Az iráni atomlétesítmények lehettek a fő célpontok, az iráni Forradalmi Gárda feje halott, és napokon át tartó konfliktus jöhet. Elemzésünk!
Ismét történelmi fordulóponthoz érkeztünk a világrend nélküli világ történelmében, mely nem hogy nem ért véget „á la Fukuyama”, hanem nagyon is zakatol tovább. Izrael széles körű, megelőző csapást mért Iránra, avagy: a Közel-Kelet egyetlen demokráciájának nevezett zsidó állam, melynek elpusztítására az iráni iszlám diktatúra évtizedek óta nyíltan törekszik, megvédte önmagát, s mivel Irán a régió legnagyobb destabilizátora, bizonyos értelmezés szerint megvédte a teljes nyugatot, ideértve tehát minket is.
Az évek során, és különösen az elmúlt hónapokban az izraeli hadsereg, az IDF kivételes képességeket épített ki a hírszerzés és a műveletek terén, mind a védekezés, mind a támadás terén.
Amikor ezt a cikket írom – 4:30-kor – robbanásokat jelentettek Tabirzból az ország észak-nyugati részén, közel egy nukleáris kutatóközponthoz és két katonai bázishoz, továbbá Teheránban, Kermansah-ban, Arakban, Natanzban és Iszfahánban az ország középső területein. A célpontok között lehetnek atomlétesítmények, katonai támaszpontok, és a hírek szerint lakóépületek is, utóbbiak nyilván magas rangú iráni tisztviselők elleni célzott likvidálások helyszínei lehetnek. Az izraeli sajtó szerint a művelet neve „Felkelő Oroszlán”.
A támadások mértéke és az általuk okozott kár most még nem ismert. A csapások azonban nyilván erősítik a félelmet, hogy a két ország közötti konfliktus totális háborúvá fajulhat, amelyben a Közel-Kelet két legerősebb hadserege vesz részt, és ki tudja, milyen erők szállnak még be hosszú távon.
Nézzük, mi történt pontosan jelenlegi ismereteink szerint.
Az iráni Forradalmi Gárda főparancsnoka, Hoszein Szalami tábornok meghalt az izraeli csapásokban - jelentette az iráni állami televízió.
az iráni fegyveres erők parancsnokhelyettese, Gholamali Rasid tábornok is. Ezek kétségkívül súlyos csapások az iráni katonai képességekre. Meg nem erősített sajtóhírek szerint Mohammed Bagheri vezérőrnagy, az iráni hadsereg vezérkari főnöke is az áldozatok között lehet.
Az iráni állami média szerint nukleáris tudósokat is likvidáltak, köztük Mohamed Mehdi Tehranchit és Fereydoun Abasszit. Ez logikus lépés, Izrael az évek során az iráni atombombán dolgozó számos tudóst likvidált.
Természetesen most még nem tudjuk, mi lesz a pontos hatásra az izraeli támadásnak. Az iráni atomlétesítmények mélyen a föld alatt vannak, és a szakértők már korábban is vitatkoztak rajta, mekkora kárt tudnak okozni az izraeli bombázók. Amennyiben viszont az izraeli titkosszolgálatnak sikerült beépülnie ezekbe a létesítményekbe – amire minden lehetőségük megvolt – akkor az okozott kár ennél is sokkal nagyobb lehet.
Miért tett így Izrael?
Izrael régóta állítja, hogy Irán nem békés célú atomprogramon ügyködik, hanem valójában atombombát akar csinálni.
Erre az évek során számos bizonyítékot, dokumentumot mutatott be, de a nyugati világ alapvetően megállapodni akart Teheránnal, hagyva, hogy dolgozzanak csak az atomprogramjukon, maximum kicsit lassítani akarták azt. A sajtó szerint az utóbbi időben Trump megpróbált visszatérni ehhez a nukleáris megállapodáshoz.
Az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu indoklásában most arról beszélt, hogy Izrael történelmi pillanathoz ért el, mert
Irán „olyan lépéseket tett, amelyeket korábban még soha – lépéseket a dúsított urán fegyverré alakítására”.
Mint hozzátette: „ha nem állítják meg, Irán nagyon rövid időn belül nukleáris fegyvert állíthat elő”. Ezt Izrael nyilván nem hagyhatta, és így elérték azt a pontot, ahonnan már nincs visszaút.
„A történelem, a távoli és a közelmúlt történelme egyaránt megtanított minket arra, hogy a megsemmisítésünkre irányuló törekvésekkel szemben nem hajthatjuk meg a fejünket, ezért harcolunk létünkért. A szabadság azok számára adatik meg, akik hajlandóak küzdeni érte” – mondta nyilatkozatában az izraeli vezérkari főnök, Ejal Zamir.
