A konfliktus eszkalálódása nem előzmény nélküli, de az elmúlt hónapok egyik legsúlyosabb napja volt ez a péntek 13. a térségben. Teherán máris válaszcsapásokkal reagált, így könnyen elképzelhető, hogy még hosszú napokig eltarthat a két fél kölcsönös bombázása.
Ezt pedig a világ tőzsdéi is megérzik.
Ütötték a forintot
A magyar részvénypiac is negatívan indult, azóta valamelyest visszakorrigált, délelőtt mínusz 0,7 százalékos esésben volt csütörtökhöz képest. Főleg az OTP részvényeire volt hatással a gyengülés.
Hasonlóan járt a forint is, amely elsősorban a dollár erősödésének hatására gyengült. A csütörtöki, euróval szembeni 401 körüli szintről hirtelen 404-ig repült a háború kitörésekor az árfolyam. A pánik szerencsére nem tartott sokáig, néhány óra múlva már szépen vissza is erősödött az euróval szemben a forint, délelőtt már ismét a 402-es szint közelében járt a jegyzés.
A dollárral szemben is ezt az utat járta be a magyar fizetőeszköz: előbb 348-ról 350 fölé ugrott a jegyzés, majd késő délelőtt ismét 348 forintba került egyetlen dollár a piacokon.
Ez is azt mutatja, hogy van még tartalék a forintban, de nagyban függ a külső hatásoktól az árfolyama.
Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője a Mandinernek úgy fogalmazott: a forint esetében az elmúlt időszakban inkább erősödést láthattunk, a héten az inflációs adat után a lélektaninak is tekinthető 400-as szintet is tesztelte az árfolyam az euróval szemben, azonban nem sikerült áttörnie. A forintot több tényező is erősítette: egyrészt változatlanul jelentős többletet mutat a folyó fizetési mérleg, másrészt a jegybank is szigorúbb hangnemet ütött meg az elmúlt üléseken. Negatív tényezőként jelentek meg ugyanakkor a globális konfliktusok, a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság, valamint a Fed szigorúbb monetáris politikája.
A közel-keleti konfliktusra adott piaci reakciók nem jelentenek meglepetést, a múltban is azt láthattuk, hogy az eszkalációra a forint gyengüléssel reagál, mivel ilyenkor a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatvállalási hajlandóság csökken a befektetők körében. Ezt jelzi, hogy a forinthoz hasonlóan a lengyel zloty és a cseh korona esetében is látható gyengülés az éjszakai hírek nyomán.
„A forint az euróval szemben a 402 körüli szintről 404 közelébe gyengült éjszaka, azonban a közvetlen piaci reakciók után vissza is korrigált már. Váratlan események esetében mindig a kezdeti reakció a legnagyobb, amelyet rendszerint korrekció követ. A forintra hosszabb távon a közel-keleti konfliktusok nem gyakorolnak hatást, a befektetői kockázatvállalási hajlandóságot befolyásolhatják, ugyanakkor a trendeket nagyobb részt a gazdasági helyzet és a monetáris politikák határozzák meg. Ebben akkor jöhet változás, ha a konfliktus eszkalálódik Izrael és Irán között, és veszélybe kerül a globális kőolajellátás” – emelte ki az elemző.