A területfejlesztési miniszter szerint Amerika félreérti Kínát, Európában vége a szociáldemokrata-kereszténydemokrata konszenzusnak, Oroszország pedig megtanulhatta volna, hogy a háború hiábavaló.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Magyar Atlanti Tanács közgyűlésén napirend előtt felszólalva Európa jövőjével kapcsolatos víziókat fogalmazott meg. Úgy fogalmazott, „egyre erősödő érzésem van, miszerint ma Európában, de lehet, hogy a világpolitikában is olyan határhoz érkeztünk, amelyről csak utólag fog kiderülni, hogy valóban korszakhatár volt-e”, és „azzal kell számolnunk, hogy azok az erővonalak és tényezők, amelyek az elmúlt időszakban meghatározták és komfortossá tették a világunkat, megváltoznak”.
Szerinte Európa jövőjét három alapvető változás határozza meg:
Navracsics leszögezte: „amikor Európáról beszélünk, valójában kultúráról beszélünk”. Földrajzilag Európáról beszélni értelmezhetetlen, mert földrajzilag „Európa Ázsiának egy jól tagolt és nagy méretű, de mégiscsak: félszigete”. Az európai kultúrában pedig minden a három hegy körül forog: a Capitolium, az Akropolisz és a Golgota a három hegy, amely meghatározza az európai kultúrát, amely Európát Európává teszi. Ezek jelölik ki az európai civilizáció két alappontját: a kereszténység kultúráját, amely a vasárnapi pihenőnaptól az ünnepek ritmusáig mindent áthat; illetve a nacionalizmussal összekapcsolódó államiságnak a francia abszolutizmustól kezdődően, majd a francia forradalommal megerősített módon fennálló formáját, amely Európát a nemzetállamok hazájává tette.
Hangsúlyozta: a magyar politikai gondolkodás a francia, Jean Monnet-i nemzeti szuverenitási elképzelésen alapszik – azaz
amely a nemzetek szuverenitása helyett a különböző szuverenitások átfedésén és közös gyakorlásán alapult.
Navracsics szerint az európai politika megértésének kulcsa, hogy értsük a kontinens vezetőinek szocializációs mintáit. Úgy látja, Nyugaton a mai napig az 1968-as szellemiség képezi a gondolkodás alapját, melynek értelmében az egyre növekvő jólét felszámolja majd az ideológiákat, a kormányzás pedig előbb-utóbb egyfajta „technikai menedzsmentté”, „jóléti elosztássá” változik. Úgy látja, tulajdonképpen ez a gondolat volt a kereszténydemokrata-szociáldemokrata konvergencia eredője.
A területfejlesztési miniszter figyelmeztet: „a jövő politikai nemzedékének szocializációs mintái alapvetően meghatározhatják egy kontinens, egy szövetség politikai jövőjét”, márpedig az európai politikai vezetésben rövid időn belül őrségváltás következik be. Az új politikai generáció működésében a politikai kommunikáció már nem egyetemi előadásokon, hanem mémekben és rövid szöveges üzenetekben folyik, ezért a jövő Európájában „radikalizálódott, redukálódott üzenetek küzdenek meg egymással, ami szükségszerűen a radikalizáció felé viszi Európát”, ami egy „sarkosabb és polarizáltabb közösséget fog jelenteni”
Ezzel egybecseng az is, hogy a középpártok jelentősége visszaszorul, ideértve a liberális pártokat is.
A legnyugatibb főváros, ahol kereszténydemokrata kormány van, ízlés kérdése, de vagy Stockholm, vagy Bécs”
– emlékeztet Navracsics, aki szerint „a kereszténydemokrácia az ellenzékiséggel vált szinonimává”, s „a nagy nyugat-európai országok egyikében sincs kereszténydemokrata kormány”. Eközben a szociáldemokrácia is identitásválsággal küzd, s erre a belpolitikákban, de az európai politikában is a radikalizáció lesz a válasz.
