A függőség csökkentése alapvetően nem lenne probléma, ha az EU önellátó lenne, de erre egyelőre nincs remény.
Újabb szankciókat vezetne be Brüsszel Moszkvával és Minszkkel szemben, fokozatosan megszüntetné a műtrágya behozatalát, elsősorban a nitrogéntartalmú termékekét. A gazdák érdekképviseletei tiltakoznak, az európai műtrágyagyártók lobbiszervezete viszont üdvözli a döntést.
Az Európai Unió nem önellátó, ez főleg a nitrogénműtrágyára igaz, amely a gabonafélék és az ipari növények termesztéséhez nélkülözhetetlen.
Ha nem használnának a gazdák műtrágyát, drámaian visszaesne a terméshozam,
számos tanulmány szerint a felére. Az ebből fakadó takarmányhiány hatással lenne az állattenyésztésre is, vagyis a teljes agrárium teljesítménye függ a műtrágya alkalmazásától.
A felhasznált anyagok átlagosan negyede Oroszországból érkezik. Az Európai Bizottság már hónapok óta tervezi az oroszországi műtrágyaimport fokozatos megszüntetését, ezáltal a függőség felszámolását, hasonlóan, mint az energiahordozók esetében. Az Európai Parlament május végén megszavazta a javaslatot, amelynek célja, hogy az oroszországi behozatal 2028-ra ellehetetlenüljön a magas tarifák miatt. A ma alkalmazott 6,5 százalékos vám megmaradna, emellé vezetnének be újabbat, amelynek mértéke fokozatosan emelkedne, a 2026 közepére tervezett tonnánkénti 40- 50 euróról 2028-ig 400-450 euróra.
Az unió célja a függőség csökkentése mellett az, hogy megnyirbálja az agresszor állam háborús költségvetését, igaz, a korábbi intézkedések sem állították meg Oroszországot. Ráadásul az EU épp abban az évben döntött az orosz műtrágya fokozatos kizárásáról, amikor minden eddiginél több import érkezett: a felhasznált anyagok közel 30 százaléka volt orosz eredetű.
Az orosz műtrágya évtizedek óta meghatározó a világpiacon, az Európai Unió országai pedig mindig is jelentős mennyiségben vásárolták orosz cégektől.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által jegyzett tanulmány szerint a műtrágya árának 1 százalékos emelkedése a világpiacon 0,2 százalékos áremelkedést okoz. Az új vámtarifák bevezetésével 2028-ban az EU-s piacon az orosz importból származó műtrágya ára akár 130 százalékkal magasabb lehet, mint 2025-ben, vagyis az élelmiszerek ára 15-25 százalékkal nőhet.
Az áremelkedés elkerülhetetlen. Az Európai Unióban működő műtrágyaüzemek kihasználatlan kapacitását termelésbe vonva is csak 20 százalékkal lehetne megnövelni az előállítást, vagyis rövid távon nincs esély rá, hogy az EU magának gyártsa a műtrágyát. Ráadásul az európai előállításba aligha ruháznának be a gyártók, mivel
a termeléshez rengeteg földgázra van szükség. Brüsszel nemrég arról is döntött, hogy 2028-tól konkrét tilalommal leállítja az orosz energiahordozók importját.
Noha a sajtó legtöbbször Magyarországot és Szlovákiát bírálja, amiért nem csökkent a függőségük az orosz vezetékes földgáztól, az Európai Unió rekordmennyiségben vásárolt a vezetékesnél jóval drágább és környezetszennyezőbb orosz cseppfolyósított földgázt.
Lényeges körülmény, hogy az orosz műtrágya behozatalának tetemes része a legnagyobb agrárországok, azaz Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország között oszlik meg. Az orosz műtrágya helyett távolabbról, például Észak-Afrikából vagy Brazíliából érkező termékek jöhetnek szóba, jóval magasabb áron.
Az Európai Unió gazdálkodói ráadásul nem először szembesülnének a műtrágyahiány kockázatával és a magas árakkal. Emlékezetes, az előző uniós ciklusban a termelők hónapokon át tartó tiltakozása és a tagállamok határozott fellépése akadályozta meg az európai zöldmegállapodás legvitatottabb pontjának, vagyis a műtrágya- felhasználás erőltetett kötelező csökkentésének elfogadását. E vitatott javaslat hatására számos tanulmány készült, amely arra a következtetésre jutott, hogy a műtrágyázás felére csökkentése akkora hozamesést okozna, amekkora már az EU élelmiszer-nagyhatalmi pozícióját kockáztatná, és a közösség részben importra kényszerülne.
