Milyen béke? Gigaprofitot kaszálnak az ukrán óriáscégek a háború alatt

Elképesztő profitnövekedést értek el az agráriumban és építőiparban dolgozó ukrán óriásvállalatok 2024-ben. A legfrissebb adatokat egy ukrajnai gazdasági statisztikákkal foglalkozó oldal, az opendatabot.ua szedte össze, amely mindkét ágazatban a tíz legnagyobb céget listázta ki. A tavalyi évre vonatkozó pénzügyi beszámolókból pedig érdekes kép rajzolódik ki. Miközben az ország jelentős részén harcok dúlnak, addig a gigászi méreteket öltő cégbirodalmak vígan hatalmas nyereséget termelnek. 

Természetesen elég sok olyan vállalkozás van, amely a harcok miatt elvesztette földjeit és megrendeléseit, de azok, amelyek talpon maradtak, szép lassan közelítik, vagy már le is hagyták a 2022 előtti bevételeiket. Sőt, mivel elképesztő mennyiségű nyugati támogatás is rendelkezésükre áll, így még nyereségüket is növelni tudták, néhány esetben túlszárnyalva még a 2020-as adatokat is.

Szárnyal az ukrán mezőgazdaság

Az ukrán statisztikai oldal adatai szerint 2024-ben az agrárcégek bevétele több mint másfélszerese volt a 2023-as adatoknak. Összesítve mintegy 146,2 milliárd hrivnya árbevételről számoltak be, amely forintban több mint 1200 milliárdnak felel meg. A tíz legnagyobb cég mind profitot termelt az előző évben, összesen megközelítőleg 20 milliárd hrivnyát, azaz 171 milliárd forintot. Mindezt figyelembe véve a háborút, igencsak bámulatosnak tűnik. Persze ehhez hathatós segítséget is kaptak.

Brüsszel ugyanis már a háború kezdete óta teljes mellszélességgel kiállt az ukrán mezőgazdaság megsegítése mellett, nem számolva például azzal a ténnyel, hogy Ukrajna mezőgazdasága jóval versenyképesebb és teljesen más szerkezetű, mint az európai országoké. Az ukrán élelmiszerek és alapanyagok már eddig is komoly károkat okoztak az uniós piacokon, ha pedig valóra válna a brüsszeli elit vágya, azaz sikerülne gyorsított eljárásban az EU tagországai közé beemelni Ukrajnát, akkor még súlyosabb következményei lennének. 

Ukrajna mezőgazdasági területe – az Oroszország által megszállt területekkel együtt – több, mint 41 millió hektár. Ha Ukrajna csatlakozna az unióhoz, akkor az EU mezőgazdasági területeinek ötödét birtokolná. Ráadásul a termőterületek közel fele a legjobb minőségű, humuszban gazdag termőtalaj, amelyet több tízezer hektáros területet művelő óriásbirtokok uralnak.

Európa lett az elsődleges piac

Az óriásbirtok-rendszert jól szemlélteti, hogy az EU mezőgazdasági területének négyszeresével azonos méretű ukrán mezőgazdasági terület 110 vertikálisan integrált nagyvállalat kezében összpontosul.

A birtokszerkezet össze sem hasonlítható az EU-s birtokviszonyokkal. Míg az EU-ban a családi, kis- és közepes gazdaságok határozzák meg a mezőgazdasági termelést, átlagosan 50-1000 hektár közötti egybefüggő földbirtokokkal, addig Ukrajnában több tízezer, vagy akár százezer hektáros nagybirtokrendszer a jellemző. 

Amikor az unió megnyitotta a folyosókat az ukrán élelmiszerek előtt, akkor ezek az agrárbirodalmak nem arra használták a lehetőséget, hogy a világ élelmiszer-ellátása szempontjából nélkülözhetetlen apalanyagok eljussanak az arra rászoruló országokba, így például Afrikába, hanem az EU lett az elsődleges célpiac: olcsó ukrán gabonával tarolják le az európai piacokat.

Röpködnek a milliárdok

Mindezt persze hatalmas profittal, mint ahogy az a friss beszámolókból is látszik. A legnagyobb bevételt a frontvonaltól messze található, Vinnicjai baromficég termelte, amely negyedével növelte az előző évhez képest árbevételét. Nyeresége pedig több mint hatszorosára emelkedett közben, 4 milliárd hrivnyára. Ez már csaknem duplája a háború előtti, 2021-es profitjának. Nem sokkal marad el tőle a birodalomhoz tartozó többi vállalkozás sem, amelyek mind egy vállalkozó, Jurij Kosjuk kezében összpontosulnak. Még a listán tizedik vállalkozás is közel négyszer annyi profitot termelt tavaly, mint 2021-ben. Nekik tehát nagyon is jól megy az üzlet a harcok ellenére is.

Sorra jönnek a külföldi befektetők

Nem panaszkodhatnak az építőipari vállalkozások sem Ukrajnában. Noha szerényebb bevételnövekedést tudnak felmutatni az agrárcégekhez képest, de az összes céget nézve így us 41 százalékos emelkedésről számoltak be. Elsősorban az útépítésben dolgozó cégek kaszáltak óriásit tavaly, ami érthető is, hiszen Oroszország előszeretettel támadja az ukrán infrastruktúrát, amelyet mihamarabb újjá kell építeni. Nyugatról pedig bőven érkezik rá pénz Kijevbe, hogy az építőcégek folyamatosan kaphassák a megrendeléseket és természetesen a milliárdokat is.

Összehasonlításul: 2020-ban ez az összeg „csak” 633 millió hrivnya volt, tehát a háború előtt jóval kevesebb profitot tudtak termelni. Ráadásul dolgozóik számát is folyamatosan emelik, 2024-ban 300-al többen dolgoztak a cégnek, mint egy évvel azelőtt. Friss belépő egyébként a tíz legnagyobb cég közé egy műemléki épületeket restauráló vállalkozás, erre a területre is bőven jutott megrendelés a harcok miatt. 
Az ukrán cégek által termelt profit egyébként már számos üzletember érdeklődését is felkeltette, a már említett műemlékvédelmi cég tulajdonosa például egy francia vállalkozó, de van tádzsik és más befektető is, aki frissiben, jóval az orosz invázió megindítása után jött rá, mekkora üzlet is lehet ez a háborúsdi.

Nyitókép: Ukrajnai földművelők dolgoznak Kijev térségében (Fotó: Genya SAVILOV / AFP)