Csúcsminiszter a Mandinernek: Nagy az esély, hogy marad az árrésstop május után is

A kormány dönt majd a kérdésben, de nyár végéig tolhatják ki a határidőt.

Az elemzőket is meglepte az idei első negyedéves GDP-adat, amit ugyanakkor több tényező is alakított. Az év eleji, rendkívül magas infláció mellett egyik legfontosabb, hogy a húsvét tavaly még márciusra esett, idén pedig áprilisra, így a bázishatás nagyon is markánsan látszódik.
Szerda reggel publikálta az első negyedéves GDP-adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Bár előzetesen sem lehetett jó hírekre számítani, a tényleges adatok még az elemzőket is meglepték. Éves alapon ugyanis stagnált a hazai gazdaság, a naptárhatással kiigazított adatok szerint pedig 0,4 százalékkal csökkent a GDP. Negyedéves alapon is 0,2 százalékos csökkenést mért a KSH.
Nagyon meglátszik a számokon az, hogy idén a húsvét nem márciusra, hanem áprilisra esett. Érezhető volt, hogy a boltok és a vásárlók is az ünnepekre tartalékolnak, mind akciókkal, mind költekezéssel. Márciusig ráadásul erősen felfutott az élelmiszerinfláció, ami jelentősen visszafogta a fogyasztást, annyira drágultak a termékek, hogy a kormány kénytelen volt intézkedni és rápirítani a boltokra.
Ezt is ajánljuk a témában
A kormány dönt majd a kérdésben, de nyár végéig tolhatják ki a határidőt.
A március 17-én bevezetett árrésstop valamelyest már korrigált az adatokon, de ennek igazán majd csak a második negyedéves adatokra lesz hatása.
Az infláció ugyanis elérhette a csúcsot év elejével, az előzetes áprilisi kiskereskedelmi adatok pedig már biztatóbbak. A jelentős kitettség miatt a magyar gazdaságra rendkívül negatívan hatottak a külső tényezők is, az Európai Unió mellett a német gazdaság gyengélkedése együttesen lefelé húzta a számokat, a beruházások száma is ezek miatt esett vissza. Sőt, bár a vámháború még igazán el sem kezdődött, de a pánik elérte a piacokat, sokkal óvatosabban ruháznak be a vállalkozások, azaz az ipar nagyon fékezte a gazdaságot.
Ezt is ajánljuk a témában
Áprilisban már jóval barátságosabb lehetett az áremelkedés mértéke.
A turizmus és az építőipar életjelei miatt ugyanakkor lehet bizakodni a jövőben: a reálbérek is húzzák a gazdasági mutatókat és foglalkoztatottság is stabil.
Második félévben már sínen lehet a növekedés, jönnek a családi adókedvezmények és az első körös SZJA-mentesség is októbertől lesz bevezetve, így sokkal több pénz marad a családoknál, amit el is fogyaszthatnak. Szintén nagy lökést adhatnak a várhatóan elrajtoló CATL és BMW gyárak is. Ha beindul a termelés, az jócskán feljebb húzhatja az adatokat.
Ezt is ajánljuk a témában
Koncz Zsófia szerint jövő évtől félmillió édesanya lehet szja-mentes Magyarországon, 2029-től pedig egymillió.
Szintén befutnak majd a Demján Sándor Program hatásai is a vállalkozásokon keresztül.
Ennek megfelelően a kormány továbbra is tartja a GDP-előrejelzését és a kabinet szerint 2,5 százalék körül bővülhet a gazdaság.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében azt írja: az Európai Unió hosszú ideje elhibázott gazdaságpolitikát folytat, egyrészről a háborút támogatja a béke helyett, másrészről az összes rendelkezésre álló pénzt Ukrajnának adja. A háború elviselhetetlen pénzügyi terhei és Ukrajna jövőbeli csatlakozási lehetősége a magyar gazdaság kilátásait rontják. Amíg tart a háború és folytatódnak a szankciók, addig Európa és benne Magyarország fizeti meg a háború árát.
„Dinamizáljuk az ipari termelést és erősítjük a beruházási aktivitást, a korábban meghirdetett 100 új gyár programot 150-re bővítjük. A vonatkozó beruházások listáját a kormány hamarosan közzéteszi.
Az élelmiszerinflációt visszaszorítjuk, az árrés csökkentést kiterjesztjük a nem élelmiszer termékekre is. Ettől azt várjuk, hogy a családok fogyasztása egyre nagyobb mértékben növekszik” – tették hozzá.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a friss GDP-adatot egyenesen kiábrándítónak nevezte. „Nem hogy dinamikus növekedés nem következett be, de ismét a recesszió réme fenyeget – bár azért ez inkább csak fenyegetés, nem ez tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek. A mai adat alapján a következő negyedévekre nehéz előrejelzést adni. Mindig várjuk a kedvező adatot, mindig reménykedünk, mindig meg tudjuk indokolni, hogy miért lesz növekedés (reálbérek emelkedése, csökkenő kamatkörnyezet, nagyberuházások), azonban ez valahogy mindig elmarad és a gazdaság gyakorlatilag több éve stagnál” – húzta alá.
Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője is negatív meglepetésről írt. Ő ugyanakkor úgy látja, hogy a bázishatások, a tavalyi gyenge negyedéves adatok kiesésével az éves növekedési ráta így kedvező esetben a következő negyedévekben dinamikusan gyorsulhat, amelynek hatása a jövő évben csúcsosodhat ki.
Nyitókép: Az infláció alaposan visszavetette év elején a fogyasztást (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)