Ami 50 milliárd m3-al tovább növekedett volna az Északi Áramlat-2 vezeték első két szálának az átadása után azt eredményezve, hogy a 300-400 milliárd m3-nyi éves EU gázimportban az orosz hányad 42,5 százalékról 60 százalék közelébe növekedett volna. Az Északi Áramlat-2 bővítése után pedig 66-70 százalékra. A németeknek és annak a kiterjed európai konzorciumnak, ami mindezt megvalósította volna az oroszokkal együttműködésben, láthatólag nem voltak bizalmi, politikai és ellátásbiztonsági aggályai. Arra építettek, hogy ebben a relációban nem csak az importáló függ az exportálótól, hanem a kereskedett gáz hatalmas mennyisége miatt, az exportáló is függ az importálótól. Úgy vélték, hogy hosszútávú szerződésekkel a kockázatok menedzselhetők.
Valószínű, hogy az Északi Áramlat-2 projekt amerikai felmelegítése mögött hasonló megfontolások vannak. A vezetékek amerikai üzemeltetése és a rajta folyó kereskedés olyan megoldása, hogy az amerikaiak megveszik a gázt az orosz kilépési ponton és ők adják el az EU-nak és nekik fizetik a tranzitdíjat, életképes megoldás lehet.
A B opció az, ha az Északi Áramlat 2-őt reverz (fordított) üzemmódban működtetik, és így képes lesz ellátni a tengertől elzárt Közép-Európát LNG-vel. Ezt kb. úgy lehet elképzelni, mint ahogy egy éve már a Testvériség vezeték is fordítva működik, nem nekünk hozza az orosz gázt, hanem rajtunk keresztül viszi az európai piacról származót Ukrajnába. Hamarosan kiderül, hogy melyik opció fog megvalósulni? Mindenesetre örülhetünk, hogy ez a 11 milliárd eurónyi értékes infrastruktúra nem megy majd veszendőbe.
A Bild idézett cikke szerint egyelőre azonban bizonytalan, hogy az üzlet létrejöhet-e, hiszen az Északi Áramlat-2 még mindig nem rendelkezik a szükséges német hatósági engedélyekkel, így a németeknek valóban van lehetősége a projekt blokkolására. Kérdés megteszik-e ezt a várható amerikai rosszallással és az EU valós érdekeivel való szembe menéssel együtt is? Másrészt az orosz-ukrán háborút lezáró békemegállapodás létrejötte és annak időpontja is kérdéses egyelőre, addig pedig semmilyen garancia nincs a gázalku létrejöttére. Az Északi Áramlat-2 vezeték újratöltésével tehát egyelőre várni kell.
A cikk szerzője az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.