Még az Eurostat sajtóközleménye is kiemeli: Magyarországon volt a harmadik legnagyobb foglalkoztatási ráta-növekedés az idei első negyedévben, a tavalyi negyedik negyedévhez viszonyítva. Szalai Piroska elemzése.
Magyarország két helyet lépett előre az unió rangsorában, így a 20–64 évesek foglalkoztatási rátája már az ötödik legjobb. Soha nem álltunk még ilyen előkelő helyen. Másfél évtizede még a sereghajtók között voltunk, azóta pedig példátlan javulást értünk el,
amelyet sem a Covid, sem az Ukrajnában dúló háború, sem az uniós gazdaságpolitikai hibák nem tudtak megtörni.
Nemrég a KSH közzétette az idei májusi foglalkoztatási adatokat, az Eurostat pedig a tagállamok első negyedéves számait.
Nézzük először az uniós adatokat!
Egyértelműen megállapítható, hogy a magyar munkaerőpiac az idei év elején is kiválóan teljesített. A 20–64 éves korcsoportban a magyar foglalkoztatási ráta 81,2% volt, ami immár az 5. legjobb a tagállamok között Málta, Hollandia, Csehország és Németország után, jelentősen meghaladva az unió 75,8%-os átlagát. A korábbi 7. helyünkről két helyet előrelépve Svédországot és Észtországot is megelőztük.
Az Eurostat által kiadott sajtóközlemény is kiemeli, hogy Magyarország javulása dobogós helyezést ért el:
nálunk volt a harmadik legnagyobb foglalkoztatási ráta-növekedés az idei első negyedévben a tavalyi negyedik negyedévhez viszonyítva,
amennyiben a szezonálisan kiigazított adatokat hasonlítjuk össze.
Sajnálatos módon mindössze 17 ország ért el növekedést, míg hét országban már csökkent a foglalkoztatási ráta. Ide tartozik a három balti állam, Dánia, Lengyelország és Románia – vagyis
azok az országok, amelyek Ukrajnához földrajzilag legközelebb helyezkednek el, és ahol a munkaerőpiac már romló tendenciát mutat.
Érdemes megemlíteni, hogy Németország, Hollandia és Luxemburg esetében is csupán stagnálás volt tapasztalható az év elején – még a szezonális kiigazításokat követően is –, ahogyan az az alábbi, az Eurostat által közzétett grafikonon is látható.
Ezeket a folyamatokat figyelmeztető jelként érdemes értelmezni, különösen annak fényében, hogy a 20–64 éves népesség száma már 12 országban csökken, köztük Magyarországon is. Hazánkban az első negyedévben a népesség csökkenése mellett a foglalkoztatottak létszáma szinte stagnált, miközben a munkanélküliek és az inaktívak száma csökkent – ennek köszönhetően tudott a foglalkoztatási ráta emelkedni.
A teljes munkaerőpiacon tapasztalható átmenetek vizsgálata alapján megállapítható, hogy több munkanélküli vált foglalkoztatottá, mint fordítva. Ugyanakkor több foglalkoztatott lett inaktív (közülük valószínűleg sokan nyugdíjba vonultak), mint ahány inaktív személy tért vissza a munkaerőpiacra, például iskola után vagy mellett vállalva munkát.
A KSH adatai szerint az első negyedévet követően, az idei február–áprilisi, illetve március–május időszakban is kimutatható a foglalkoztatottak létszámának csökkenése – mindezt a munkanélküliek és az inaktívak számának párhuzamos csökkenése mellett. Ez a jelenség úgy következett be, hogy a korcsoport létszáma az eddigieknél is nagyobb mértékben zsugorodott. Szerencsére azonban sem a foglalkoztatási ráta, sem a munkanélküliségi ráta nem változott számottevően az előző év azonos időszakához képest.
Az unióban a tagállamok második negyedéves adatait várhatóan szeptemberben ismerhetjük meg. Mivel a magyar foglalkoztatási ráta nem romlik, miközben több ország már visszaesést mutat, nem számítok helyezésromlásra az uniós rangsorban.
A szerző miniszterelnöki főtanácsadó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa
Nyitókép: Pixabay
12 percen keresztül tartózkodott orosz katonai repülőgép az észt légtérben – a német sajtó és amerikai szakértők szerint ez nemcsak provokáció, hanem a Nyugat felkészületlenségére irányuló teszt is volt.
Dmitro Kuharcsuk szerint, ha megnyitnák a határokat, „Európa felvonítana”.
Új távlatok nyílhatnak meg Ukrajna számára.
A honvédelmi miniszter szerint a Nyugat hibája, hogy kiéleződött az orosz–ukrán konfliktus, és most Ukrajna csak külső támogatással képes kitartani.
Mindezt a HVG hasábjain fejtette ki Sándor Fegyir. Az ellenzéki lap egyik állítására sem kérdezett vissza, Fegyir meg büszkén hirdeti, ő nyitott az együttműködésre.
Kemény kijelentések hangoztak el: Ukrajna visszaszerezheti minden területét, a NATO-tagság pedig önmagában nem garancia a biztonságra.
Varsó előbb lőne, és később kérdezne.
Szerinte a szavait tévesen kommunikálták.