Mit léphet Irán?
Nem szabad lebecsülni Irán képességeit az ellencsapásra.
Életbevágó kérdés, hogy az Egyesült Államok most is megvédi-e Izraelt egy iráni ellentámadással szemben, ahogyan azt a Biden-kormányzat tette, amikor tavaly csapást próbáltak mérni a zsidó államra. Marco Rubio amerikai külügyminiszter friss nyilatkozatában nem tett említést ilyen védelemről, csak arról beszélt, hogy „legfőbb prioritásunk az amerikai erők védelme a térségben”. Néhány prominens Trump-támogató már most azt követeli, hogy az Egyesült Államok maradjon ki a konfliktusból. Dani Danon, Izrael ENSZ-követe tisztázta, hogy Izrael ugyan párbeszédet folytat Amerikával az ügyben, de a mostani katonai lépése önálló volt.
Persze, ha Amerika engedélyt adott volna erre a támadásra, nyilván azt nem – vagy nem most – vallanák be, tekintve Trump izolacionista külpolitikáját.
Felmerül a kérdés, hogy amerikai védelem nélkül az iráni ballisztikus rakéták milyen károkat tudnak okozni Izraelben.
Zamir izraeli vezérkari főnök tévébeszédében arra figyelmeztetett, hogy Irán válasza valószínűleg más lesz, mint a korábbi ellentámadásoké, és hozzátette: „Ezúttal nem csak sikereket ígérek.”
Erre nyilván Izrael is készül, a hírek szerint Izrael bevezette a vészhelyzeti munkarendet, melynek keretében a gazdaság legfontosabb szekcióinak továbbműködése a cél, egyes kórházak pedig megkezdték a földalatti, biztos részre költözésüket.
Mit jelent ez?
A fő szempont természetesen: mit jelent ez magyar szempontból?
Semmi jót, de az iráni nukleáris program folytatása, egy amerikai-iráni megállapodás, az atombomba a dzsihadisták kezében – nos, ez sem lett volna jó forgatókönyv. Ne legyenek rózsás álmaink egy gyönyörű, vérmentes rezsimváltásról Iránban, ahol az iráni demokraták LMBTQ-befogadásra tanítják holnaptól a perzsa kisgyerekeket az iskolában.
Az effajta forgatókönyveket már megnéztük Afganisztában, Irakban, Líbiában, Szíriában, stb.
Egy elhúzódó háború vagy iráni polgárháború távon ez a regionális konfliktusok további eszkalációját, erősödő gazdasági válságot és migrációs hullámot jelenthet. Persze, ha Izrael nem védi meg magát, és megvárja, hogy Irán atombombát építsen, akkor ugyanez a forgatókönyv valósul meg, csak más szereplőkkel.
A magyar embereket elsősorban gazdaságilag érintheti a dolog.
A nyersolaj ára meredeken megugrott az izraeli támadást követően. Mint ismert, Irán a Hormuzi-szoros északi oldalán, a Perzsa-öböl kijáratánál fekszik, ami lehetővé teszi Irán számára, hogy blokkolja Irak, Kuvait, Szaúd-Arábia és a kisebb Perzsa-öböl menti államok olajexportjának nagy részét, már ha ezt kívánja tenni az izraeli csapás megtorlásaként.
Persze minden forgatókönyv elemzése mellett szögezzük le: nem lehet kétségünk afelől, hogy Magyarország továbbra is biztonságos, stabil hely Európában, a lehetséges következményeket nyugodtan és profi módon kezeli, a konfliktus remélhetőleg rövidesen alábbhagy, és reménykedhetünk, hogy komolyabb hatással nem lesz a magyar emberek életére.
Fotó: AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Egy vélelmezett orosz támadás és az emiatt talán bekövetkező problémák miatt vegyünk a nyakunkba most rögtön sokkal nagyobb problémákat? Ungváry Zsolt írása.
A miniszterelnök szerint ez Magyarország és Európa érdeke is.
Kusovszky Imréné elkezdett utánaszámolni, és a Tisza-csomagban eddig mintegy 30 ezer forint havi mínuszt egészen biztosan talált, amit a nyugdíjasok zsebéből vennének ki.
Hogy miért?
„Háborúba viszik Magyarországot, és minden pénzt Ukrajna támogatására fognak költeni. Ezt nem hagyhatjuk!” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Az ész megáll! Tényleg halálba küldenék a magyar fiatalokat?
A 37-es villamosvonal Őrház és Pongrácz úti lakótelep közötti szakaszának felújítása a szükséges anyagi forrás rendelkezésre állása esetén a BKV Zrt. középtávú terveiben szerepel, tudta meg a Mandiner.
A szombati nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
