Nyitóképen érdeklődők a 95. Ünnepi Könyvhét megnyitóján a belvárosi Vörösmarty téren (Forrás: Szigetváry Zsolt / MTI)
Október 1-től lép hatályba az a módosítás, amely jelentős könnyebbséget hozhat majd a kisebb könyvesboltok számára: versenyképesek maradhatnak a nagyobb, könyvárusító láncokkal szemben. A könyvpiac szabályozása – amelyre számos nemzetközi példát fel lehet hozni – nem mellesleg hozzájárulhat a kulturális sokszínűség megőrzéséhez.
A könyvesboltok gyakorlatát és az online könyvkereskedelmet szintúgy érintő, minden piaci szereplőre egységesen kiterjedő változás tehát
10 százalékban maximalizálja az új könyvekre adható kedvezmény mértékét azok megjelenését követő egy esztendőben.
Fontos megjegyzés, hogy a 2024. október 1. előtt megjelent kötetek esetében a maximálisan adható kedvezmény mértéke nincs korlátozva. Azonban a nemsokára hatályba lépő változtatás rögzíti, hogy a könyvforgalmazók, amik itthoni fogyasztók részére köteteket értékesítenek, kötelesek az adott kiadónál adott címen megjelenő kiadványok első kiadásának megjelenési napjától számított 365 napon belül az értékesítés során a kiadó (importáló) által megállapított fogyasztói (előfizetési) árat alkalmazni (ez az általános forgalmi adót is tartalmazza), tehát minden új könyv a megjelenését követő első 365 napban legfeljebb 10 százalék kedvezménnyel árusítható.
Az árkötöttséggel kapcsolatos új rendelkezést az előrendelésekre, illetőleg az e-könyvekre, a törzsvásárlói kedvezményekre, a hűségpontokra, a szállítási kedvezményekre is alkalmazni kell. A szabályok betartását pedig a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) fogja ellenőrizni.
Európai gyakorlat a könyvek egységes árának meghatározása
Németországban ez a gyakorlat, az árkötöttség rendszere már régóta ismert: a német szabályozás előírja, hogy az új kötetek fixált áron kerülnek forgalomba, és a kiskereskedők nem adhatják el azokat olcsóbban. Hasonló előírások Ausztriában, Spanyolországban, Belgiumban, Görögországban, valamint Izraelben szintén vannak.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) évek óta szorgalmazta, hogy legyen a könyvek árkötöttségére vonatkozó szabályozás Magyarországon (ezt Gál Kinga elnök sem vitatta az EconomX-nek adott minapi, immáron kritikus megszólalásában),
hiszen az akciózási probléma régóta megoldásra várt.
Akkori indoklásukban a következők álltak (melyek megegyeznek a jogalkotó jelenlegi szándékaival):
- „A kötött könyvárak törvényi szabályozása mellett fontos érvek szólnak. A könyvek ugyanis nem csupán gazdasági, hanem egyúttal és mindenekelőtt kulturális termékek, szellemi értéket, tartalmat közvetítenek
- A kötött árak érvényesítése biztosítja a könyvkínálat sokoldalúságát, azon minőségi könyvek kiadását, amelyek (különösen olyan kis nyelvi piacon, mint a magyar) kevés példányban jelenhetnek meg.
- A kötött ár teszi lehetővé, hogy a kiadók nem rentábilis könyveket is meg tudjanak jelentetni, s így széles skálájú kiadói programot valósíthassanak meg.
- A kötött ár nem csupán a kis- és közepes méretű kiadók, hanem a képzett alkalmazottakat foglalkoztató kis- és közepes méretű minőségi könyvesboltok sűrű hálózatának a fennmaradását is biztosítja.
- A kötött árak rendszere gátat vet annak, hogy a nagy tőkeerővel működő kereskedelmi láncok, hipermarketek kiszivattyúzzák a gyorsan fogyó sikerkönyveket a kisebb könyvesboltokból, s ezzel ellehetetlenítsék a minőségi könyveket forgalmazó, de az árversenyben helytállni nem tudó kereskedőket.
- A kötött ár törvényi szabályozása biztosítja a sokszereplős kínálati piac tartós fennmaradását, az egész országot behálózó, többségében kis könyvesboltok versenyképességének megőrzését, a könyvpiac árstabilitását.”