Lelepleződtek a multik

Látványos eredményt hozott a kormány beavatkozása az élelmiszerláncok árpolitikájába: március 17-én, az árrésstop bevezetésének napján 500-1000 élelmiszer ára csökkent érezhetően. A legjelentősebb mérséklődés a tejtermékeknél tapasztalható, a mérték számos árucikknél meghaladja az 50-60 százalékot. Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban világossá tette, hogy az utóbbi hónapokban végbemenő élelmiszerár-emelkedésnek semmi köze a piaci folyamatokhoz, ezért a kormány nem nézheti tétlenül, hogy a láncok kifosszák az embereket.

Miközben a teljes hazai ellenzék a multik pártjára állt, a baloldali sajtó pedig a nagy, tőkeerős nemzetközi üzletláncok profitjáért aggódik, a kereskedők mindeddig nem szolgáltak érdemi magyarázattal, vagyis nem tudni, miért fizettek az emberek sok esetben kétszer annyit egy alapvető élelmiszerért, mint amennyi – nyereséges értékesítés mellett – indokolt lett volna.

Orbán Viktor néhány példával is érzékeltette, hogy egy-egy élelmiszer bolti árának hány százaléka a kereskedők profitja. A csirkeszárny árának 42 százaléka, a sertéskaraj árának 55 százaléka, a tej árának 68 százaléka, a tejföl árának 129 százaléka és a vaj árának 87 százaléka egy az egyben a multiláncok nyereségét gyarapította, mielőtt március 17-én életbe lépett volna az árrésplafon.

Fontos kiemelni, szó nincs arról, hogy a kormány az árrésstoppal elvenné a multik nyereségét. A kiskereskedelmi beszerzési ár és az áfa nélküli, azaz nettó fogyasztói ár között legfeljebb 10 százalékos árrést továbbra is alkalmazhatnak.

Felvetődik a kérdés: milyen okból emelték az egekbe a legalapvetőbb élelmiszerek árát a kereskedők úgy, hogy piaci érvekkel ezúttal nem magyarázható a gyakorlat? Ráadásul ezzel megnyitottak egy újabb inflációs időszakot, amelyet már nem lehet az orosz–ukrán háború okozta piaci nehézségekkel indokolni.