Már most van egy olyan mutató, amelyben Magyarország elérte a maximumot

Több mint egy éve stabilan magas szinten mozog a foglalkoztatottak száma Magyarországon – ez derült ki a múlt héten közölt statisztikai adatokból, amelyek a legfrissebb, decemberi számokat is tartalmazták. Magyarországon 4 millió 678 ezer ember dolgozott – a 15-74 év közötti korosztályt nézve – tavaly decemberben, amely ugyan 16 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt, de még mindig kifejezetten erős adatnak minősül. Ráadásul a munkanélküliek száma is csökkent 11 ezer fővel. 

Nem csoda, hogy Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára is kiemelte, hogy a magas foglalkoztatottság a magyar gazdaság egyik stabil pillére. A politikus kiemelte: a kormány célja az, hogy mindenki aki akar és tud dolgozhasson, ezen felül fontos, hogy a családok anyagi helyzete is folyamatosan javuljon.

Mekkorát dobhatnak a beruházások az adatokon? 

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője a Mandinernek az adatokkal kapcsolatban elmondta: bár a foglalkoztatási ráta továbbra is emelkedő trendet mutat, Magyarország már elérte a teljes foglalkoztatást. „Innentől a gazdaságpolitikának nem a foglalkoztatásra kell koncentrálnia, hanem arra, hogy a meglévő foglalkoztatási ráta megtartása mellett a munkahelyek minőségét, hozzáadott értékét, illetve a fizetéseket növelje” – foglalta össze a foglalkoztatási adatokat a szakértő. 

Arra a kérdésünkre, hogy a már most is magas foglalkoztatási mutatókat tovább javíthatják-e a hamarosan az országba érkező nagyberuházások (például Szegeden a BYD-gyár, Debrecenben pedig a BMW), Sebestyén Géza úgy látja: 

„Bár tény, hogy a Hajdú-Bihar és a Csongrád-Csanád vármegyei foglalkoztatási mutatók az országos átlag alatt vannak, de nem sokkal. Egyébként a bérek is országos átlag alatt vannak, de ott már most látható a javulás. 2024 első három negyedévében a munkabérek az összes magyar területi egység közül Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben nőttek a legnagyobb ütemben, egész pontosan 17,2 százalékkal. De Csongrád-Csanád vármegye is erős növekedést mutatott, ott 15,1 százalékkal emelkedett a fizetések értéke egyetlen év alatt” – mutatott rá. 

„A munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta is csökkenő trendet mutatott az elmúlt hónapokban, ami mindenképpen jó hír. Másrészt a mostani háborús, német gazdasági recesszió és potenciális globális blokkosodási folyamat idején sokkal jobb munkanélküliségi rátákat nehezen tudok elképzelni. Ma nem csak a munkanélküliségi ráta alacsony, hanem az is igaz, hogy a munkanélküliek nagy része három hónapon belül talál magának állást. Számos régióban már régen nem a munkanélküliség a fő probléma, hanem a munkaerő-hiány. A keleti és dél-dunántúli régiókban az új beruházások javíthatják valamelyest a munkanélküliségi rátát is, ám a tartósan munkanélküliek esetében javulás záloga szerintem a képzésben rejlik” – tette hozzá Sebestyén Géza.

Mi állhat a decemberi csökkenés mögött? 

Sebestyén Géza rámutatott: az európai, sőt lényegében Afrikát leszámítva a globális demográfiai trendeknek megfelelően Magyarországon is egyre kevesebb gyermek születik. A XXI. század egyik évében sem született több kisbaba Magyarországon, mint 100 ezer, az utóbbi években pedig jellemzően 90 ezer alatt van ez az érték. Ezzel szemben 1975-ben még közel 200 ezer gyermek született hazánkban.

„Mindez azt is jelenti, hogy mostanában hónapról hónapra többen hagyják el a munkaerőpiacot és kezdik meg nyugdíjas éveiket, mint ahány fiatal belép ide. 2023 februárja óta minden egyes hónapban 2-3,5 ezer fővel csökkent a munkaképes korúak száma hazánkban. Mindezek fényében irreális elvárás lenne a foglalkoztatottak számának folyamatos emelkedése, így ezen mutató helyett sokkal érdekesebb szerintem a foglalkoztatási ráta” – húzta alá a szakértő. 

A foglalkoztatási ráta nyers és szezonálisan igazított értéke emelkedő trendet mutatnak. 2024 decemberében 64,9 százalék volt a 15-74 évesek foglalkoztatási rátája, ez a legmagasabb érték, amit valaha decemberben mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A második legmagasabb értéket 2023 decemberében láthattuk, amikor 64,8 százalék volt a mutató értéke, a harmadik legmagasabbat pedig 2022 decemberében (64,4 százalék). 

Érdekes adat a KSH részletezett számai között, hogy több ágazattal ellentétben az egészségügy volt az, amelyikben tavaly év végével még többen is dolgoztak, mint egy évvel korábban. Sebestyén Géza úgy látja, hogy

A legfrissebb adatok szerint a szakorvos a harmadik legjobban kereső szakma ma Magyarországon, a légiforgalmi irányítók és a légijármű-vezetők, hajózómérnökök után. Közel kétszer annyit keresnek, mint egy matematikus, egy elemző közgazdász, vagy egy telekommunikációs mérnök, nagyjából háromszor annyit, mint egy statisztikus, egy pszichológus vagy egy rendőr, és körülbelül négyszer annyit, mint egy autóbuszvezető vagy egy néprajzkutató.

– szögezte le az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.

Nyitókép: Pixabay