A fizetések emelését követelik a munkavállalók, miközben tovább gyötrődik a német gazdaság

Nyitókép: Mounty Rakusen/Getty Images

Nem hagyja Németország legnagyobb szakszervezete, hogy a Volkswagen bezárja az egyik németországi gyárát. Az autóóriás arra hivatkozva csökkentené a termelést az anyaországban, hogy a német gazdaság gyengélkedése, valamint a túlzott zöld intézkedések és az energiaárak növekedése mellett a kereslet olyannyira visszaesett, hogy a cég autóeladásai jelenleg félmillió autó mínuszban vannak. Ezt senki sem tagadja, ugyanakkor a képet árnyalja az IG Metall, a szakszervezet közleményében azt állítja,

A szakszervezet szerint az elmúlt években a menedzsment nem tudott döntéseivel lépést tartani az új technológiák és szoftverek megjelenésével. A fejlesztések és átalakítások helyett ráadásul a cégvezetés inkább a korábban meghozott döntések állandó felülvizsgálatával és más, adminisztrációs intézkedésekkel volt elfoglalva. 

A VW már többször jelezte, hogy 20 ezer munkavállaló állása került veszélybe a nehézségek miatt és az IG Metall szerint már jelezték, felbontanák azt a megállapodást, amely garantálja a németországi gyárak dolgozóinak foglalkoztatását, amely már mintegy 30 éve érvényben van. A szakszervezetek és a VW üzemi tanácsa ezért harcot hirdetett a munkahelyek megvédése érdekében.

A szakszervezet a VW-nél 7 százalékos béremelést követel, ami Németországban szokatlanul jelentős emelésnek számít.

Bérharc kezdődik a német cégeknél

Szeptember 11-én kezdődnek a német gazdasági válság által leginkább érintett ágazatokban, vagyis a fém- és villamosiparban a kollektív tárgyalások. Az IG Metall 7 százalékos általános béremelést követel. Álláspontjuk szerint az infláció ugyan stabilizálódott és 2 százalék alá csökkent, ugyanakkor az árak emelkedése nem állt meg és az emberek kiadásai továbbra is magasak. A szakszervezet által indított, közel 3000 alkalmazott megkérdezésével végzett felmérés szerint

A szakszervezet arra hivatkozik, hogy a gyenge német gazdaság élénkítéséhez is elengedhetetlen a vásárlóerő növelése, mivel a GDP 51 százalékát a belső fogyasztás adja.

A munkáltatók ugyanakkor egyelőre elutasítják a 7 százalékos általános béremelést, mivel szerintük a jelenlegi helyzetben egyetlen eurós emelést sem engedhetnének meg maguknak. Arra is előszeretettel hivatkoznak az érintett vállalkozások, hogy 2010 óta a fizetések jóval jelentősebben nőttek, mint az infláció. A szakszervezetek szerint ugyanakkor a német vállalatok még ebben a helyzetben is megengedhetik maguknak a nagyobb bérnövekedést, mivel a profitjuk még a gazdasági nehézségek ellenére is növekszik.

Elemzők a munkahelyeket féltik

A Financial Timesnak nyilatkozó elemzők ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a német munkaerőpiac stabilitásával kapcsolatban. Jelezték, hogy a megemelkedett energiaárak és a technológiai átalakulás egyre hátrányosabban érinti a német autóipart. Az elektromos autógyártás ugyanis kevésbé bonyolult tervezést igényel, és kevesebb munkaerőre van szükség.

Ez pedig elsősorban nem az alacsony hozzáadott értékű munkahelyeket veszélyezteti, hanem az iparban a magas tudásszintet igénylő álláshelyek számát vetheti vissza a folyamat. Az átlagfizetések – a kék és fehérgalléros munkaköröket is figyelembe véve – évi 60-80 ezer euró között mozognak a gyártási területeken. A munkaerőigény ugyanakkor tovább nő, így a munkaerőhiány is, elsősorban az egészségügyben, a szociális területeken, például az idősgondozásban.

Az érdekképviseletek és a szakértők ugyanakkor kiemelik, ezeken a területeken jóval alacsonyabbak a fizetések, így nem jelentenek alternatívát az ipari munkahelyek megszűnésének ellensúlyozására.