Ezúttal nem ilyen drámai a helyzet, amit jól mutat, hogy a spekulánsok sem „árazták túl” az uniós terveket, a világpiaci mezőgazdasági alapanyagárak várhatóan érzékenyebben reagálnak az olyan globális hírekre, mint a nagy gabonatermesztő országok termésbecslései. Borítékolható viszont, hogy az új vámok bevezetése újabb áremelkedési hullámot indít el.
Az energiaárak várható jelentős emelkedése önmagában is megdobná a műtrágya és más alapanyagok költségét. Erre láthattunk példát a 2022-es energiaválság idején, amikor a földgázár soha nem látott emelkedése miatt az EU-ban több üzem átmenetileg felfüggesztette a műtrágya előállítását, ami csak erősítette a piaci hatást, és nagyban hozzájárult a történelmi jelentőségű élelmiszerár-emelkedéshez.
A legnagyobb uniós agrárképviselet, a CopaCogeca szerint a mezőgazdaságból élők milliói veszíthetik el megélhetésüket, ha Brüsszel nem vezet be olyan intézkedéseket, amelyekkel tompítja a kis- és közepes, valamint a családi gazdaságok termelési költségeinek drágulását. Egybehangzó szakmai vélemények szerint a becsült mértékű műtrágyaár-emelkedést a legkisebb gazdaságok aligha élnék túl.
Magyarország nemzetközileg kitett gazdasága az utóbbi években az átlagot meghaladóan szenvedte el az uniós szankciók hatását. A műtrágyaimport ellehetetlenítése előreláthatóan kevésbé érinti hátrányosan hazánkat, mint az orosz energiahordozók tilalma.
A Mandiner megkeresésére az Agrárminisztérium leszögezi: az Európai Unió nagy tagállamai nagyrészt az oroszországi műtrágya importjára támaszkodnak, Magyarország viszont műtrágyaszükséglete mindössze 3 százalékát szerzi be ebből a forrásból. A közvetett drágulás azonban csak abban az esetben kerülhetné el hazánkat, ha a belföldi kínálat ára mérsékelt szinten maradna. Erre a piaci trendekből kiindulva nincs sok remény.
Az Agrárközgazdasági Intézet adatai alapján az első negyedévben a műtrágya-forgalmazók 518 ezer tonnányi terméket értékesítettek közvetlenül a magyarországi mezőgazdasági termelőknek. Bár a mennyiség 2,1 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban, az áremelkedés miatt az értékesítés nettó árbevétele 14,5 százalékkal, 83,6 milliárd forintra nőtt.
A globális gazdasági folyamatok az általánossá vált bizonytalanság ellenére inkább a növekedés, mintsem a recesszió irányába mutatnak. Kiemelten igaz lehet ez akkor, ha sikerül békét kötnie Ukrajnának és Oroszországnak.
Az Európai Unió döntéshozói azonban az egyre szaporodó jelek szerint válságidőszakot szánnak a kontinensnek.
Brüsszel döntései az árak emelkedését és az infláció újbóli gyorsulását vetítik előre a közeljövőre, beleértve az energiapolitikát, az agrárpolitikát és Ukrajna uniós csatlakozásának erőltetett elképzelését. Emellett az unió vezetése továbbra is ragaszkodik az egyre elérhetetlenebbnek tűnő klímacélokhoz, holott a zöldátállás a jelek szerint már tönkretette az EU versenyképességét, és a következő évek a sokszor hangoztatott európai jólétre is súlyos kockázatot jelentenek.
Nyitókép: A Nitrogénművek Zrt. üzeme Pétfürdőn, ahol jelentős mennyiségben gyártanak műtrágyát
Fotó: MTI/Nagy Lajos
Mint ismert, Oroszország a befagyasztott vagyonok lefoglalására irányuló uniós terveket lopásnak tekinti, és a legkeményebb válaszlépéseket helyezte kilátásba.
„Közép-Európa tovább tolódik jobboldali irányba” – állapította meg a brüsszeli lap.
Hogyan lehet boldogabb állam Magyarország? Mi a feladat a választásig? EU vagy USA? Interjú a közigazgatási és területfejlesztési miniszterrel.
A tartalmi álláspontunk fontosabb, mint a lojalitás és a klubtagság. Csak addig érdemes a klubban, vagyis az EU-ban maradni, amíg ezeknek legalább egy jó részét meg tudjuk tartani. Szilvay Gergely írása.
Brillírozott Daniel Freund.
Nem, nem Orbán Viktortól.
Öt azonosítatlan eszköz jelent meg az Île Longue nukleáris bázis fölött.
Legalább négy okból problémás a Tisza Párt és Magyar Péter vagyonadóra vonatkozó tervezete Sebestyén Géza közgazdász szerint. Az MCC-s szakember elmondja: a vagyonadó okozta bajokat még a leggazdagabb országoknak sem sikerült megugraniuk.
