Orbán Viktor miniszterelnök is többször kijelentette, hogy ezt a pénzt nem támogatásként adja az unió, hanem az nekünk jár. Már csaknem húsz évvel ezelőtt is erről beszélt. A mostani politikai vita ellenére folyamatosan jönnek a források Magyarországra, ha pedig el is húzódik az egyezkedés, később is megkapja majd hazánk az elmaradó összegeket.
„Ez az Európai Unió, ahol jogaink vannak, és az Európai Unión belül a jogainkkal élünk. Nekünk ez a pénz jár, tudják? Ezt nem kapjuk támogatásnak, meg segítségnek, ehhez jogunk van, számos okból. Először is, fizettünk érte. Ezt a pénzt nem ajándékba adják, ennek az árát előre megfizettük” – ezt mondta 2006-ban Orbán Viktor az uniós pénzekkel kapcsolatban, amikor az akkori baloldali kormány azzal vádolta meg, hogy azért kampányol, hogy Magyarország ne kapja meg a brüsszeli forrásokat.
Érdekes, most ugyanezzel a nyilatkozatával próbál visszavágni a miniszterelnöknek a Tisza Párt is, amelynek EP-képviselője múlt héten sokakat felháborító kijelentést tett az uniós forrásokkal kapcsolatban. Míg azonban Kollár Kinga örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a jogállamisági vita miatt visszatartott források az ellenzék malmára hajtják a vizet, addig
Ezt is ajánljuk a témában
Egy 2006 óta terjesztett gyurcsányi hazugságot ismételget Magyar Péter, hogy feledtesse, a Tisza képviselője örül az uniós források megvonásának, mert azzal javulnak a választási esélyeik.
Orbán Viktor 19 éve ellenzékből is határozottan jelentette ki, hogy ezek a források nem kegy kérdés, nem a kormánynak adott támogatás, hanem éppen ellenkezőleg. Ez jár az országnak.
Ezért is lehet tehát szinte biztosan kijelenteni, hogy a Magyarországnak az uniós költségvetésből megítélt összegeket előbb vagy utóbb, de megkapja hazánk. Ez már csak azért is kijelenthető így, mert megvan a kormánynak az eszköze arra, hogy kikényszerítse az akaratát.
Ezt is ajánljuk a témában
Nem igaz, hogy ne jönnének források.
„Az európai uniós pénzekből Magyarország számláján ott áll több mint 12 milliárd euró, a további uniós forrásokat meg kell kapnunk a '27-28-as években. Egyébként nem lesz költségvetése az Uniónak, nem járulunk hozzá” – ezt már nem is olyan rég, tavaly december elején mondta a kormányfő a Kossuth rádióban. Hozzátette: „van egy csomó kellemetlenkedés", de afelől, hogy ezek a források megérkeznek a magyar gazdaságba, semmilyen kétség nincsen”.
A miniszterelnök szavaiból egyértelművé vált, hogy amennyiben mégsem lesz zöld lámpa a teljes forráskeret előtt, akkor Magyarország vétózni fogja az uniós költségvetést.
Márpedig annak elfogadása egyhangúlag történik, tehát ameddig egy tagállam is blokkolja a szavazást, akkor nem lesz az egészből semmi. Márpedig Brüsszelnek már most főhet a feje a következő költségvetési ciklus vitái miatt. A hitelből történő finanszírozás egyre több tagállam szemét csípi.
Egy hétfői konferencián Bóka János, Európai uniós ügyekért felelős miniszter is beszélt erről. Mint beszédében említette: az EU már most is elképesztő összegeket fizet a hiteltörlesztések terén kamatokra, idén például évi 4 milliárd eurót, jövőre pedig 6,5 milliárd euró fölé nőhet. 2028-ban aztán már a teljes költségvetés 20 százalékát vihetik el a kamat- és hitelköltségek. Bóka János ezzel kapcsolatban kiemelte:
Ezt is ajánljuk a témában
Az egyik legfontosabb jogállamisági feltétel Brüsszelben most úgy tűnik az, hogy Magyarországon kormányváltás legyen – mutatott rá Bóka János, uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn.
ez elindít egy vitát, hogy lehet-e ezt finanszírozni.
