Elkezdődött: Békés vármegyében rengeteg ingatlant vásárolnak meg romániai állampolgárok

Románia – és persze Bulgária – schengeni övezethez való 2025. januári elsejei csatlakozása elsősorban a két ország számára jelent komoly előnyöket, de Magyarország is sokat profitál ebből a lépésből. A magyar–román határon átkelő állampolgárok az ellenőrzés megszűnésével nyilván azonnal megérezték a pozitív változásokat, de alig telt el pár hét az új esztendőből, a határ mellett élő magyarok is megtapasztalták, hogy a korábbinál komolyabb kereslet alakult ki az ingatlanok iránt. Egyre több romániai állampolgár – köztük magyar és román nemzetiségűek – vásárolna házat, lakást a térségben.

Ennek az az oka, hogy – csakúgy, mint hazánknak –, Romániának is a nyugati, tehát a magyar határhoz közel eső része a fejlettebb, Aradra, Nagyváradra és a kissé távolabb lévő Temesvárra, valamint az agglomerációikba rengeteg tőke, fejlesztés érkezett, számos korszerű gyárat építettek. A munkahelyek létrejöttével pedig több pénzük is lett az embereknek, vonzóak lettek az ottani romániai ingatlanok, így egyértelmű, hogy megemelkedtek az árak; a városokban – persze nagy szórással – forintra átszámítva átlagosan 600-800 ezer forintot kérnek el egy átlagos állapotú használt ingatlan négyzetméteréért.

A városaink még viszonylag jól tartják magukat, de a falvak az elmúlt évtizedekben kezdtek elnéptelenedni, a házak, lakások árai stagnáltak, olykor csökkentek – egy kockaházat pár millió forintért lehetett megvenni –, s ez a tendencia fordulhat meg, legalábbis a határ közelében, ahonnan gépkocsival könnyen megközelíthetőek a romániai városok.

A 145 ezres lélekszámú Aradhoz Békés vármegye délkeleti része van legközelebb, ennek a térségnek a központja Battonya, a két település közötti távolság csupán 30 kilométer, autóval fél óra az út. A legnagyobb ingatlanportálon a cikkünk írásakor a városban négy, 50-72 négyzetméteres lakást és 14, főleg Kádár-kocka-, illetve sátortetős házat árultak. Előbbiekért 8,5-20 milliót kérnek, utóbbiakért fajlagosan ennél kevesebbet. Van olyan 115 négyzetméteres családi ház, amelynek az ára 3,5 (!) millió forint, de még ez is alkuképes... Nincs fotó, nem lehet megállapítani az állapotát, de a hirdető legalább azt nem rejtette véka alá, hogy felújítandó. 

Mákos Árpád, Battonya polgármester a Mandinernek azt mondta, több eladó ház és lakás van, mint amennyi az ingatlanos portálon szerepel, az itt élő emberek zömében más módon hirdetik meg tulajdonaikat. Az azonban biztos, hogy az eladók általában magasabb áron kínálják ingatlanjaikat, mint amennyit a városban a fiatalok képesek megfizetni, ez annyira komoly probléma, hogy a legutóbbi képviselő-testületi ülésen is téma volt.

A telekárak az elmúlt három évben négyszeresére emelkedtek, s kétszer-háromszor kerülnek többe a lakások, házak. Az első másfél évben lassabb ütemű volt a drágulás, ez 2023 őszén felgyorsult, idén januártól, Románia schengeni csatlakozásától pedig drasztikus az áremelkedés – mondta a politikus.
 

de vannak román anyanyelvűek is.

Korábban előfordult, hogy ezek az emberek befektetési céllal vettek házakat, lakásokat, ma már sokkal inkább az jellemző, hogy ide is költöznek vagy hétvégenként használják, hiszen innen egyszerű bejárni dolgozni Aradra és a környékére. Mákos Árpád arra számít, hogy a jelenleg 5800 fős kisvárosban egy-két éven belül 6500-7000-en fognak lakni. A település elbírja ezt a népességnövekedést, az önkormányzat intézményei a jelenleginél több lakost is megfelelően el tudnak látni, és egyre inkább érdeklődnek a piaci cégek, szolgáltatók, kereskedők is.

A polgármester úgy véli, egyfelől gondot okoznak a magas ingatlanárak, másfelől azonban a település előnyére is válik a sok új tulajdonos, mert ezek többnyire tehetősebb emberek, akik felújítják, kicsinosítják a házukat, lakásukat, ezzel szebb lesz a városkép. Másfelől többet költenek, így az önkormányzat is pluszbevételhez jut, amelyből fejleszteni tudja a települést. S az sem elhanyagolható szempont, hogy 

Érdekes, hogy a vármegye második legnagyobb városában, Gyulán – amely szintén közel fekszik a határhoz – jóval több az eladó ingatlan, több tucatot kínálnak, a tulajdonosok átlagosan 4-500 ezer forintot remélnek egy négyzetméterért. Bár ez a település rendkívül népszerű – nagyon hangulatos a belvárosa, Európa-hírű a fürdője –, a román állampolgárok mégsem rohamozták meg. 

Görgényi Ernő polgármester a Mandinernek azt mondta, bár pontos adatai nincsenek az önkormányzatnak a külföldi állampolgárok ingatlanvásárlásairól, azt tapasztalja, hogy nem nőtt meg jelentősen az utóbbi hetekben, hónapokban az érdeklődés, korábban is voltak, akik befektetési céllal szereznek ingatlant, de olyanok is, akik oda is költöznek. 

– ezen a téren megelőzik a vármegyeszékhelyt, Békéscsabát is –, ennyi pénzért már a romániai városok agglomerációjában is találhatók ingatlanok. Másfelől a fürdőváros viszonylag messze van Nagyváradtól és Aradtól (73, illetve 66 kilométerre), így onnan naponta bejárni már nem komfortos dolog.

Nyitóképünk archív: Balogh János országos rendőrfőkapitány (b) és Cornel-Laurian Stoica főfelügyelő, a Román Határrendőr Főfelügyelőség vezetője jelképesen megnyitja a Magyarország és Románia között húzódó államhatárt Románia schengeni övezethez csatlakozásának alkalmából a csanádpalotai határátkelőhelyen 2024. december 31-én. MTI/Czeglédi Zsolt