Ezzel eldőlt: ennyi pénzt kapnak jövőre a családok és a nyugdíjasok, de a dolgozók is jól járnak

Megszavazta a 2026-ös költségvetés törvényjavaslatát az Országgyűlés kedden. A törvényt a zárószavazáson 133 igen, 47 nem szavazattal fogadták el, ezzel ismét visszatért Magyarország a korábbi években megszokott útra, azaz már nyár elején egyértelművé váltak a következő évi büdzsé fő irányai és számai. Erről csak a tavalyi amerikai választás miatt tért el a kormány, az akkor a béke költségvetése volt, a mostani pedig háborúellenes költségvetés, mint ahogyan Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jellemezte a javaslatot bemutatásakor. 

Ahogyan a tárcavezető fogalmazott: 

Erre válaszul kellett megalkotni a háborúellenes büdzsét.

Bár Magyarországnak és a gazdaságnak rengeteg kockázattal és negatív külső hatással kell szembenéznie – nemrég az idei hiánycélt is felül kellett írni ezek miatt –, a szaktárca kitart amellett, hogy jövőre már sokkal jobb év jöhet, aminek meg is van az alapja, hiszen az idei év második felében olyan új intézkedések lépnek életbe, amelyek érdemben javíthatják a háztartások helyzetét, amely aztán a fogyasztáson, így végül a gazdasági mutatószámokon is meglátszódik majd a várakozás szerint. Minél több pénzt tudnak gyűjteni a családok, annál többet tudnak elkölteni, ezzel pedig az állam is jól jár.  

Ennek megfelelően a büdzsé számai szerint 4,1 százalékos GDP-bővülést, 3,6 százalékos átlagos inflációt és 3,7 százalékos költségvetési hiányt tart lehetségesnek a kormány. Ez utóbbi kevesebb az ideinél, pénzforgalmi szemléletben pedig 4218 milliárdos deficitet takar. 

A várakozások szerint csökken az államadósság mértéke is, a GDP-vel arányos mutatószám 73,1 százalékhoz képest 72,3 százalékra csökken, nominálisan 69 227,7 milliárd forintot tehet ki a jövő év végére. Ebben csökkenésben a GDP-növekedésének is lesz szerepe, a bruttó hazai össztermék csaknem 96 ezer milliárd forint lesz a kormány várakozása szerint.

Fókuszban a gyermekek és a családok

Már a benyújtásra összehívott sajtótájékoztatón egyértelművé vált, hogy a kormány fókuszában első sorban ezúttal is a családok és a fiatalok szerepelnek. Ezt emelte ki expozéján Nagy Márton is. A tervek szerint több olyan korábban életre hívott intézkedést is továbbvisz, vagy kibővít a kabinet, amellyel a gyermeket nevelőket kívánják támogatni. Így például jövő januártól a költségvetésben már a mostani duplájára emelt családi adókedvezménnyel számolnak, amely éves szinten 290 milliárd forintnyi támogatást jelent a családoknak, illetve ugyanekkora kiadást a központi költségvetésnek.

Idén októbertől indul, de főleg a jövő évi büdzsére lesz hatással a három gyermekes édesanyák mentessége a személyi jövedelemadó fizetés alól. Ez januártól is folytatódik, amikor elstartol mellette a 40 év alatti, két gyermekes anyákra vonatkozó szja mentesség és a 30 év alatti, egy gyermekes anyák mentessége is. Ez a három intézkedés együttesen 330 milliárd forintnyi támogatást takar. Folytatódik az szja-mentes csecsemőgondozási díj (CSED) és  gyermekgondozási díj (GYED) kifizetése is jövőre, ez 15 milliárd forintos tétel. 

Összességében a családtámogatásokra fordított összeg az idei évhez képest 765 milliárd forinttal emelkedik és eléri a 4800 milliárd forintot. A rezsicsökkentésre szánt 792,5 milliárd forinttal így több mint 5600 milliárd forintot tesznek ki a családtámogatások. Szintén jelentős összeget különített el a minisztérium lakástámogatásokra, 437,9 milliárdos kiadást számolnak, ami 70 százalékkal magasabb, mint a 2025. évi előirányzat.

A nyugdíjasok is jól járnak

A családok és a fiatalok mellett természetesen a kormány gondol a nyugdíjasokra is. 

Összességében egyébként nyugdíjakra a költségvetés szerint jövőre  7700 milliárd forintot szánnak az államkasszából, amiből az öregségi nyugdíjak 5281,6 milliárd forintot tesznek ki. A teljes összegbe beletartozik a várható magas GDP-bővülés miatti nyugdíjprémium is. Ennek pontos összege a juttatástól függ, a legfeljebb 12 ezer forintos, egyszeri kifizetés annak jár, akinek a nyugdíja legalább 80 ezer forint havonta. A nyugdíjprémium összege nem függ a végleges GDP-adattól, amelyet jóval a kifizetés után szokott közzétenni a Központi Statisztikai Hivatal. Ez azt jelenti, hogy alacsonyabb növekedés esetén is jár a nyugdíjprémium, de csak akkor, ha a kormány nem módosít menet közben a költségvetésen. Mivel már most elkülönítettek rá több mint 24 milliárd forintot, így várhatóan nem lesz probléma a kifizetése.

Folytatódnak a béremelések is 

Jövőre a minimálbér 13 százalékkal nő a bérmegállapodásnak megfelelően. 

Végrehajt a kormány egy ágazati béremelést is az igazságügyben jövőre. A pedagógusok béremelése sem áll le 2026-ban, sőt: erre 156 milliárd forintot biztosít az állam. Oktatásra összességében 4030 milliárd forintot irányzott elő a kormány, ami 160 milliárddal több az ideinél.

Az egészségügyre is jóval többet költ az állam 2026-ban, pontosan 280 milliárd forinttal bővítették a tételsort, tehát egyáltalán nem állják meg a helyüket azok a vádak, mely szerint csökkentenék a terület finanszírozását. A teljes egészségügyi kiadás nem sokkal marad el az oktatástól: 3919 milliárd forint szerepel ezen a soron. Magasabb összeget szán a kormány kultúrára és hitéletre is, de a szociális és jóléti szolgáltatásokra is már 1600 milliárd forint lesz a keret.

Fejlesztik a gazdaságot is

A már említett kockázatok miatt életbevágó, hogy megmaradjon a magyar gazdaság versenyképessége. Gazdaságfejlesztésre ezért közel 5050 milliárd forintot fordít a kormány, amelyből 2200 milliárd forint uniós forrás, a maradék pedig hazai költségvetési támogatás. A következő évben több száz beruházás indul, illetve folytatódik, többek között a közlekedési infrastruktúra, az oktatás és az egészségügy területén.

Nyitókép: Illyés Tibor/ MTI/MTVA