Itt az iskolapéldája annak, hogyan torzítja el a gazdasági mutatókat a baloldali sajtó

Kemény kritikát fogalmazott meg a napokban Simor András, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke a magyar gazdaságpolitika elmúlt évtizedéről a 24.hu-n megjelent írásában. Simor az Orbán-kormány hibás döntéseit 12+1 pontban foglalta össze, szerinte ezek miatt Magyarország tartósan leszakadt a nemzetközi mezőnytől. A kijelentéseire Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója válaszolt: egy, a közösségi médiában közzétett bejegyzésében az OECD GDP-növekedéssel kapcsolatos adataira hivatkozva vette védelmébe a kormány gazdaságpolitikáját, bemutatva, hogy világviszonylatban is kiemelkedően nőtt a magyar GDP 2015 és 2024 között. 

Orbán Balázs posztjára reagálva a 444.hu testvérportálja, a Qubit facet-check cikkében reagált a posztra. 

Az OECD, vagyis a Nemzetközi Együttműködési és Fejlesztési Szervezet a világ mintegy 40 országát tömöríti, beleértve a legnagyobb globális gazdaságokat is. Az eltérő időszak elemzése pedig szöges ellentétben áll azzal az általános és törvényszerű gyakorlattal, hogy a vizsgált időszak állandó és csak a szempontok téretnek el. 

A Faktum részletesen elemezte az Orbán Balázs és a Qubit számháborúját. 

– mutat rá a részletes elemzés. Eszerint a Qubit írásának legnagyobb hibája nem az, hogy más számokat idéz, mint Orbán Balázs, hanem az, hogy szándékosan torz módszertani keretben értelmezi az adatokat. A cikk kizárólag a 2020 és 2025 közötti időszakot elemzi, és az abban tapasztalt gyengébb mutatókat kizárólag a kormány számlájára írja, és ezt a rövidebb, válságokkal teli időszakot teszi az Orbán-kormány gazdaságpolitikai szimbólumává. Nem vesz tudomást arról a tényről, hogy ez az öt év példátlan globális sokkokkal terhelt időszak volt: 

• a Covid-19-világjárvány, 
• a világszintű ellátási zavarok, 
• az energiaválság, 
• az orosz–ukrán háború 
• és a nyomában járó szankciós politika, valamint
• az inflációs hullám és
• a jegybanki kamatemelések 

mind olyan tényezők, amelyek a teljes európai térséget megrázták, de különösen Magyarországot, amely kis-nyitott exportvezérelt gazdasági struktúrája révén jelentősen kiszolgáltatott volt az ilyen sokkokkal szemben.

Az elemzés arra is rámutat, hogy a gazdaságpolitika hatásai nem egyik napról a másikra jelentkeznek, ugyanakkor nem feltétlenül csak évtizedes távlatban értelmezhetők. Magyarországon már a 2013 és 2019 közötti időszakban világosan kirajzolódott a 2010 után bevezetett munkaalapú, beruházásösztönző és adócsökkentésre építő gazdasági modell eredményessége. Ezekben az években a magyar GDP-növekedés rendre meghaladta az EU-s átlagot, a beruházási ráta az egyik legmagasabb volt az Unióban, és a foglalkoztatottság történelmi csúcsra emelkedett. Ezek az adatok nem vitathatók, és nem is egyedi évjáratok eredményei: egy strukturált, konzekvens gazdaságpolitika következményei.

– emelték ki a Faktum elemzői. Hozzátették: különösen beszédes például a munkaerőpiac: míg 2010 környékén a munkaképes korú népesség aktivitási rátája 55–56 százalék körül alakult, addig 2024-re ez az arány 68 százalék fölé emelkedett. A munkanélküliségi ráta tartósan 5 százalék alá csökkent, amellyel az EU élmezőnyéhez tartozunk, továbbá a reálbérek – az inflációs sokkhatások ellenére – 2010 és 2024 között összesen több, mint 70 százalékkal nőttek. Ezek nem csupán statisztikai számok, hanem olyan tendenciák, amelyek mögött valódi életszínvonal-emelkedés és gazdasági bővülés húzódik meg.

A teljes elemzés ITT olvasható.

Nyitókép: MTI/Katona Tibor