Orosz-ukrán háború és a bővítés parancsa
Az orosz-ukrán háború kitörése Navracsics számára azt bizonyítja, hogy Európában már nem csak regionális konfliktusok robbanhatnak ki, a kontinens „sérthetelensége végleg romba dőlt”, pedig
ha valaki megtanulhatta volna a háború hiábavaló voltát, az pont a Szovjetunió utódja, Oroszország”.
E környezetben felértékelődik az európai békemisszió, és paranccsá teszi a bővítést: Navracsics úgy látja, „ha valaki az Európai Unió részévé tud válni, az a béke részévé is tud válni, ezért kulcsfontosságú a nyugat-balkáni bővítés”. A konkrét háborút illetően hangsúlyozta, törekedni kell „a méltányos és igazságos békére”, mert amennyiben a háború tovább folytatódik, a jövő Európája is veszélybe kerül.
Zárásul emlékeztetett Robert Schuman víziójára, aki úgy látta: mielőtt az EU politikai közösség lehetne, teljes kulturális közösséggé kell válnia. Úgy látja, ebben Schumannak mélyen igaza volt: „ha az Európai Unió kulturális közösség lenne, azaz értenénk és ismernénk egymás kultúráját, a mai politikai konfliktusok jó része megtakarítható lenne”.
A miniszter előadását követően válaszolt a Magyar Atlanti Tanács tagjainak kérdéseire is. Arra a kérdésre, hogy Európa jövőjét miként befolyásolja az amerikai-kínai szembenállás, Navracsics úgy felelt: „az Egyesült Államok Kínát az Oroszország nevű dobozba tette be”, mert „ugyanazokat a szándékokat tulajdonítja Kínának, amit a Szovjetuniónak tulajdonított”. Ő azonban egyáltalán nem biztos abban, hogy „Kína szándékai ugyanazok, hogy Kína a ma Szovjetuniója”. Úgy fogalmaz, a Szovjetunióhoz képest „Kínánál nem látok ennyire erős katonai törekvéseket”, s „a legnagyobb hiba, amit az Egyesült Államok elkövethet,
az az, ha félreolvassa a kínai jeleket, és a Szovjetunióra készül, pedig Kína jön.”
Az Emmanuel Macron francia elnök által szorgalmazott európai stratégiai szuverenitás kapcsán Navracsics úgy látja, a francia Európa-politikát a francia érdek diktálja. Szerinte magát az európai integrációt is részben ez hozta létre: miután Jean Monnet rájött, hogy a második világháború győztesei közül egyedül Franciaország nem volt képes gazdasági jólétté konvertálni a háborús győzelmet, eszükbe jutott bevonni a francia gazdaságba a „német energiát”, s az európai együttműködésnek még számos olyan pontja van, amelyből elsődlegesen a franciák profitálnak. A stratégiai szuverenitást ugyanakkor, amelyet „egy korszerűsített gaullista koncepciónak” tart, nehezen kivitelezhetőnek tartja, mert
az európaiakon kívül senkinek nem érdeke, hogy legyen európai stratégiai szuverenitás. Az amerikaiaknak sem, Németország pedig mintha irtózna tőle”.
Navracsics Tibor kitért a 2024-ben esedékes magyar EU-tanácsi elnökségre is. Emlékeztetett: a magyar elnökség alatt zajlik majd az európai parlamenti választás, az Európai Bizottság elnökjelöltjének, valamint a tagállamok biztosjelöltjeinek meghallgatása. Ezért a magyar elnökség fókuszában nem szakpolitikák fognak állni, hanem az intézményi átalakulás. Az EP-választási időszakban lebonyolított elnökségek közül jó példaként a 2014-es olasz elnökséget nevezte meg, rossz példaként pedig a 2019-es finn elnökséget, mondván, az olaszok jól, a finnek pedig gyengén közvetítettek a tagállamok között a választásokat követően. „Azon, hogy minket semleges közvetítőkként minden irányban elfogadjanak, még egy kicsit dolgozni kell” – jelölte ki a magyar elnökségre való felkészülés fő irányát Navracsics Tibor.
