„A tartós béke megteremtéséhez Ukrajnának csatlakoznia kell a NATO kötelékéhez” – húzta alá a 99 éves amerikai exkülügyminiszter.
Április végén az Economist újságírója arról kérdezte Henry Kissingert, hogyan lehetne megakadályozni, hogy a Kína és Amerika közötti verseny háborúvá fajuljon. A 99 éves exkülügyminisztert ugyanis aggasztja Kína és Amerika egyre élesedő versenye a technológiai és gazdasági elsőségért.
Az első világháború előtti klasszikus helyzetben vagyunk,
ahol egyik félnek sincs sok politikai engedményre lehetősége, és ahol az egyensúly bármilyen megbomlása katasztrofális következményekkel járhat” – fogalmaz az amerikai külpolitikai gondolkodás doyenje.
Kissinger szerint a pusztító konfliktusok megelőzésének egyetlen módja a kemény diplomácia, amelyet ideális esetben közös értékek erősítenek meg. Szerinte az emberiség sorsa attól függ, hogy Amerika és Kína meg tud-e barátkozni egymással. Úgy véli, különösen az AI gyors fejlődése miatt csak öt-tíz évük marad arra, hogy megtalálják ennek a módját.
Az exkülügyminiszter szerint egyes amerikaiak úgy vélik, hogy egy legyőzött Kína demokratikus és békés lesz. Kissinger azonban bármennyire is szeretné, ha Kína demokrácia lenne, nem lát erre esélyt. Sokkal valószínűbb, hogy a kommunista rezsim összeomlása polgárháborúhoz vezetne, amely ideológiai konfliktussá keményedne, és csak tovább növelné a globális instabilitást.
– mondja. Kissinger beszélt az ukrajnai háborúról is. „A feladat most az, hogy a háborút befejezzük, anélkül, hogy megteremtenénk a terepet a következő konfliktushoz” – fogalmazott.
Kissinger azt szeretné, ha Oroszország a lehető legtöbbet feladná a 2014-ben meghódított területéből, de a valóság az, hogy bármilyen tűzszünet esetén Oroszország valószínűleg legalább Szevasztopolt (a Krím legnagyobb városát és Oroszország fő haditengerészeti támaszpontját a Fekete-tengeren) megtartaná. Egy ilyen rendezés szerinte, egy elégedetlen Oroszországot és egy elégedetlen Ukrajnát hagyhat maga után – ami a jövőbeni konfrontáció receptje.
– hangoztatja. Úgy folytatja: „az európaiak azt mondják: »Nem akarjuk őket a NATO-ban, mert túl kockázatosak. És ezért a pokolba is felfegyverezzük őket, és a legfejlettebb fegyvereket adjuk nekik«.”
A tartós béke megteremtéséhez Európában a Nyugatnak két dologban kéne változtatnia a földhöz ragadt gondolkodásmódján. Az első az, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO kötelékéhez, mint a visszatartás, valamint a védelem eszköze. A második, hogy Európa közeledést tervezzen Oroszországhoz, meg kell tervezni egy stabil keleti határ megteremtésének módját.
Kép forrása: JOHN MACDOUGALL / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az amerikai lap nem finomkodott: szerintük az EU-csúcson látványosan összeomlott a bizottsági elnök és a német kancellár stratégiája.
A gigahitel csupán konzerválja a véres konfliktust, és ha az oroszok fokozzák a nyomást, ez a pénz is semmivé válik – a döntés valójában csak elodázta az ukrán hadsereg összeomlását. Brüsszel fellélegzett, de ez csak tűzoltás volt, nem megoldás.
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
„Európa ezzel komoly időt nyerne a felkészülésre egy esetleges orosz invázióra” – hangzott el az ukrán tévében.
A tervek szerint Floridában Donald Trump elnök megbízottai szombaton ülnek tárgyalóasztalhoz, Vlagyimir Putyin orosz elnök vezető tanácsadóival.
„Háborúba viszik Magyarországot, és minden pénzt Ukrajna támogatására fognak költeni. Ezt nem hagyhatjuk!” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Súlyos kritikát kapott a német sajtótól, a Die Welt sem finomkodott.
Tanulságos beszélgetés volt, izgalmas intermezzókkal.
