Váratlan fordulat: már Kijevből mentek neki Von der Leyennek

Éles hangvételű véleménycikkben támadta be az Európai Unió vezetését és azon belül is Ursula von der Leyent az Euractiv szerzője, Thomas Moller-Nielsen, aki fő állításait Dmytro Natalukha, az ukrán parlament gazdasági bizottságának elnökének szavaival támasztotta alá.

A cikket és benne Natalukha szavait szokatlan módon vasárnap az ukrán Kyiv Post című lap vasárnap címlapon szemlézte. A lap eddig mindig rendkívül baráti hangot próbált megütni az Európai Bizottság elnökével, így most meglepő volt, hogy ilyen erősen nekimentek, feltéve a költői kérdést: 

Lejár az egyezség

Az ügy persze hetekkel ezelőttre nyúlik vissza és nem arról van szó, hogy Brüsszel is belátta, nem feltétlen kell mindent megadni Ukrajnának, ahogyan kérik. A háttérben sokkal prózaibb okok húzódnak meg. Mint arról a Mandiner is beszámolt: június 5-e után lejár Ukrajnával az autonóm kereskedelmi intézkedés (ATM), azaz már csak jövő hét csütörtökig érkezhet javarészt korlátozások nélkül az ukrán élelmiszer és mezőgazdasági alapanyag az Európai Unióba.

Az intézkedést még 2022-ben vezették be, szolidaritási alapon, segítve ezzel az ukrán gazdaságot és az ország működését az orosz-ukrán konfliktus kirobbanását követően. Az ATM rendeletnek köszönhetően az Ukrajnából az unióba behozott agrártermékek után nem kell vámot fizetni és átmenetileg a mennyiségi korlátozásokat is feloldotta az EU, néhány termék kivételével.

Óriási károk

Kijevnek rendkívül előnyös volt a megállapodás, hiszen tonnaszám adhatta el az uniós szabályoknak legkevésbé sem megfelelő portékáját, ráadásul jóval olcsóbban, mint azt az EU-n belüli gazdák képesek megtermelni. Ez jelentős áreséssel és példátlan költségnövekedéssel járt, óriási károkat okozva ezzel a többi tagállam gazdálkodóinak. A kereskedelmi könnyítést az EU többször is meghosszabbította, legutóbb tavaly májusban, ám 

Ukrajna természetesen rögtön felháborodott és hetek óta kérik – eddig inkább hízelegve –, hogy hosszabbítsák meg a megállapodást, hiszen az ukrán agráriumot a kereskedelmi korlátozások visszaállításával 1,5-3 milliárd eurós veszteség érné és jelentősen visszafogná az exportot, sőt, a teljes ukrán gazdaságot már csak egy hajszál választaná el a totális válságtól.

Persze addig még egészen jó bevételt tudtak termelni. A Mandineren is nemrég szemléztük a legagyobb ukrajnai mezőgazdasági cégek bevételét és profitját. Az ukrán statisztikai oldal adatai szerint 2024-ben az agrárcégek bevétele több mint másfélszerese volt a 2023-as adatoknak. Összesítve mintegy 146,2 milliárd hrivnya árbevételről számoltak be, amely forintban több mint 1200 milliárdnak felel meg. A tíz legnagyobb cég mind profitot termelt az előző évben, összesen megközelítőleg 20 milliárd hrivnyát, azaz 171 milliárd forintot. Mindezt figyelembe véve a háborút, igencsak bámulatosnak tűnik. Persze ehhez hathatós segítséget is kaptak.

Fordult a hangulat

Most viszont a gazdasági bizottság elnökének szavaival kissé változni látszik a hangnem és már egészen nyíltan támadják Ursula von der Leyent, aki szerintük tönkreteszi ukrajna gazdaságát. Az Euroactiv cikkben is alaposan kitérnek rá, hogy miért jár ilyen 

Márpedig egyre egyértelműbb, hogy nem csak Magyarországon nem kérnek igazán az ukrán terményekből, hanem más, jelentős mezőgazdasági potenciállal rendelkező országok lakosai sem. Az egyik fő ok az intézkedés lefújására Lengyelország, ahol épp a hétvégén rendezik az elnökválasztás második fordulóját.

Lengyelországban – bár a Donald Tusk vezette kormány abszolút támogatja és segíti Ukrajna uniós csatlakozását – van egy igen erős tömb, amely nem igazán szeretné, ha az ukrán termények elárasztanák őket. A lengyel gazdák hangja márpedig igencsak erős tud lenni, a most vasárnapi elnökválasztás során pedig még inkább. Már eleve nagyon nem Tuskék jelöltjének áll a zászló, hanem a jobboldal aspiránsának, így már érthető is von der Leyen hezitálása.

A másik hasonló ország Franciaország, ahol ugyan most épp nem tartanak voksolást a közeljövőben, de olyan fokú turbulencia van a francia politikai életben, hogy ez az állapot bármikor változhat.

Komoly veszély

Egyelőre tehát úgy tűnik, nem mer Brüsszel újabb területen kedvezni Kijevnek, amivel Ukrajna ténylegesen bajba kerülhet. A gazdaság másik lábát adó bányászatot is sötét árnyak, pontosabban orosz alakulatok kerülgetik. Ukrajna legnagyobb szénbányája ugyanis annál a Pokrovszknál található, amely környékén lassan, de folyamatosan nyomulnak előre az oroszok. Ha a város és a bánya is Moszkva kezére kerül, akkor Ukrajna teljesen az uniós pénzügyi támogatásokra lesz szorulva és ezért cserébe semmit sem fog tudni adni.  

Korábban már kiszivárgott hírek szerint egyébként az unióban azt tervezik, hogy amennyiben nem lesz megállapodás június 6-ig, akkor kvótákat vezetnek be a vámmentes termékekre, például a kukoricánál az éves, 4,7 millió tonnás behozatalt 650 ezer tonnára szorítanák le, de csökkentenék a baromfi- és cukor-importot is. 

Nyitókép: Genya SAVILOV / AFP