Célkeresztben a kötelező élelmiszerárakciók.
A héten, pontosabban:
A csupán online kereskedelmet folytató Foodora, Wolt, Bolt vagy Kifli is köteles az akciózásra.
Mint arról a Mandiner.hu több alkalommal is beszámolt, a magyar kabinet azt várja az új intézkedéstől – amelyhez görög és francia példákat vettek figyelembe az illetékes szaktárcáknál –, hogy az árak csökkentésével és a versenyhelyzet fokozásával megállítható a túlárazás, illetve a spekuláció, így már a közeljövőben tovább mérséklődhet a háború és az elhibázott szankciós politika okozta, Európa-szerte tapasztalható infláció.
A kormányrendelet azt írja elő a nagyobb kereskedőknek, hogy húsz meghatározott termékkategórián belül egy termék árát egy hétig tíz százalékkal le kell értékelni, méghozzá az azt megelőző egy hónapban alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest.
Itt vannak a termékkategóriák:
Azonban nem kell figyelembe venni azt az árat, amit lejárat előtt szoktak alkalmazni a kereskedők, írja a HVG.
Vegyünk egy példát: hiába árulták lejárat előtti áron, például 2500 forintért is trappista sajtot a boltokban, ha a termékkategória szerint 4100 és 4500 forint között mozgott a trappista ára, előbbiből kell levonni a 10 százalékot. A sajt akciózott ára 3690 forint kell, hogy legyen!
Az intézkedéscsomaghoz tartozik, a kormányhivatalok ellenőrizhetik, az akciós ár valóban megfelel-e az előírásoknak; mi több, a kormány a Gazdasági Versenyhivatallal (GVH) közös online árfigyelő rendszert, a fogyasztóvédelmi hatósággal pedig egy olyan adatbázist hoz létre, amelyekkel a verseny fokozása érdekében célzottan figyeli és bemutatja a termékek árváltozását.
Igen, ezt nem tiltja semmi. Ahogy azt sem, hogy még nagyobb arányú akciók legyenek az üzletekben.
Azonban nem lesz minden boltban kötelezően akciózni, a kormányrendelet ugyanis azokra az „Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem” főtevékenységet folytató kereskedőkre vonatkozik, amelyek nettó árbevétele 2021-ben meghaladta a nettó egymilliárd forintot. A kisboltok viszont kaptak egy olyan engedményt, hogy amennyiben a rendelet kihirdetésének napján (ez május 5.) ötnél kevesebb terméket forgalmaztak egy adott termékkategóriában, akkor nem kell akciózniuk.
A kötelező akciózás csütörtök 0 órától a következő hét szerda éjféléig tart. A rendelet szerint egyébként szeptember 30-ig él a rendszer – bár lehet meghosszabbítják a rendszert.
és csak annyira van megkötve a keze, hogy mind a húsz termékkörből egy terméket – pontos árucikket – kell kiválasztania.
Egybefüggően legfeljebb két hétig lehet ugyanazt a terméket leárazni a kötelező akció keretében. Az árakról online lehet majd tájékozódni.
Nyitókép: Mandiner
***
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
A Mandiner lapigazgatója a szegedi háborúellenes gyűlésen beszélt a béke fontosságáról.
Recesszió, versenyképességi válság, politikai nyomás: a német kormány drasztikus lépésre szánta el magát.
Tudálékos hozzászóloknak: a magyar jog bőségesen, túl bőségesen is ad lehetőséget rágalmakkal szembeni föllépésre.
A kormány döntése értelmében tovább emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ami a következő években is meghatározza a magyar bérek alakulását.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kollektív jogfosztás mind magyar, mind egyetemes szempontból elfogadhatatlan. Így a Benes-dekrétumok is.
Az orosz elnök az évértékelőjén nem finomkodott: nyíltan megfenyegette azokat, akik az orosz vagyonhoz nyúlnának, és bírósági harcot ígért.
Drámai és megható pillanatok az interneten: a miniszterelnök személyesen kért segítséget, hogy megtalálja a fehér inges, kalapos kisfiút, akinek a szegedi tömegben nem tudta aláírni a zászlaját. A DPK közössége azonnal megmozdult, és csodával határos módon előkerült az édesanya.
A miniszterelnök nem fogta vissza magát: a szegedi fórumon egymás után lőtte el a poénokat, amikről most videós összeállítás is készült.
