Döntött a kormány a büdzséről: négyszeresére emelik a rendkívüli intézkedésekre szánt tartalékot

Megtárgyalta vasárnap a Költségvetési Tanács a jövő évi költségvetés törvényjavaslatát. A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfői közleményében azt írja a tárca, hogy üdvözlik a testület egyhangú döntését, mely szerint a javaslat megfelel az Alaptörvényben előírt államadósság-szabálynak. Annak mértéke a tervezet szerint a 2025. év végére várható 73,1 százalékról 2026 végére 72,3 százalékra mérséklődhet. A tanácsnak 2026. évi költségvetési törvényjavaslat tervezetére nézve nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a tervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését.

Hozzátették: a 2026-os költségvetés tervezete a békére építve Európa legnagyobb adócsökkentési programját tartalmazza, kiemelten támogatja a családokat és a nyugdíjasokat, valamint jelentős béremeléseket helyez kilátásba annak érdekében, hogy több maradjon a magyar embereknél, ezáltal 2026-ban is mindenki tehessen egy újabb lépést előre. Mindezek keretében a 2026-os költségvetés tartalmazza az édesanyák SZJA-mentességét, a 13. havi nyugdíjat, a rezsicsökkentés fenntartását és az ágazati béremeléseket.

A főbb számok

A költségvetési törvényjavaslat tervezete a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiányát 2026-ban a GDP 3,7 százalékában határozza meg, ami mellett a költségvetés kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenlege a 2024. évi tényleges és a 2025. évi várható értékéhez hasonlóan 2026-ban is egyensúly közelében alakul majd.

A közleményből kiderül ugyanakkor, hogy a tanács figyelmeztet a tervezett célok elérését érintő kockázatokra: a világgazdasági környezet bizonytalansága, a szokásosnál is nagyobb mértékű és a magasabb vámszintek tartós fennmaradása kedvezőtlenül érinti a magyar gazdaság exportszektorát. 

A Költségvetési Tanács megítélése szerint a kockázatok kezelését nehezíti, hogy az általános tartalékként szolgáló Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzata mindössze 50 milliárd forint, amely elmarad a múltbeli szintektől és a kockázatok mértékéhez képest sem kielégítő nagyságú. Ennek jelentős megemelésére tettek javaslatot.

A Nemzetgazdasági Minisztérium rögzíti, hogy az ország finanszírozási helyzete stabil és biztonságos, miközben a kormány elkötelezett az erős költségvetési kontroll fenntartása mellett, amely hozzájárul a költségvetési hiány és az államadósság csökkentéséhez. A Kormány azért küzd, hogy a háború és a negatív külső európai helyzet mellett is a lehető legnagyobb gazdasági növekedést érje el. 

Megemelt keret

„Az Európai Unió hosszú ideje elhibázott gazdaságpolitikát folytat, egyrészről a háborút támogatja a béke helyett, másrészről az összes rendelkezésre álló pénzt Ukrajnának adja. A háború elviselhetetlen pénzügyi terhei és Ukrajna jövőbeli csatlakozási lehetősége a magyar gazdaság kilátásait rontják. A negatív külső környezet miatt ezért lefelé mutató kockázatok a hazai gazdaságra vonatkozóan is megfigyelhetők. Ugyanakkor nem csak a növekedést érintő kockázatok ténye, hanem azok jellege, szerkezete is fontos. A növekedés egyik motorját adó hazai fogyasztás stabil, amit a költségvetés áfa bevételének alakulása is jól jelez” – írták. 

A kormány jelenleg nem lát okot a költségvetést megalapozó makrogazdasági pálya felülvizsgálatára, azt a nyár folyamán tartja célszerűnek megtenni. Ezzel együtt elfogadja a tanács által jelzett, tartaléknövelésre vonatkozó javaslatot,