Nyugat-Európa munkavállalóit leépítési hullám sújtja, közben Brüsszel még mindig Ukrajna érdekeivel foglalkozik

Nyitókép: A német Thyssenkrupp munkatársai koporsóval demonstrálnak munkahelyük tervezett megszüntetése ellen. 

Fotó: Ying Tang/NurPhoto/NurPhoto via AFP

Egyre jobban elmélyül a gazdasági válság Nyugat-Európában, amelynek oka az ipari átállás hiánya és az Európai Unió új iparpolitikájának régóta húzódó hiánya.

Az elsősorban az autóipart és a feldolgozóipart súlytó válság következtében jelenleg közel 55 ezer munkavállaló munkahelye van közvetlen veszélyben, de az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) becslése szerint 

Az ETUC ezért arra szólítja fel az Európai Unió tagállamait, hogy hozzanak a Covid-19 járvány idején bevezetett intézkedéseket, beleértve a munkahelyévdelmi állami támogatásokat. A szakszervezeti szövetség arra emlékeztet, hogy 

elsősorban a jelenleg jelentős versenyelőnyben lévő Egyesült Államokkal, Kínával és a gyors ütemben feltörekvő Indiával.

Németország gazdasági válsága tovább mélyül

A német autóipar válsága a legjelentősebb, de Franciaországban és Belgiumban is egyre nagyobbak a problémák. A német Volkswagen továbbra sem tágít a telephely-bezárási terveitől, amelynek következménye több tízezer alkalmazott elbocsátását okozná, valamint a meglévő alkalmazottnak is bércsökkenéssel, valamint rövidebb munkaidővel kell számolnia.

A legnagyobb német ipari szakszervezet, az IG Metall a közelmúltban 4 órás, országos munkabeszüntetést szervezett a VW gyáraiban, tiltakozva a leépítések ellen. Álláspontjuk szerint 

Kurzarbeit, a bevált recept

Az IG Metall kész folytatni a munkahelyek megmentésével kapcsolatos tárgyalásokat, ám közlésük szerint a Volkswagen nem hajlandó érdemben figyelembe venni a szakszervezetek megoldási javaslatait. A képviseletek a Covid-19 járvány alatt is alkalmazott munkaidő-csökkentést – Kurzarbeit – újbóli bevezetését szorgalmazzák. Ennek az intézkedésnek a lényege, hogy a magánszektor vállalatai nem küldik el az alkalmazottakat, helyette a válság időszakában csökkentett munkaidőben foglalkoztatják őket. A rövidebb munkaidő miatt kieső béreket pedig az állam állja.

A modell célja, hogy a hármas – munkavállaló, munkáltató, állam – tehermegosztásnak köszönhetően sikerüljön megőrizni a munkahelyeket úgy, hogy minden szereplő számára elfogadható mértékig kell, hogy kivegye a részét a válságkezelésből. A csökkentett munkaidő nem csak a pandémia alatt védte eredményesen a német munkahelyeket, bevezetésére korábban is sor került, például a 2008-as gazdasági világválság időszakában. Az IG Metall arra is emlékeztetett, hogy 

A tárgyalások a hét elején folytatódnak, a munkavállalói és munkáltatói álláspontok közeledésében bíznak a felek. Megoldás aligha születik a közeljövőben.

Németországban az acéliparban is szélesedik a válság, a Thyssenkrupp is leépítésekre készül.

Recseg-ropog a francia és belga ipar

Nem csak Németországban, de Nyugat- és Észak-Európa több fejlett gazdaságában is egyre terebélyesednek az ipar válságának tünetei. Franciaországban közel 13 ezer munkavállaló leépítésére készül az elsősorban háztartási gépeket gyártó Milee és a kiskereskedelem vezető piaci szereplője, az Auchan.

Svédországban az akkumulátorokat gyártó Northvolt és a Klarna fintech bank jelentett be leépítéseket, míg Belgiumban az építőipar meghatározó szereplője, az ArcelorMittal, valamint az Audi tervez elbocsátásokat többezres nagyságrendben. Több európai telephelyen is létszámcsökkentéssel kívánja racionalizálni működését a Ford és a Siemens is.

Nagy lépés volt a Budapest Nyilatkozat

Az Európai Unió vezetői november elején döntöttek az úgynevezett Budapest Nyilatkozatról a magyar fővárosban tartott nyugati diplomáciai csúcstalálkozón. A magyar uniós elnökség legfontosabb célja az volt az elmúlt hónapokban, hogy olyan megállapodást hozzon tető alá, amely felgyorsítja az EU zöld és digitális átállását és egy új, közös iparpolitikát eredményez. Ez az alapja annak, hogy az unió újra súlyához mérten tudja felvenni a versenyt a világpiacokon.

Az autóipari átállásról, vagyis az e-járművek gyártásáról gyakorlatilag lemaradt a kontinens, a korábbi vezető ágazati szereplő ma már Kína és az Egyesült Államok. 

Kiemelten fontos cél, hogy az Európai Unió diverzifikálja a azoknak a nyersanyagoknak a beszerzését, amelyek iránt világszerte élénkül a kereslet.

A következő időszak egyik legnagyobb kérdése, hogy Brüsszel Ursula von der Leyen vezetésével a tagállamok által elfogadott jövőkép megvalósítására tesz-e javaslatot, vagy továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy Ukrajna feltétlen támogatásával később Kijev győztesen kerül ki a Moszkvával vívott háborúból és nyersanyag- és erőforráskészlete szabadon hozzáférhetővé válik az EU számára.