Hozzátette: a kohéziós politikát régóta támadják a befizetők, hiszen amellett érvelnek, hogy ezt a felzárkóztatást végre le kellene zárni, Ukrajna belépésével pedig le is szeretnék ezt zárni. Erről komoly vita van, de tény, hogy a kohéziós politika ereje gyengül az EU-n belül, gyakorlatilag már elindult a kivezetése.
Ahogyan korábbi cikkünkben is bemutattuk, az uniós forrásokhoz való hozzáférésünk folyamatos. A teljes nekünk járó keretből nagyjából 20 milliárd euró van jelenleg felfüggesztve, amelyből 9,45 milliárd euró a kohéziós forrás, míg 10,4 milliárd euró a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretéből nem érkezik hozzánk. Pedig ez utóbbi jelentős része vissza nem térítendő támogatás.
Azt Bóka János is megjegyezte, hogy a legtöbb vitás kérdésben rengeteg reformot hajtott végre a kormány, ráadásul ezek jelentős részében sikerült is megegyezni az Európai Bizottsággal, azonban az Európai Parlament mégsem engedélyezte a tilalom feloldását.
Vannak bizonyos határidők, például a már említett RRF pénzeknél is, 2026-ig megvalósulási tervet kellene leadni, ám Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter idén év elején egy interjúban úgy fogalmazott, hogy mivel a többi 26 tagállam sem áll jól a lehívásokkal, így ezt a határidőt biztosan el fogják tolni. Ez újabb időt jelent arra hogy az uniós vezetés megállapodjon a magyar kormánnyal a vitás kérdésekben. Ezt egyébként a tárcavezető nemrég egy kormányinfón ismét megerősítette. Akkor úgy fogalmazott, hogy amennyiben 2026 végéig meg tud állapodni a kormány az Európai Bizottsággal, akkor nem éri kár hazánkat.
Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP
A Kollár Kinga-ügyIsmert: Kollár Kinga, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője a költségvetési ellenőrző bizottság ülésén hatékonynak nevezte a hazánknak járó uniós források visszatartását. Kollár úgy fogalmazott, hogy „magyarként azt kell mondanom, hogy [a jogállamisági eljárás] nagyon hatékonynak bizonyult, mert megközelítőleg 21 milliárd eurót függesztettek fel, és ebből egymilliárd már el is veszett a magyarok számára. És ennek nagyon súlyos hatása volt a magyar államra, mivel nem tud befektetni a közszolgáltatásokba. Természetesen nem tudja támogatni a magyar gazdaságot, és nem tud extra szociális szolgáltatásokat nyújtani az embereknek. Úgy értem, csak hogy pár példát hozzak, az RRF programból 50 kórházban lehetett volna felújítást végezni, amiből nem lett semmi.” Kollár összegzésként megismételte: nyugodtan mondhatjuk, hogy a kondicionalitási eljárás nagyon hatékony, nagyon hatékonyan befolyásolja a magyarok mindennapi életét”. A Tisza Párt uniós képviselője később úgy értékelte a helyzetet, hogy „ennek van pozitív oldala: a magyar emberek romló életminősége erősítette az ellenzéket. És emiatt én… én… én nagyon pozitív vagyok a ’26-os választásokkal kapcsolatban”. |
Ezt is ajánljuk a témában
Új videó került elő a Tisza Párt tagjáról, aki örül annak, hogy az uniós források visszatartásának hála Magyarországon rosszabb az emberek élete.
Nincs kedvem írni arról, hogy Hont András interjút készített Orbán Viktor miniszterelnökkel
Az USA épp most veri szét a magyar gazdaságot. Biztos, hogy ők a barátaink, és az EU az ellenségünk?
Vagyis hát ki akarnak, mert Hontnak aztán tehetnek egy szívességet, mindegy.
Orbán Viktor, aki valamiféle kettősségként kívánta leírni Orbán Balázs politikai szerepét, a politikai igazgatóját kentaurnak nevezte.
Tineke Strik szerint fontos eszköz van a kezükben, amit nem kellene félni használni.
A Ferencvárosnak ez a két meccs határozhatja meg az egész idényét.
Létrejöhetne egy újabb gabonamegállapodás. Az Európai Uniónak úgy tűnik fontosabb az ukrán gabona európai importja, mint a saját gazdái.
