen vagyunk, mint ami első ránézésre látszik, mert sokan nem mernek hangot adni a véleményüknek” – mondta, és megjegyezte, a magyar politika kifejezett előnye a bátorság.

Ukrajnával kapcsolatban elmondta, a kárpátaljai magyarság jogainak kérdését folyamatosan igyekeznek napirenden tartani a Parlamenti Közgyűlésben, és azon kívül is, különféle rendezvényekkel.

„Ez a szisztematikus jogkorlátozás elfogadhatatlan egy olyan országtól, amely az Európai Unió tagjává kíván válni, és elkötelezte magát mind a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény, mind az európai regionális vagy kisebbségi nyelvek chartája mellett” – vélekedett az ukrán kormány kisebbségellenes politikájáról. Megjegyezte, sajnos az EU-hoz hasonlóan az ET-ben is olyan mértékű elfogultság van Ukrajna irányába, hogy a tényeket sem akarják meghallani, de ez szerinte nem lesz mindig így.

 Úgy mondom ezt, hogy tudom, az idő ellenünk dolgozik. A kárpátaljai magyaroknak most van szükségük segítségre, hogy az ottmaradtak túléljenek, és fel tudják építeni a közösségüket. Ezért életbevágó, hogy segítsük őket minden eszközzel, és szót emeljünk az érdekükben még a reménytelennek tűnő helyzetekben is. És pont ezt tesszük” – ígérte.

A migrációs kérdésben mintha üvegfal választaná el Magyarországot a nyugati országoktól

A migrációs kérdést illetően Európa nagy része és Magyarország két külön hajóban evez – vélekedik a képviselő. Míg a legtöbb ország arra keresi a választ, hogyan kezelje a már meglévő helyzetet, Magyarország továbbra is a megelőzésen dolgozik.

– állította Bartos Mónika, és hozzátette, Európában minden kérdésben igyekeznek elmosni a határokat. – „De ha nincsenek határok, nincsenek stabil pontok, értékek az életünkben, akkor nincsenek kapaszkodók sem. A kapaszkodók és közösségek nélküli emberek sérülékenyebbek és könnyebben manipulálhatók” – figyelmeztetett.

Hangsúlyozta, Európa az önfeladás útjára lépett, amivel valójában nem szolgálja az emberiség javát.

Szerinte jelenleg olyan, mintha e vezetők és Magyarország között egy üvegfal húzódna.

„Ennek az üvegfalnak az áttörése a legnagyobb feladat. Úgy gondolom, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése ennek jó terepe, mert tudunk egymással beszélgetni, elmagyarázni az álláspontunkat” – vélekedett.

Kiemelte, Orbán Viktornak igaza volt, amikor rámutatott arra az érdekes tényre, hogy sok nyugati politikus nagyon is érti a magyar álláspontot, de szándékosan úgy tesz, mintha nem értené, mert ez az érdekük.

„Velük sajnos nincs mit kezdeni, velük meg kell küzdenünk az értékeinkért, a hazánkért, a nemzetünkért” – ismerte el.

Nyitókép: Bartos Mónika sajtó