A gazdaságfejlesztési miniszter szerint minden esély megvan arra idén is, hogy a reálbérek emelkedni tudjanak.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter interjút adott a Világgazdaságnak. A tárcavezető többek között arról beszélt, hogy biztos abban, hogy a szigorú monetáris, valamint fiskális politikai és kormányzati beavatkozások egyszámjegyű inflációt hoznak év végére.
A beszélgetés legelején mérleget vont minisztersége első évéről. „Nehéz volt a tavalyi év, ha röviden kellene jellemezni, akkor egy energiacsapdába kerültünk. Egy olyan
hatalmas sokkot kellett kivédekezni 2022-ben,
ami a külkereskedelmi egyenleget 10 milliárd, a költségvetési egyenleget a rezsivédelmen keresztül közel 5 milliárd euróval billentette ki, s mivel mindkettőt egyszerre ütötte, ezért egy ikerdeficites állapotot hozott létre” – fogalmazott. „Ahogy azonban az energiacsapdából kiléptünk és az ikerdeficit megszűnt, beléptünk a kamatcsapdába” – tette hozzá.
A miniszter szólt arról is, hogy „az infláció nem ette meg a béreket”. Minden esély megvan arra idén is, hogy a reálbérek emelkedni tudjanak. Ugyanakkor úgy véli, hogy „az infláció leszorítása most a kulcskérdés, azzal a kamatcsapda leküzdése is egyszerűbb lesz”.
Arra a kérdésre, hogy meddig maradhat az élelmiszerár-stop, azt felelte, „az infláció és az élelmiszerinfláció is már gyorsulva csökken. A kötelező akciózás és az online ár-összehasonlítás további ár-leszorító hatást fejthet ki.” Majd azzal folytatta, hogy „azt gondolom, hogy a kormány ebben a hónapban, amikor dönt az élelmiszerár-stop jövőjéről, a korábbiaknál sokkal több pozitív tendenciát fog majd figyelembe venni. Ma már csak 1 százalék környéki inflációleszorító hatása van az árstopnak”.
A kamatstopról ugyanakkor kijelentette, az a „védelmi” gazdaságpolitika fontos része.
A reptér visszavásárlása kapcsán megjegyezte, „nagyon sok” befektetővel tárgyalnak a világ összes táján, „nagyon komolyan vesszük a reptér visszavásárlását. Olyan baráti befektetőket keresünk, aki egyben operátor is és hatékonyan és nyereségesen tudja majd működtetni a repteret. Azt tudom mondani, hogy vannak
nagyon ígéretes tárgyalások, ezt az üzletet év végéig le lehet zárni”
– tekintett a jövőbe.
Nagy a beszélgetés során leszögezte, hogy a működő tőke kiválthatja az uniós forrásokat. „A külföldi működőtőke jobb, mint az EU forrás. A formáját tekintve mindkettő deviza és vissza nem térítendő forrás. Ha a tőke bejön és épít egy gyárat, előbb utóbb újra meg újra fejleszteni kell, itt marad nálunk az az érték, nem úgy van, hogy holnap megfogom a gyárat, lebontom, aztán áthelyezem más országba” – hangoztatta a miniszter.
Hozzátette: „hatását tekintve viszont az FDI jobb, a tőke elosztását a piac végzi, nem mi határozzuk meg, ezért pontosan tudja, hogy »mit kell csinálnia«. Az uniós forrás elosztását a kormány végzi, ránk van bízva és persze megpróbáljuk jól csinálni. De azt gondolom, hogy
Az igaz, hogy az uniós források hiányoznak a magyar gazdaságból, ugyanakkor ahogy említettem nem dominánsak a gazdaság finanszírozásában. Könnyen kiváltható forrás” – húzta alá Nagy Márton.
„Közép- és hosszú távon a magasabb fejlettség mellett úgyis EU forrás nélkül fogunk működni, egy bizonyos fejlettségi szint felett törvényszerűen nettó befizetővé válunk” – hangoztatta.
Az EU gazdaságpolitikai kritikái kapcsán pedig megjegyezte,
„kicsit úgy érzem, akármit csinálunk, az nem számít, egyszerűen nem jó nekik.
Még jó, hogy nem ők mondják meg, hogy mit kell itthon tennünk.” Majd azt is hozzáfűzte, „az árstopok kivezetését, amit a magyar jegybank is sürget, elég viccesnek tartom”.
A gazdaságfejlesztési miniszter rámutatott, hogy „jó lenne megnézni más EU-s ország gazdaságpolitikáját is, és nem »kiszerkeszteni« és folyamatosan igaztalan kritikával illetni a magyar esetet.”
„Ma már több országban is van árstop, rezsivédelem és extraprofitadó. Ami pedig a fiskális számokat illeti, 2024-re az EU úgy számol, hogy 27 országból 11-ben a költségvetés hiánya eléri, vagy meghaladja a GDP 3 százalékát, és 7 országban a 4 százalékot is. Mindenki háborús időket él…” – zárta a beszélgetés Nagy Márton.
Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner
***
***
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Minderről Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter számolt be a közösségi oldalán.
A pénzügyminiszter most is hosszabb egyeztetésekre számít a kabinet tagjai között.
A szervezet a sajtóból értesült, hogy a Tisza Párt a polgármesteri illetmények befagyasztását, a vármegyei közgyűlési elnökök illetményének felére csökkentését, valamint az illetményhez rögzített átalány-költségtérítési jogosultság megszüntetését célzó javaslatot nyújtott be a parlamentnek.
A Fidesz alelnöke szerint a kormányfő Ukrajna, a háború és az uniós források kérdésében is kapitulált.
A vízközmű-társaságok a csőd szélén állnak, a bevételek a napi működésüket is alig fedezik, fejlesztésre pedig egyáltalán nem jut pénz, továbbá a rendszer igazságtalan – állította pénteki sajtótájékoztatóján Budapest főpolgármestere.
A volt miniszterelnöknek kész terve van arra vonatkozóan, hogyan lehet megszerezni a Magyarországnak járó összes uniós forrást.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
