Itt az újabb háború, Izrael brutális csapást mért Iránra, és ez bizony a magyarokat is érinti – mutatjuk, hogyan!

Ismét történelmi fordulóponthoz érkeztünk a világrend nélküli világ történelmében, mely nem hogy nem ért véget „á la Fukuyama”, hanem nagyon is zakatol tovább. Izrael széles körű, megelőző csapást mért Iránra, avagy: a Közel-Kelet egyetlen demokráciájának nevezett zsidó állam, melynek elpusztítására az iráni iszlám diktatúra évtizedek óta nyíltan törekszik, megvédte önmagát, s mivel Irán a régió legnagyobb destabilizátora, bizonyos értelmezés szerint megvédte a teljes nyugatot, ideértve tehát minket is.

Amikor ezt a cikket írom – 4:30-kor – robbanásokat jelentettek Tabirzból az ország észak-nyugati részén, közel egy nukleáris kutatóközponthoz és két katonai bázishoz, továbbá Teheránban, Kermansah-ban, Arakban, Natanzban és Iszfahánban az ország középső területein. A célpontok között lehetnek atomlétesítmények, katonai támaszpontok, és a hírek szerint lakóépületek is, utóbbiak nyilván magas rangú iráni tisztviselők elleni célzott likvidálások helyszínei lehetnek. Az izraeli sajtó szerint a művelet neve „Felkelő Oroszlán”.

A támadások mértéke és az általuk okozott kár most még nem ismert. A csapások azonban nyilván erősítik a félelmet, hogy a két ország közötti konfliktus totális háborúvá fajulhat, amelyben a Közel-Kelet két legerősebb hadserege vesz részt, és ki tudja, milyen erők szállnak még be hosszú távon.

az iráni fegyveres erők parancsnokhelyettese, Gholamali Rasid tábornok is. Ezek kétségkívül súlyos csapások az iráni katonai képességekre. Meg nem erősített sajtóhírek szerint Mohammed Bagheri vezérőrnagy, az iráni hadsereg vezérkari főnöke is az áldozatok között lehet.

Az iráni állami média szerint nukleáris tudósokat is likvidáltak, köztük Mohamed Mehdi Tehranchit és Fereydoun Abasszit. Ez logikus lépés, Izrael az évek során az iráni atombombán dolgozó számos tudóst likvidált.

Természetesen most még nem tudjuk, mi lesz a pontos hatásra az izraeli támadásnak. Az iráni atomlétesítmények mélyen a föld alatt vannak, és a szakértők már korábban is vitatkoztak rajta, mekkora kárt tudnak okozni az izraeli bombázók. Amennyiben viszont az izraeli titkosszolgálatnak sikerült beépülnie ezekbe a létesítményekbe – amire minden lehetőségük megvolt – akkor az okozott kár ennél is sokkal nagyobb lehet.

Erre az évek során számos bizonyítékot, dokumentumot mutatott be, de a nyugati világ alapvetően megállapodni akart Teheránnal, hagyva, hogy dolgozzanak csak az atomprogramjukon, maximum kicsit lassítani akarták azt. A sajtó szerint az utóbbi időben Trump megpróbált visszatérni ehhez a nukleáris megállapodáshoz.

Az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu indoklásában most arról beszélt, hogy Izrael történelmi pillanathoz ért el, mert

Mint hozzátette: „ha nem állítják meg, Irán nagyon rövid időn belül nukleáris fegyvert állíthat elő”. Ezt Izrael nyilván nem hagyhatta, és így elérték azt a pontot, ahonnan már nincs visszaút.

„A történelem, a távoli és a közelmúlt történelme egyaránt megtanított minket arra, hogy a megsemmisítésünkre irányuló törekvésekkel szemben nem hajthatjuk meg a fejünket, ezért harcolunk létünkért. A szabadság azok számára adatik meg, akik hajlandóak küzdeni érte” – mondta nyilatkozatában az izraeli vezérkari főnök, Ejal Zamir.

Életbevágó kérdés, hogy az Egyesült Államok most is megvédi-e Izraelt egy iráni ellentámadással szemben, ahogyan azt a Biden-kormányzat tette, amikor tavaly csapást próbáltak mérni a zsidó államra. Marco Rubio amerikai külügyminiszter friss nyilatkozatában nem tett említést ilyen védelemről, csak arról beszélt, hogy „legfőbb prioritásunk az amerikai erők védelme a térségben”. Néhány prominens Trump-támogató már most azt követeli, hogy az Egyesült Államok maradjon ki a konfliktusból. Dani Danon, Izrael ENSZ-követe tisztázta, hogy Izrael ugyan párbeszédet folytat Amerikával az ügyben, de a mostani katonai lépése önálló volt. 

Felmerül a kérdés, hogy amerikai védelem nélkül az iráni ballisztikus rakéták milyen károkat tudnak okozni Izraelben.

Erre nyilván Izrael is készül, a hírek szerint Izrael bevezette a vészhelyzeti munkarendet, melynek keretében a gazdaság legfontosabb szekcióinak továbbműködése a cél, egyes kórházak pedig megkezdték a földalatti, biztos részre költözésüket.

Semmi jót, de az iráni nukleáris program folytatása, egy amerikai-iráni megállapodás, az atombomba a dzsihadisták kezében – nos, ez sem lett volna jó forgatókönyv. Ne legyenek rózsás álmaink egy gyönyörű, vérmentes rezsimváltásról Iránban, ahol az iráni demokraták LMBTQ-befogadásra tanítják holnaptól a perzsa kisgyerekeket az iskolában.

Az effajta forgatókönyveket már megnéztük Afganisztában, Irakban, Líbiában, Szíriában, stb.

Egy elhúzódó háború vagy iráni polgárháború távon ez a regionális konfliktusok további eszkalációját, erősödő gazdasági válságot és migrációs hullámot jelenthet. Persze, ha Izrael nem védi meg magát, és megvárja, hogy Irán atombombát építsen, akkor ugyanez a forgatókönyv valósul meg, csak más szereplőkkel.

A nyersolaj ára meredeken megugrott az izraeli támadást követően. Mint ismert, Irán a Hormuzi-szoros északi oldalán, a Perzsa-öböl kijáratánál fekszik, ami lehetővé teszi Irán számára, hogy blokkolja Irak, Kuvait, Szaúd-Arábia és a kisebb Perzsa-öböl menti államok olajexportjának nagy részét, már ha ezt kívánja tenni az izraeli csapás megtorlásaként.

Persze minden forgatókönyv elemzése mellett szögezzük le: nem lehet kétségünk afelől, hogy Magyarország továbbra is biztonságos, stabil hely Európában, a lehetséges következményeket nyugodtan és profi módon kezeli, a konfliktus remélhetőleg rövidesen alábbhagy, és reménykedhetünk, hogy komolyabb hatással nem lesz a magyar emberek életére.

Fotó: AFP