Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza hasonló adatot várt, de megjegyezte a piaci várakozásoknál minimálisan kedvezőbb lett. Az éremnek persze két oldala van: kedvező, hogy sikerült elkerülni a technikai recessziót, de azért ez éves alapon még mindig inkább stagnálás, bár negyedéves alapon már azért nevezhető bővülésnek. Megjegyezte: a mai adat alapján az idei növekedési prognózisa továbbra is 1 százalék alatti, 0,8 százalék körüli, de továbbra is inkább lefelé mutató kockázatok jellemzőek. Ez a növekedés vélhetően elmarad majd az uniós átlagtól, azaz a gazdaság felzárkózásáról nem beszélhetünk.
Virovácz Péter, az ING Bank szenior elemzője kiábrándító adatokról beszélt, de a negyedéves bővülést ő is pozitív meglepetésnek nevezte. „Az idei év egészére várható GDP-növekedést illeti, a második negyedéves adat enyhe pozitív meglepetést jelentett az ING Bank várakozásához képest. Ugyanakkor ez továbbra sem jelent akkora változást, amely mellett reálisnak gondolnánk az 1 százalék feletti gazdasági növekedést idén. Legnagyobb valószínűséggel valahol 0,5-1,0 százalék között teljesíthet majd 2025-ben a magyar gazdaság. A mai adatokat is figyelembe vevő pontbecslésünk 0,7 százalékos GDP-növekedést jelez az idei év egészére” – tette hozzá.
„Az elemzői várakozásoknál kedvezőbben alakult a GDP a második negyedévben” – ezt már Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője írta. Rámutatott: a kilátások kapcsán mindenképp kedvező, hogy megszületett a vámmegállapodás az USA és az EU között, amely összességében ugyan nem kedvező, de legalább csökkenti a bizonytalanságot. A fogyasztás az idei év végén és jövőre is változatlanul támogathatja a növekedést a bérek emelkedése, valamint a bővülő családtámogatások révén, miközben az idei év végén a nyugdíjasoknak jutatott összegek (nyugdíjas élelmiszer-utalvány, nyugdíjkorrekció) is jelentős részben a fogyasztásban csapódhatnak le. A beruházások és az export a kérdéses, a külső kereslet rendeződése, a geopolitikai konfliktusok rendeződése, valamint a német gazdaság fokozatos élénkülése támogathatja a kivitelt, miközben a vállalkozások körében is növelheti a beruházási hajlandóságot. Ez utóbbit a Demján Sándor Program is fokozhatja a második félévtől.