Az EU tiszta vizet öntött a pohárba: Magyarország tett a legtöbbet a szegénység visszaszorításáért

Egyre több gazdasági mutató támasztja alá, hogy a hazai baloldal és a baloldali sajtó szándékosan félreértelmezi a Magyarországra vonatkozó jövedelmi és kereseti statisztikákat:

– hívta fel a figyelmet Facebook-bejegyzésében Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője. A kedvező szegénységi mutatónkat alátámasztja a jövedelmi helyzet javulását bemutató adatsor: a családok bevétele nőtt, így a szegénység kockázatának kitettek száma is csökkenhetett. Sebestyén Géza posztjában rámutat: A volt kelet-európai államok közül Magyarországban  és Csehországban a legkedvezőbb a szegénység kockázata mutató. 

A szegénységi adatokat jól kiegészítik a jövedelmi adatok: a szakértő egy másik bejegyzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy 

2010 és 2023 között Magyarországon nőtt az egyik legnagyobb mértékben a családok egy főre eső, rendelkezésre álló jövedelmének vásárlóértéke. A magyarok 2023-ban 77 százalékkal tudtak többet vásárolni, mint 2010-ben. 

Egyre több adat lát napvilágot az európai országok jövedelmi helyzetéről. Korábbi cikkünkben a magyar kormányt rendszeresen kritizáló Európai Szakszervezeti Szövetség adatait vizsgáltuk meg. Az európai országok összehasonlításából kiderül, Magyarországon a kilencedik legalacsonyabb azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik ki vannak téve a szegénység kockázatának. Noha a magyar minimálbér bruttó összege valóban az egyik legalacsonyabb az unióban, a minimálbéres munkavállalók száma is jóval alacsonyabb, mint a legtöbb országban. 

Romániában és Lengyelországban sokkal többen dolgoznak a kötelező legkisebb munkabérért, hazánkhoz képest ezért is jóval magasabb azoknak a dolgozóknak az aránya, akik keresetük mellett is a szegénységi küszöb alatt élnek.

Nyitókép: Ökomenikus segényszervezet, Magyar Nemzet