Gigantikus vagyont örökölhet Ferenc pápa utódja a szegények védelmezőjétől

Ferenc pápa egész életét a szerénység és a szegények iránti elkötelezettség jellemezte. Így volt ez még fiatal pap, majd érseki és bíborosi idejében, de különösen akkor lett ismertté erről az erényéről, amikor 2013-ban megválasztották a katolikus egyház vezetőjévé. A hétfőn elhunyt egyházfőt szombaton kísérik utolsó útjára. 

Puritán élet

Életmódján ezután sem változtatott, rendkívül egyszerűen öltözködött, pápaként is ragaszkodott régi cipőihez és rendszeresen bírálta azokat a papokat, vagy egyházi vezetőket, akik pazarló, vagy fényűző életmódot folytattak. De ő volt az is, aki nem egyszer lépett közbe furcsa, vagy túlárazott vatikáni ingatlanvásárlásoknál is. Elmozdított olyan püspököket is, akik nem tudtak bánni a pénzzel, vagy épp ellenkezőleg, nagyon is jól forgatták azt, főleg saját érdekeiknek megfelelően.

Óvta az állami vagyont, közben saját „számláján” folyamatosan gyarapodott a pénz.

Mennyi a pápa fizetése?

Arról, hogy pontosan milyen apanázst kap a katolikus egyház feje, eltérő hírek láttak már napvilágot. A pápa ellátására minden évben megvan a megfelelő keret biztosítva, ám ez messze áll a klasszikus értelemben vett fizetéstől.

Ez a keret, amely évente néhány tízezer eurót tesz ki, fedezi a pápai lakosztály rezsijét, a pápa étkezéseit és utazási költségeit is. Ezt vannak, akik fizetésként értelmezik, de mivel a pápa ezen összegeket nem is feltétlen látja, maximum a számlákat hagyja csak jóvá, így nehéz valóban annak tekinteni. Korábbi sajtóértesülések szerint a pápának egyébként járt 28 ezer eurónyi havi juttatás, ám Ferenc ezt sosem vette fel, így maradt az egyházé.

Ha ezzel a lehetőséggel nem is élt a pápa, máshonnan még így is elképesztő bevételre tett szert minden évben. Ezek pedig nem mások voltak, mint a hívők adományai, az úgynevezett Péterfillérek. A 8. században bevezetett lehetőséggel azóta már számos pápa élt, de például a XX. század elején szinte kizárólag ebből volt bevétele a Vatikánnak. Magyarországon egy ideig szünetelt az adományozás, de a rendszerváltás után nem sokkal ismét elindult.

Jöhettek a Péterfillérek

Márpedig a hívők rengeteg Péterfillért adományoznak az egyházon keresztül a pápának. Ennek jelentős részét viszont nem a pápa, illetve a pápai állam fenntartására fordítják, ez utóbbira megvan a megfelelő bevételi forrás, de erről kicsit később. A Péterfilléreket ugyanis elsősorban karitatív célokra költik, mégpedig a pápa jóváhagyásával.

A pénzt élelmiszerre, orvosi eszközökre és gyógyszerekre költötték. Ezen felül rendszeresen adott pénzt természeti katasztrófák után, vagy háborúk elől menekülőknek. Igaz, korábban már megkapta a Vatikán azt a kritikát, mely szerint a valódi segítség helyett a költségvetés foltozására használják a Péterfilléreket. 

Így is,

Ha pedig hozzávesszük a pápa birtokába adományozott ingatlanokat is – amelyek között több millió euró értékű olasz villa is megtalálható –, akkor ez az összeg még magasabb lehet.

Mi lesz a vagyon sorsa?

Hogy ennek a vagyonnak a sorsa mi lesz, arról csak Ferenc pápa tudhatott, hiszen a pápa által megírt végrendeletben erről is értekeznie kellett. A végrendelet utasításait majd csak később hozzák nyilvánosságra, de a gyakorlat eddig az volt, hogy a pápák minden vagyonukat a Szentszékre hagyományozzák. A vagyonról tehát majd az örökös fog dönteni, arra most egyelőre a camerlengo, Kevin Farrell vigyáz.

Miből áll a vatikáni vagyon?

A Vatikán óriási vagyonnal rendelkezik, amely elsősorban az ingatlanokból, a turizmusból, a műtárgyakból és egyéb befektetésekből tevődik össze.

Ez és a turizmus viszont rendkívül bizonytalanná is teszik az állam bevételeit, nehezen lehet ugyanis tervezni velük. Egy világjárvány, mint a 2020-ban kirobbant koronavírus pandémia miatt mind a Rómába, mind a templomokba járó hívők száma alaposan megcsappant. Csak abban az évben több mint százmillió euró feletti veszteséget volt kénytelen elkönyvelni az egyházi állam.

De ezen felül az egyéb befektetései is igencsak ingadozóak a Szentszéknek. 

Talán a legpontosabb képet a 2023-as év pénzügyi jelentése mutatja (a 2024-es még nem elérhető). Két évvel ezelőtt a Vatikán nyereséges volt, csaknem 46 millió eurós profitot könyvelhettek el. Ehhez szükség volt költségcsökkentésre is, ám a kiadások így is nőttek, előre nem várt események és a jelentősen megnövekedett infláció miatt.

A már említett ingatlanvagyonból – amelynek jelentős részét ki is adja az egyház – 35 millió euró folyt be a kasszákba. Ez utóbbiakkal kapcsolatban egyébként rendszeresen éri bírálat a Szentszéket, hiszen egy teljesen átláthatatlan halmazról van szó. Maga Ferenc pápa is próbált rendet tenni az ügyben, de haláláig nem sikerült markáns reformokat végrehajtania. Ennek rendezése már az új pápa feladata lesz.

Nyitókép: Luis ROBAYO / AFP