Emellett hangsúlyozta, az egész közép-európai régiót veszély fenyegeti a kohéziós politika átalakítására irányuló szándékon keresztül: az európai politikában egyre többen szeretnék elérni, hogy a területi kohézióról a személyi vagy szociális kohézióra helyezzék át a kohéziós politika súlypontját, azaz ne területeket, hanem társadalmi csoportokat zárkóztassanak fel. Ilyetén módon viszont a bevándorlással jelentős felzárkóztatandó csoportokat befogadó nyugati országok
sok pénzt tudnak elvenni, és sajnos tőlünk”.
Arra a kérdésre, hogy a bővítés vajon nem destabilizálná-e az Európai Uniót, úgy válaszolt: mivel a bővítés stabilizálja a leginstabilabb régiókat is, az Európai Uniónak kötelessége a bővítés. Attól ugyanakkor nem fél, hogy a Nyugat-Balkán felé bővített EU már nem lesz ugyanolyan, mint a mai EU – hiszen a hatról tizenkettő, majd huszonnyolc tagra bővülő EU történetében számos alapvető koncepcióváltás történt már. Mindemellett Navracsics szerint a bővülés ellenzése „az ügy elárulása”, akit bővítéssel vettek be az EU-ba, annak nem szabad a további bővítést elleneznie.
A Magyar Atlanti Tanács közleménye. 2023. május 23-án tartotta éves Közgyűlését a Magyar Atlanti Tanács (MAT). A Közgyűlés előtt Navracsics Tibor „A jövő Európája” címmel tartott előadást. A Közgyűlés meghallgatta Csóti György elnök és Kovács Árpád felügyelőbizottsági elnök beszámolóját a 2022. évről, Gyarmati István főtitkár javaslatát a 2023. év programjáról és költségvetéséről, valamint az Elnökség javaslatát Magyar Atlanti Tanács alapszabályának módosításáról. A beszámolókat és javaslatokat a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. A közgyűlés négy új alelnököt választott: mivel az Alapszabály módosítása értelmében az Elnökség létszáma kilencre emelkedett és két eddigi alelnök, Hardy Ilona és Fodor Lajos lemondott alelnöki tisztségéről, a Közgyűlés négy új alelnököt (elnökségi tagot) választott: Benkő Tibor, korábbi honvédelmi minisztert, Babos Tibor nyugállományú ezredest, Németh Zsoltot, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnökét és Ugrósdy Mártont, a Miniszterelnökség helyettes államtitkárát.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila
Értjük mi, hogy ezzel próbálják hitelteleníteni a kormányt, viszont nem biztos, hogy a magyarok számára mérvadó, mit mond egy bukott nagykövet és annak leköszönő kormánya.
Valótlanságokat állított a Floydot lefogó rendőrről.
Egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő szerint az uniós diplomatát a fehérorosz hírszerző szolgálat fogta el az uniós küldöttség irodája előtt.
Amely országnak egyik csúcsminisztere éppen most került fel az amerikai szankciós listára, mint ezt a lopást facilitáló, köztörvényes bűnöző.
Jelzésértékű lépést tett Tusk kormánya.
„A gazdasági semlegesség stratégiája is működik, sőt igazából egyedül az működik, hogyha végignézünk a világon” – mondta Szijjártó Péter.
A kommunikációs igazgató szerint, Brüsszelben dől majd el a küzdelem a múlt háború-, bevándorlás- és genderpárti erői és a békepárti, biztonságpárti és családpárti patrióták között.
Schäfer András tényleg a Szombathelyi Haladás megmentője: az Union Berlin labdarúgója tulajdonrészt vásárolhat a bajba jutott klubban.
