Uniós források: íme a részletek, pontosan ennyi pénz jött eddig a nekünk járó alapokból

Nem igaz, hogy ne jönnének források.

Múlt héten cikksorozatban mutattuk be a Magyarországot érintő uniós pénzeket, pontosan mire és mennyit kapunk, illetve azt is, hogy mi mennyit adunk be a közösbe.
Április közepén ismét fókuszba kerültek a Magyarországnak járó uniós források, miután az ellenzéki Tisza Párt EP-képviselője, Kollár Kinga botrányos kijelentéseket tett egy ülésen. A képviselő nyíltan kimondta: ő személy szerint örül annak, hogy felfüggesztették a Magyarországnak járó források egy részét, hiszen azzal csak romlik a magyarok életszínvonala, a növekvő elégedetlenség pedig az ellenzék malmára hajtja a vizet.
Ebben a politikai játszmában pedig tökéletes parnterre találtak úgy tűnik az Európai Bizottság elnökében, Ursula von der Leyenben és Manfred Weberben, az Európai Néppárt vezetőjében, amelyhez a Tisza is tartozik. Az uniós források tehát ismét terítékre kerültek, mégpedig igencsak sok félreértést szült Kollár Kinga „ünneplése”, így siettünk tisztába tenni, hogy pontosan milyen pénzek, milyen alapon és miért is járnak nekünk.
Ezt is ajánljuk a témában
Nem igaz, hogy ne jönnének források.
Hazánknak a jelenlegi, azaz 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban a legfontosabb EU-s pénzügyi alapok közül
Ezek egy részét függesztették fel különböző jogállamisági kifogásokra hivatkozva, a kohéziós forrásokból összesen 9,45 milliárd eurót, az RRF-ből pedig az egész keretet, de így is jelentős források érkeznek Magyarországra, mint ahogyan az is teljesen biztosra vehető, hogy ez utóbbi forrásokat is megkapja majd Magyarország. Egyrészt azért, mert ezek az összegek járnak hazánknak, ezt Orbán Viktor miniszterelnök is megerősítette.
Ezt is ajánljuk a témában
Orbán Viktor már 2006-ban is elmondta: nekünk az a pénz jár.
Másrészt pedig azért is biztosra vehető, mert van egy ütőkártyája a magyar kormánynak, hogy ha 2026 végéig nem is teszik elérhetővé teljesen a befagyasztott forrásokat, akkor azt a következő költségvetési ciklusban követeljék ki. Ezt úgy lehet elérni, hogy a magyar kormány szavazata is szükséges a következő költségvetés elfogadásához, hiszen egyhangú szavazással mehet csak át a büdzsé.
A Kollár Kinga-ügyIsmert: Kollár Kinga, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője a költségvetési ellenőrző bizottság ülésén hatékonynak nevezte a hazánknak járó uniós források visszatartását. Kollár úgy fogalmazott, hogy „magyarként azt kell mondanom, hogy [a jogállamisági eljárás] nagyon hatékonynak bizonyult, mert megközelítőleg 21 milliárd eurót függesztettek fel, és ebből egymilliárd már el is veszett a magyarok számára. És ennek nagyon súlyos hatása volt a magyar államra, mivel nem tud befektetni a közszolgáltatásokba. Természetesen nem tudja támogatni a magyar gazdaságot, és nem tud extra szociális szolgáltatásokat nyújtani az embereknek. Úgy értem, csak hogy pár példát hozzak, az RRF programból 50 kórházban lehetett volna felújítást végezni, amiből nem lett semmi.” Kollár összegzésként megismételte: nyugodtan mondhatjuk, hogy a kondicionalitási eljárás nagyon hatékony, nagyon hatékonyan befolyásolja a magyarok mindennapi életét”. A Tisza Párt uniós képviselője később úgy értékelte a helyzetet, hogy „ennek van pozitív oldala: a magyar emberek romló életminősége erősítette az ellenzéket. És emiatt én… én… én nagyon pozitív vagyok a ’26-os választásokkal kapcsolatban”. |
Nyitókép: Mandiner-grafika