Az autóóriás üzemi tanácsa szerint kapóra jön a menedzsmentnek a német gazdaság gyengélkedése. Ráadásul a munkavállalók is benyújtják a számlát.
Nyitókép: Mounty Rakusen/Getty Images
Nem hagyja Németország legnagyobb szakszervezete, hogy a Volkswagen bezárja az egyik németországi gyárát. Az autóóriás arra hivatkozva csökkentené a termelést az anyaországban, hogy a német gazdaság gyengélkedése, valamint a túlzott zöld intézkedések és az energiaárak növekedése mellett a kereslet olyannyira visszaesett, hogy a cég autóeladásai jelenleg félmillió autó mínuszban vannak. Ezt senki sem tagadja, ugyanakkor a képet árnyalja az IG Metall, a szakszervezet közleményében azt állítja,
a német gazdaság problémáin túlmenően elsősorban az autóóriás vezetősége okozta a válságot.
A szakszervezet szerint az elmúlt években a menedzsment nem tudott döntéseivel lépést tartani az új technológiák és szoftverek megjelenésével. A fejlesztések és átalakítások helyett ráadásul a cégvezetés inkább a korábban meghozott döntések állandó felülvizsgálatával és más, adminisztrációs intézkedésekkel volt elfoglalva.
Összességében tehát nem csak a kereslet hiánya a legnagyobb probléma, hanem a VW rossz stratégiája.
A VW már többször jelezte, hogy 20 ezer munkavállaló állása került veszélybe a nehézségek miatt és az IG Metall szerint már jelezték, felbontanák azt a megállapodást, amely garantálja a németországi gyárak dolgozóinak foglalkoztatását, amely már mintegy 30 éve érvényben van. A szakszervezetek és a VW üzemi tanácsa ezért harcot hirdetett a munkahelyek megvédése érdekében.
A szakszervezet a VW-nél 7 százalékos béremelést követel, ami Németországban szokatlanul jelentős emelésnek számít.
Szeptember 11-én kezdődnek a német gazdasági válság által leginkább érintett ágazatokban, vagyis a fém- és villamosiparban a kollektív tárgyalások. Az IG Metall 7 százalékos általános béremelést követel. Álláspontjuk szerint az infláció ugyan stabilizálódott és 2 százalék alá csökkent, ugyanakkor az árak emelkedése nem állt meg és az emberek kiadásai továbbra is magasak. A szakszervezet által indított, közel 3000 alkalmazott megkérdezésével végzett felmérés szerint
a német munkavállalók 58 százaléka a megnövekedett költségei miatt vár jelentős béremelést, míg 14 százalékuk a korábbi életszínvonalát szeretni visszakapni.
A szakszervezet arra hivatkozik, hogy a gyenge német gazdaság élénkítéséhez is elengedhetetlen a vásárlóerő növelése, mivel a GDP 51 százalékát a belső fogyasztás adja.
A munkáltatók ugyanakkor egyelőre elutasítják a 7 százalékos általános béremelést, mivel szerintük a jelenlegi helyzetben egyetlen eurós emelést sem engedhetnének meg maguknak. Arra is előszeretettel hivatkoznak az érintett vállalkozások, hogy 2010 óta a fizetések jóval jelentősebben nőttek, mint az infláció. A szakszervezetek szerint ugyanakkor a német vállalatok még ebben a helyzetben is megengedhetik maguknak a nagyobb bérnövekedést, mivel a profitjuk még a gazdasági nehézségek ellenére is növekszik.
A Financial Timesnak nyilatkozó elemzők ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a német munkaerőpiac stabilitásával kapcsolatban. Jelezték, hogy a megemelkedett energiaárak és a technológiai átalakulás egyre hátrányosabban érinti a német autóipart. Az elektromos autógyártás ugyanis kevésbé bonyolult tervezést igényel, és kevesebb munkaerőre van szükség.
Ez pedig elsősorban nem az alacsony hozzáadott értékű munkahelyeket veszélyezteti, hanem az iparban a magas tudásszintet igénylő álláshelyek számát vetheti vissza a folyamat. Az átlagfizetések – a kék és fehérgalléros munkaköröket is figyelembe véve – évi 60-80 ezer euró között mozognak a gyártási területeken. A munkaerőigény ugyanakkor tovább nő, így a munkaerőhiány is, elsősorban az egészségügyben, a szociális területeken, például az idősgondozásban.
Az érdekképviseletek és a szakértők ugyanakkor kiemelik, ezeken a területeken jóval alacsonyabbak a fizetések, így nem jelentenek alternatívát az ipari munkahelyek megszűnésének ellensúlyozására.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A nyugalmazott német katonatiszt szerint már több százezer orosz katona sorakozott fel az európai országok határain.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Mutatjuk a szombati nap legolvasottabb híreit!
Még mindig nem tudtak kiigazodni az orosz elnökön.
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
