Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője a Mandinernek úgy fogalmazott: a forint esetében az elmúlt időszakban inkább erősödést láthattunk, a héten az inflációs adat után a lélektaninak is tekinthető 400-as szintet is tesztelte az árfolyam az euróval szemben, azonban nem sikerült áttörnie. A forintot több tényező is erősítette: egyrészt változatlanul jelentős többletet mutat a folyó fizetési mérleg, másrészt a jegybank is szigorúbb hangnemet ütött meg az elmúlt üléseken. Negatív tényezőként jelentek meg ugyanakkor a globális konfliktusok, a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság, valamint a Fed szigorúbb monetáris politikája.
A közel-keleti konfliktusra adott piaci reakciók nem jelentenek meglepetést, a múltban is azt láthattuk, hogy az eszkalációra a forint gyengüléssel reagál, mivel ilyenkor a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatvállalási hajlandóság csökken a befektetők körében. Ezt jelzi, hogy a forinthoz hasonlóan a lengyel zloty és a cseh korona esetében is látható gyengülés az éjszakai hírek nyomán.
„A forint az euróval szemben a 402 körüli szintről 404 közelébe gyengült éjszaka, azonban a közvetlen piaci reakciók után vissza is korrigált már. Váratlan események esetében mindig a kezdeti reakció a legnagyobb, amelyet rendszerint korrekció követ. A forintra hosszabb távon a közel-keleti konfliktusok nem gyakorolnak hatást, a befektetői kockázatvállalási hajlandóságot befolyásolhatják, ugyanakkor a trendeket nagyobb részt a gazdasági helyzet és a monetáris politikák határozzák meg. Ebben akkor jöhet változás, ha a konfliktus eszkalálódik Izrael és Irán között, és veszélybe kerül a globális kőolajellátás” – emelte ki az elemző.