Kijött egy friss, fontos adat Magyarországról: sokan nem számítottak erre

A KSH közzétette a múlt év decemberi kereseti adatait, amelyből látható, hogy 2024-ben 9,2%-os reálkereset-növekedés volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében, mind a bruttó, mind a nettó keresetek esetében. A KSH archív oldalain 1960-ig visszamenőleg megtalálhatók a keresetek reálértékeinek változásai, az aktív adatok között pedig 1992-ig. Ezekből kiderül, hogy a 2002-es és a 2017-es, 10% feletti növekedés után a 2024-es év vásárlóerő-növekedése az utóbbi 65 év harmadik legjelentősebb emelkedése. Véleményem szerint ez ráadásul minden idők harmadik legnagyobb növekedése is!

A bruttó és a nettó átlagkereset teljes növekedése 13,2% volt. Ha ebből kivesszük a 3,7%-os inflációt, akkor kapjuk meg a 9,2%-os reálkereset-növekedést.

A medián kereset ennél is nagyobb mértékben emelkedett, 15,6%-kal, ami 11,5%-os reálérték-javulást jelent. Ez azt mutatja, hogy 

2010 óta közel 80%-kal, a Covid-járvány kitörése óta pedig majdnem 20%-kal növekedett az átlagkereset reálértéke. Az utóbbi krízisévekben mindössze egy olyan esztendő volt, a 2023-as, amikor hazánkban csökkent a vásárlóerő, 

Ez az időszak nálunk nem mérhető össze a Gyurcsány-korszakbeli, 2006-ban kezdődő reálkereset-csökkenéssel, amelyet annak idején csak nyolc év alatt sikerült kompenzálni.

A tavalyi visszapattanás azért is jelentős eredmény a munkaerőpiacon, mert nálunk közben folyamatos volt a foglalkoztatás növekedése, így már 4,7 millióan dolgozunk. Becslésem szerint kevés országnak lehetnek ilyen kedvező adatai, az uniós tagállamok mutatóit pedig csak később fogjuk megismerni.

Az éves bruttó 646,8 ezer forintos átlagkereset úgy alakult ki, hogy decemberben 727,7 ezer forint volt az átlagkereset, míg januárban 605 ezer forint. Az év első két hónapjában, a minimálbér emelése miatt, a munkáltatók rendszerint elvégzik a kötelező bérkorrekciókat, majd az éves költségvetési tervek elfogadása után hajtják végre a további emeléseket. Márciusban és áprilisban a húsvét környékén esedékes, nem rendszeres kereseti elemek is általában magasabbak. Az év végi utolsó két hónapban a karácsonyi kifizetések miatt megugrik a kereset, hiszen a novemberi fizetéseket december elején, a decemberieket pedig január elején kapjuk kézhez.

Az ilyen jelentős keresetemelkedés csak úgy jöhetett létre, hogy a versenyszféra mellett a közszférában is kiugróan magas béremeléseket hajtott végre a kormány. A pedagógusok, az egészségügy dolgozói, valamint a fegyveres testületek és a rendvédelem munkatársai is jóval többet keresnek, mint korábban bármikor. 

Emellett a miniszterelnök a parlament nyitónapján további béremeléseket jelentett be.

Orbán Viktor arról beszélt, hogy a kormány olyan béremelésekről állapodott meg a munkaadókkal és a munkavállalókkal, amelyeket a vállalkozások elbocsátások nélkül is teljesíteni tudnak. A megállapodás értelmében 2025-ben a minimálbért kilenc százalékkal, 290 ezer forintra emelték, a garantált bérminimumot pedig 349 ezer forintra. Az egyezség azt is magában foglalja, hogy 2026-ban a minimálbér további 13 százalékkal, 2027-ben pedig további 14 százalékkal emelkedik majd, és az oktatás, a tudomány, az egészségügy területén, valamint a fegyveres testületeknél dolgozók fizetése is jelentős mértékben nő. Az állam azzal segíti az alacsony keresetűek munkáltatóit, hogy a szociális hozzájárulást az előző évi minimálbér alapján kell megfizetniük. Ezzel a megállapodással kézzelfogható közelségbe kerül, hogy a minimálbér ezer euró, az átlagkereset pedig egymillió forint legyen. A terv szerint 

A szerző miniszterelnöki főtanácsadó, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa

Nyitókép: Pixabay