Donald Tusk politikai stratégiáját gyakorlatilag lemásolva nyerhet a konzervatív jelölt a kétfordulós elnökválasztáson.
Miközben térségünkben a vigyázó szemek főleg Romániára vetültek, addig régiónk másik nagy államában, Lengyelországban is megtartották vasárnap a közvetlen elnökválasztás első fordulóját.
Amin meglepetésszerű eredmény született.
Lengyelország irányultságát elsősorban a kormányzat határozza meg, de fontos szerepe van az államfőnek is, aki a választóktól közvetlenül elnyert legitimációjával erős bástyája és kemény ellenfele is lehet a mindenkori kormányzatnak. A Jarosław Kaczyński vezette Jog és Igazságosság párt a koalíciós társakkal nyolc évig volt hatalmon 2023-ig, a köreikből érkező, általuk támogatott Andrzej Duda pedig két ötéves elnöki ciklust tudott végigcsinálni.
Most eljött az új megméretés ideje.
A két fő jelölt személye már régóta ismeretes volt: előbb Donald Tusk Polgári Platformja jelölte Varsó liberális polgármesterét, Rafał Trzaskowskit, majd pedig eldőlt, hogy a jobboldali ellenzék Karol Nawrocki történészt indítja. Mindkét oldalon voltak más jelöltek is az első fordulóban.
A 2023-as parlamenti választáson bejött Tuskék parlamenti és pártpolitikai stratégiája.
Hiába indult több kis jobboldali párttal koalícióban Egyesült Jobboldal néven a Kaczynski-féle tábor, kisebbségbe szorult, jól ismert keresztény-konzervatív üzeneteire szorítkozva már nem tudta megszólítani a voksolók többségét. Az ellentábor több szövetségből állt: Donald Tuskék Polgári Koalíciója, a liberális-konzervatív Harmadik Út és a vonalas balos Baloldal is jelentős támogatottságot szerzett. Ezek az erők végül kényelmes többségbe kerültek, koalícióra léptek, és felsejlett egy olyan jövő, amelyben a megújulást és innovációt elkerülő Jog és Igazságosság tartósan kisebbségben lesz a sokfelől támadó ellenfelével szemben.
A mostani elnökválasztáson meglepetésre a jobboldal stratégiája és taktikája követheti ezt a módszert, és sikerre viheti a jelöltjét a második fordulóban.
Az abortusz liberalizációjával és az igazságszolgáltatás drasztikus reformjával kampányoló Rafał Trzaskowski ugyanis a felméréseknél gyengébb szerepléssel 31 százalékkal lett első, Karol Nawrocki pedig a vártnál jobb eredményt, közel 30 százalékot ért el. És ezúttal a jobboldalnak vannak nagyobb tartalékai a második fordulóra. A radikális kijelentéseiről ismert Sławomir Mentzen és a nála is radikálisabb, a provokációtól sem visszariadó Grzegorz Braun együtt több mint 21 százalékot szereztek.
A Tuskékkal koalícióban lévő Harmadik Út és a Baloldal jelöltjei ellenben 5 százalék alatt végeztek.
Itt válik igazán izgalmassá a történet: előzetesen is Trzaskowskit és Nawrockit várták a második fordulóba, ám az eddigi felmérések a liberális jelölt sima, nagy arányú győzelmét prognosztizálták. A trendek alapján viszont most a jobboldalnak látszik nagyobb esélye a győzelemre.
Ha a hidegnél egy csöppet melegebb polgárháborúban leledző, jogi kereteket is áthágni látszó, kőkemény politikai és igazságszolgáltatási leszámolásokkal átszőtt lengyel politikában a jobboldal megőrzi az államfői pozíciót, az hatalmas győzelem lesz a Kaczyński-tábor számára.
A jobboldali ellenzék így továbbra is jelentős ellensúlyt tud majd képezni a liberális kormány törekvéseivel szemben.
Minderről jövő vasárnap döntenek a lengyelek.
Fotó: AFP/Wojtek Radwanski
Ezt is ajánljuk a témában
Némi meglepetésre rendkívül szoros eredmény született a lengyel elnökválasztáson. A korábban esélytelennek tartott jobboldali jelölt akár meg is nyerheti a második fordulót.
A Tusk-kormány a „másodosztályú bírák” rendszerével igázta volna le az igazságszolgáltatást.
Komoly ferdítésen kapta a liberális lapot a Faktum tényellenőrző portál.
Kiderült, mire számíthatnak a nyugdíjasok.
Felragyogott a boldogságtól az ukrán külügyminiszter.
A lengyel kommentelők sora szerint nem Orbánnak ártott, hanem saját hazai pozícióját sikerült megrendítenie egy olyan pillanatban, amikor a szuverenista egységre lenne szükség.
A közlekedési csomópont elfoglalása lehetővé teszi, hogy az orosz hadsereg elérje a donyecki régió nyugati határait, és aktív támadó műveletekbe kezdjen az egész frontvonalon.
A 73 éves brazil edzőnek a nyilvánosság előtt kellett bocsánatot kérnie „meggondolatlan tettéért”.
Eva Vlaardingerbroek szerint Brüsszel mindent megtesz, hogy aláássa a demokratikus választásokat.
