Itt a beismerés: Von der Leyen Ukrajna miatt áldozta fel Európa gazdasági érdekeit Trumpnál

Az Európai Tanács elnöke úgy hazudtolta meg az Európai Bizottság elnökét, mint Tarr Zoltán Magyar Pétert.

Kinek, mikor, mire, mennyit kell akcióznia? Mi lesz sokkal olcsóbb?
A háború és az elhibázott szankciós politika Európa szerte eddig nem látott inflációhoz vezetett. A kormány célja, hogy a szankciók sújtotta gazdasági helyzetben is megvédje a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket, a teljes foglalkoztatást, továbbá kivédje a recessziót és év végére egy számjegyűre csökkentse az inflációt. A kormány ennek érdekében döntött nemzetközi példák alapján a kötelező akciózás bevezetéséről – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) pénteken az MTI-vel.
A közlemény szerint a GFM és az Agrárminisztérium lefolytatta a szükséges társadalmi egyeztetéseket, konstruktív szakmai megbeszélést folytatott a legnagyobb kereskedelmi láncokkal és szövetségekkel, a beérkezett javaslatokat pedig figyelembe vette a részletszabályok kialakításánál.
Mindezek értelmében a kötelező akciózást a kormány az alábbiak szerint rendeli el:
Akciós időszaknak minősül a hét csütörtöki napján 0 órától a következő hét szerdai napján 24 óráig terjedő időtartam, vagy a kereskedő által szabadon választott, egybefüggő 168 óra időtartam.
Kereskedőnek az minősül, aki a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében „4711 – Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem” megjelöléssel feltüntetett tevékenységet főtevékenységként folytat és a nettó árbevétele a 2021. évben az 1 milliárd forintot meghaladta. A rendelet az üzletben vagy bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység mellett a csomagküldő kereskedelemre is kiterjed.
A közlemény szerint 20 akcióköteles termékkategóriát határoztak meg, többek közt a következőket:
A kereskedő köteles az akciós időszakban termékkategóriánként legalább egy termék vonatkozásában, az elmúlt 30 napban általa alkalmazott legalacsonyabb bruttó kiskereskedelmi árhoz képest legalább tíz százalékkal alacsonyabb árat alkalmazni.
A legalacsonyabb bruttó kiskereskedelmi ár megállapítása során nem kell figyelembe venni a termék azon árcsökkentett bruttó kiskereskedelmi árát, amelynek alkalmazására a termék minőség-megőrzési vagy fogyaszthatósági idejének lejárta miatt, az azt megelőző 72 órában került sor.
Az árcsökkentés alkalmazása során egyéb költség vagy díj nem számolható fel.
A kereskedő köteles az árcsökkentéssel összefüggő tájékoztatást az üzletben jól látható helyre kifüggeszteni, valamint a reklámtevékenységéhez kapcsolódóan az online felületén feltüntetni.
A kereskedő az akciózás időtartama alatt a kötelező akcióval érintett termék vonatkozásában köteles abból megfelelő mennyiséget árusítani annak érdekében, hogy a vásárlók kiszolgálása folyamatosan biztosított legyen.
A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzése folyamatos lesz, az előírások megsértése az adott esettől függően 500 000 és 3 000 000 forint közötti bírságot vonhat maga után.
A kötelező akcióra vonatkozó részletszabályok hamarosan megjelennek a Magyar Közlönyben. Az infláció letörése és egy számjegyűre csökkentése közös cél, amelyben minden szereplő érzi saját felelősségét. A kormány a döntéstől azt várja, hogy az árak csökkentésével és a versenyhelyzet fokozásával megállítható a túlárazás, így a kötelező akciózás már a közeljövőben hozzájárulhat az infláció letöréséhez. Az intézkedésnek köszönhetően ugyanis minden héten a vásárlók rendelkezésére áll majd egy 20 termékből álló akciós árú élelmiszerkosár az adott boltban, amit a korábbiakhoz képest olcsóbban vásárolhatnak meg – olvasható a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében.
(MTI)
Nyitókép: MTI/Kovács Attila