Egy szinten vagyunk a németekkel, Ausztriát már rég leelőztük, a románok meg labdába sem rúghatnak

Az Eurostat nyilvánosságra hozta a múlt év utolsó negyedévének munkaerőpiaci adatait, s ezzel együtt a teljes éves alapmutatókat is megismerhettük. 2024-ben hazánkban a 20-64 évesek foglalkoztatási rátája 81,1 százalék volt, ami a 7. legnagyobb az unióban, immár közel egy szinten vagyunk Németországgal, jóval megelőzzük Ausztriát és az összes szomszédos országot. Az unió átlaga 75,8 százalék, Románia pedig még 70 százalékot sem érte el. Bárki akarja Romániát jó példának bemutatni, annak ajánlom a figyelmébe, hogy sajnos Romániában dolgoznak harmadik legkevesebben az uniós országok közül.

Nálunk a férfiak rátája 85 százalék, ami a 4. legjobb Málta, Csehország és Hollandia után. A nőké pedig 77,1 százalék, ami a 6. Észtország, Svédország, Hollandia, Litvánia és Németország után. Magyarországon a két nem közti különbség csupán 8 százalékpont, ami az unióban átlagos 10 százalékpontnál sokkal jobb.

Tavaly már Németország szintjén volt a mutatónk, voltak olyan negyedévek, amikor tűpontosan egyformák voltunk. Mint az ábrából is látható, a férfiak már kicsit jobbak is náluk. A németek már 2010-ben is az 5. legjobbak voltak, mi pedig a sereghajtók között foglaltunk helyet.

A heti 36 óránál kevesebbet dolgozó részmunkaidősök aránya az 5. legalacsonyabb Bulgária, Románia, Horvátország és Szlovákia után. Nálunk a legmagasabb a népességen belül a teljes munkaidőben dolgozók aránya. A foglalkoztatási ráta sorrendben előttünk levő országokban mindenhol kevesebben dolgoznak teljes munkaidőben, mint nálunk.

2010 óta közel 18,9 százalékpontot javult a rátánk, ami az unióban a 2. legnagyobb Málta után. Az unió átlaga 8,8 százalékpont volt. Sőt a világjárvány előtti utolsó „békeévhez”, 2019-hez viszonyítva is 3,4 százalékponttal növekedtünk, ami minden korábbi várakozásnál jobb volt.

Ritka dolog, hogy egy krízisidőszakban nem csökken, hanem bővül a foglalkoztatás. A 2010 előtti pénzügyi válság idején nálunk csökkent legnagyobb mértékben, jóval az uniós átlagot meghaladóan, a foglalkoztatás; 2010-re már csupán 3,7 millióan dolgoztunk.

2010 óta végrehajtott növekedésünkhöz mind a férfiak, mind a nők jelentősen hozzájárultak. A férfiak 19,4 százalékpontot javultak, ami a legnagyobb növekedés az unióban, a nők pedig 18,1 százalékpontot, ami Málta után a 2. legnagyobb.

2019-hez viszonyított javulásunkat viszont nagyobb részben a nők adták. A férfiak 1,8, a nők pedig 5 százalékpontot javultak 2019 óta. Sőt a tavalyi javulásban is a nők javulása volt a jelentősebb. Az édesanyáknak szóló, nemrég bejelentett SZJA kedvezmények hatására tovább fog nőni a női foglalkoztatás a következő években is. 

A korcsoportokat vizsgálva a 15-24 évesek foglalkoztatási rátája ugyan javult a 2010-es 18,8 százalékról 27,2 százalékra, de itt még mindig van lehetőség további növekedésre, hiszen az unió átlaga alatt vagyunk még. A legjobbak – Hollandia (76 százalék), Dánia (59 százalék), Ausztria (51,3 százalék), Németország (51 százalék) – esetében a még tanuló diákok nagyobb része foglalkoztatott is, többnyire részmunkaidőben. Itt is van bőven növekedési lehetőségünk.

A nyugdíj előtt álló 55-64 évesek foglalkoztatása azonban megduplázódott 2010 óta, azaz a 33,6 százalékról 70,4 százalékra emelkedett, s várható még további javulás is. Ennek egyik oka, hogy a mostani 55+ generáció jóval magasabb iskolai végzettségű, mint a másfél évtizeddel korábbi volt. 2010-ben a háború után születettek voltak ebben a korban (1946-1955), ma pedig az 1960-1969 közöttiek. Ez utóbbiaknál már magas a legalább érettségizettek aránya, s ők jóval egészségtudatosabban éltek, mindent megtettek azért, hogy a foglalkoztathatósági kompetenciáik megmaradjanak egészen a nyugdíjkorhatár eléréséig.

Folyamatosan javul az idősebb korúak iskolai végzettsége: a népszámlálás adatai szerint 2022-ben a 60 év felettieknek már csupán kevesebb, mint harmadának (32 százalék) nem volt legalább középfokú végzettsége.

Minden korcsoportra igaz, hogy akinek legalább középfokú végzettsége van (azaz szakmája vagy legalább érettségije), az sokkal jobban tud alkalmazkodni egész élete folyamán a munkaerőpiaci kihívásokhoz. Folyamatosan képezi magát, követi a saját szakmájának fejlődését, illetve új kompetenciákat tanul, azaz olyan attitűddel rendelkezik, hogy meg akarja tartani a foglalkoztathatóságát legalább a nyugdíjkorhatár eléréséig.

Az egészségben eltölthető várható élettartam a 2010-es 57,5 évről 2022-re 5,1 évvel nőtt hazánkban, azaz 62,6 év lett, ami az unió átlagával azonos. Javulásunk a 2. legnagyobb Szlovénia után. Ez azt jelenti, hogy átlagosan többen érik el egészségesen a nyugdíjkorhatárt ma, mint korábban bármikor, a magyar lakosság egészségtudatosabban él, mint korábban.

Az iskolai végzettség emelkedése és az egészségben eltölthető évek növekedése előre vetíti, hogy a következő években is nő még az 55-65 évesek foglalkoztatási rátája.

A fentiek is bizonyítják, hogy álhír az az ellenzéki mondás, hogy a közfoglalkoztatás miatt jók a számaink. Tavaly a KSH adatai szerint 

Már kevesebben voltak, mint a Gyurcsány-Bajnai kormányok utolsó időszakában.

Összefoglalva meg kell állapítani, hogy várakozáson felül javult Magyarországon a foglalkoztatás, s még mindig van növekedési tartalékunk. A családi adókedvezmények duplázása, illetve októbertől a 3 vagy több gyermekesek, 2026 januártól pedig a 40 év alatti, majd 2029-ig minden kétgyermekes édesanya számára életük végéig járó adómentességnek minden bizonnyal lesz női foglalkoztatást bővítő hatása is. A fiataloknak és a nyugdíjhoz közeledő korúaknak is várhatóan nőni fog a munkaerőpiaci részvétele.

A szerző miniszterelnöki főtanácsadó, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa

Nyitókép: Tobias SCHWARZ / AFP