Hivatalosan is megemelték a 2024-es költségvetési hiánycélt.
A kormány hivatalosan is megemelte a 2024-es költségvetési hiánycélt: az eddigi 3,7 százalék helyett immár 4,1 százalékos ESA-hiánnyal számolnak – írta meg az Index. Ennek megfelelően a pénzforgalmi hiány is nőtt, 4123 milliárd forintról 4774 milliárd forintra.
Kisgergely Kornél államtitkár szerint ugyanakkor nincs szükség megszorításokra, mert a gazdaság stabil, és az elsődleges egyenleg – azaz a kamatfizetések nélküli költségvetési mérleg – már egyensúlyban van.
A módosítás oka többtényezős: egyrészt elmaradtak uniós források, másrészt megnőttek a kiadások – például a kórházak működési költségei és a családtámogatási programok terhei. A gazdasági növekedés várható ütemét is lefelé módosították, 3,4 százalékról 2,5 százalékra. Ennek ellenére Kisgergely szerint a költségvetés nem az optimista GDP-előrejelzésekre, hanem a tényleges adatokra épül, így a hiánycél továbbra is tartható.
A kormány az elmaradó uniós pénzek miatt a korábban tervezett 838 milliárd forint helyett 1685 milliárd forintnyi devizakötvényt bocsát ki – gyakorlatilag megduplázza a devizafinanszírozást. Ez a lépés a magasabb pénzforgalmi hiány finanszírozását szolgálja. Hoffmann Mihály, az Államadósság Kezelő Központ vezetője megerősítette, hogy a finanszírozási terv 88%-a már teljesült az év első öt hónapjában.
A 2025-ös költségvetésben ismét 3,7 százalékos ESA-hiánnyal számolnak, miközben a GDP-arányos államadósság tovább csökkenhet, 73,1 százalékról 72,3 százalékra.
A kormány célja, hogy a költségvetési egyensúly tovább javuljon, és ehhez minden szükséges lépést megtesznek, beleértve az uniós források mielőbbi lehívását is
– eddig az idei évre tervezett 630 milliárd forint RRF-forrásnak csupán a fele érkezett meg.
Nyitókép: EU
A Tisza Párt vagyonadója először az 5 milliárd feletti vagyonokat célozta, aztán már az 1 milliárd felettieket is. Ha így folytatódik, hamarosan azok is fizethetnek, akiknek semmijük sincs, csak hitelük. A történelem jól ismeri az ilyen gazdaságpolitikát. A történet vége mindig ugyanaz lett, a gazdagok elmentek, a középosztály pedig fizetett.
Tizenegyedik alkalommal tart Békemenet néven seregszemlét a kormányoldal október 23-án. Felidézzük a korábbi események jelentőségét és fő üzeneteit.
Mráz Ágoston Sámuel arra is felhívta a figyelmet, hogy pozitív gazdasági hatása van Magyarországra annak, ha sikerül békét, tűzszünetet vagy a konfliktust kompromisszummal lezáró tárgyalási eredményt elérni a tervezett tárgyaláson.
Egyes szakértők azt mondják, hogy a gazdaság jelenlegi teljesítménye nem indokolja a 14. havi nyugdíj bevezetését, de mások szerint a pluszjuttatás a fogyasztáson keresztül lendületet ad a gazdaságnak is. A kormány kiemelt fontosságú feladata a nyugdíjasok támogatása.
A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága minden ágazatban javult.
Simor András szerint a magyar gazdaság három éve zsákutcában toporog, ám a részletes elemzés alapján állításai szelektív adatokra és leegyszerűsített következtetésekre épülnek.
Magyar Péter híveinek többsége nem szeretné, ha megvalósulna a budapesti békecsúcs.
A napokban Ukrajna nagy részén szükséghelyzeti áramszüneteket vezettek be.
