Kijöttek a friss adatok, pozitív meglepetést hoztak

Az előzetesen vártnál kicsivel jobb adatot tett közzé szerda reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a magyar gazdaság helyzetéről. Az elemzők ugyanis kisebb növekedést vártak. A GDP ugyanakkor 0,4 százalékkal nőtt az előző negyedévhez. A technikai recessziót tehát elkerültük, de ez sem volt elég viszont ahhoz, hogy kilépjen a magyar gazdaság a stagnálásból: 

Az első félévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint stagnált, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,1 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit. Az első becslés szerint a bruttó hazai termék növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen az információ, kommunikáció teljesítménye járult hozzá. A gazdaság teljesítményét az ipar és a mezőgazdaság fékezte.

Az eredmény nem meglepő, hiszen arra már egy nappal korábban felhívta a figyelmet Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A tárcavezető ismertetése szerint a kormány ennek megfelelően lejjebb is tekerte idei évre vonatkozó várakozásait és 2025-re már maximum egy százalékos GDP-bővüléssel számolnak. Ennek ellenére a költségvetéshez nem kell hozzányúlni, hiszen a belső fogyasztás továbbra is rendkívül élénk. Ezt a a reálbérek több mint 1,5 éve tartó emelkedése, az adócsökkentések, valamint a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzését szolgáló intézkedések tesznek lehetővé.

Sőt, a már elindult és csőben lévő – összesen 70 – kormányzati intézkedésekkel együtt még több pénz kerül majd a családokhoz és a vállalkozásokhoz, amelyek további felhajtóerőt jelentenek a fogyasztásnak és a gazdaságot is pörgethetik. 

A kilátásokat továbbra is a külső kereslet és főleg Németország gyengélkedése rontja, emiatt stagnál a magyar gazdaság is. De nem hat pozitívan az ukrajnai háború sem. Mint arra a minisztérium friss közleménye rámutatott: 

Így látták az elemzők

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza hasonló adatot várt, de megjegyezte a piaci várakozásoknál minimálisan kedvezőbb lett. Az éremnek persze két oldala van: kedvező, hogy sikerült elkerülni a technikai recessziót, de azért ez éves alapon még mindig inkább stagnálás, bár negyedéves alapon már azért nevezhető bővülésnek. Megjegyezte: a mai adat alapján az idei növekedési prognózisa továbbra is 1 százalék alatti, 0,8 százalék körüli, de továbbra is inkább lefelé mutató kockázatok jellemzőek. Ez a növekedés vélhetően elmarad majd az uniós átlagtól, azaz a gazdaság felzárkózásáról nem beszélhetünk.

Virovácz Péter, az ING Bank szenior elemzője kiábrándító adatokról beszélt, de a negyedéves bővülést ő is pozitív meglepetésnek nevezte. „Az idei év egészére várható GDP-növekedést illeti, a második negyedéves adat enyhe pozitív meglepetést jelentett az ING Bank várakozásához képest. Ugyanakkor ez továbbra sem jelent akkora változást, amely mellett reálisnak gondolnánk az 1 százalék feletti gazdasági növekedést idén. Legnagyobb valószínűséggel valahol 0,5-1,0 százalék között teljesíthet majd 2025-ben a magyar gazdaság. A mai adatokat is figyelembe vevő pontbecslésünk 0,7 százalékos GDP-növekedést jelez az idei év egészére” – tette hozzá.

„Az elemzői várakozásoknál kedvezőbben alakult a GDP a második negyedévben” – ezt már Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője írta. Rámutatott: a kilátások kapcsán mindenképp kedvező, hogy megszületett a vámmegállapodás az USA és az EU között, amely összességében ugyan nem kedvező, de legalább csökkenti a bizonytalanságot. A fogyasztás az idei év végén és jövőre is változatlanul támogathatja a növekedést a bérek emelkedése, valamint a bővülő családtámogatások révén, miközben az idei év végén a nyugdíjasoknak jutatott összegek (nyugdíjas élelmiszer-utalvány, nyugdíjkorrekció) is jelentős részben a fogyasztásban csapódhatnak le. A beruházások és az export a kérdéses, a külső kereslet rendeződése, a geopolitikai konfliktusok rendeződése, valamint a német gazdaság fokozatos élénkülése támogathatja a kivitelt, miközben a vállalkozások körében is növelheti a beruházási hajlandóságot. Ez utóbbit a Demján Sándor Program is fokozhatja a második félévtől. 

„Idén az 1 százalékos gazdasági növekedéshez 0,9 százalékos negyedéves növekedésre lenne szükség az utolsó két negyedévben, amely a külpiacok kedvező alakulása esetén elérhetőnek tűnik a mai GDP-adat alapján” – fogalmazott. 

Nyitókép: Vasvári Tamás/MTI/MTVA