Készen áll Magyarország arra, hogy Amerika példát statuál vele?
Abishur Prakash kanadai üzletember, geopolitikai szakértő és író, a torontói The Geopolitical Business tanácsadó cég vezetője. Prakash indiai szülők gyermekeként született Új-Zélandon, majd Ausztráliában és Kanadában élt. Könyvek sorát írta a világ geopolitikájának elmúlt évekbeli és várható jövőbeli alakulásáról. Prakash 2021-ben az MCC Feszt vendége volt, vele készült akkori interjúnkat itt olvashatják. Most vendégszerzőként küldött írását közöljük.
***
Az ukrajnai háború hatásainak felerősödésével veszélyes helyzet van kialakulóban Magyarország számára. Eddig a Budapest számára égető kérdések a konfliktus „azonnali” hatásairól szóltak – például az energiabiztonságról vagy a magyarok biztonságáról. Most azonban a konfliktusnak a világra gyakorolt dominóhatásáról is szó van, és arról, hogy ez milyen kockázatot jelent Magyarország jövője szempontjából.
Vegyük Kínát.
A Nyugat a Pekinggel való versenyben a „ban hammer-rel” csapott oda – azaz tiltólistára került a kínai 5G, a kínai befektetések, és így tovább. A következő a kínai fenntarthatóság lehet. Hogy ennek mi köze lehet Magyarországhoz? Annyi, hogy a világ legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója (CATL) bejelentette, hogy 7,6 milliárd dolláros üzemet tervez építeni Kelet-Magyarországon. Ezzel Magyarország egyelőre nyert, hiszen ez az eddigi legnagyobb beruházás az országban. Azonban hamarosan akár problémává is válhat.
Lehet, hogy holnap az USA és szövetségesei a „ban hammer-rel” sújtanak le a kínai akkumulátorokra.
Előfordulhat, hogy betiltják a kínai akkumulátorral szerelt elektromos autók értékesítését. Ez azt jelenti, hogy a Mercedes vagy a Volkswagen nem tudna CATL akkumulátorral ellátott elektromos járműveket értékesíteni az Egyesült Államokban vagy Japánban. Egy ilyen lépés megkérdőjelezné a CATL magyarországi üzemének hasznosságát. Mit fog tenni Kína/a CATL, ha a kínai akkumulátorok „tiltólistára kerülnek”? Mindent felülvizsgál – beleértve a magyarországi üzemet is.
Vagy nézzük meg a Magyarországgal szembeni amerikai szankciókat. Az „első lövés” után Magyarország kilépett a Nemzetközi Beruházási Bankból (IIB). De lehet, hogy az USA részéről ez még csak a kezdet.
így üzenve meg mindenkinek, hogy az Oroszországgal való „szövetkezés” következményekkel jár.
Az év elején az Egyesült Államok azt javasolta, hogy az orosz légtéren keresztül közlekedő kínai légitársaságok számára tiltsák meg az Egyesült Államokba való repülést. Ez azt jelenti, hogy az a kínai légitársaság, amelyik Szöulból (Dél-Korea) az orosz légtéren keresztül repül Párizsba (Franciaország), nem repülhet Amerikába. Ami Magyarországot illeti, az USA még tovább mehetne: például a magyarországi járatokat üzemeltető légitársaságok nem repülhetnek az Egyesült Államokba. És egyszer csak, a KLM-től az Emirates-ig, leáll a Magyarországra beutazó emberek (és a turisták) áradata. Magyarországon a turizmus hirtelen összeütközésbe kerül a geopolitikával.
Az ukrajnai háború azzal fenyeget, hogy Magyarország minden „oldalát” megperzseli. A következő, geopolitikai okokból elsütött „lövések” a feldolgozóipartól a turizmusig mindenkit érinteni fognak Magyarországon, fent és lent, bal- és jobboldalon egyaránt.
Most az a „nyomás” nehezedik a magyar kormányra, hogy
Nem a viharok „kikerüléséről” van szó, hanem sokkal inkább egy „pufferzóna” létrehozásáról, ami minimalizálni tudja a viharok Magyarországra gyakorolt hatását. És arról, hogy Budapest tegyen óvintézkedéseket a várhatóaknak megfelelően.
Ez persze nem könnyű feladat.
A legkritikusabb Magyarország előtt álló feladat az, hogy el kell döntenie, melyik oldalon áll. A jelenlegi globális környezetben, ha egy ország semleges, nem cselekedhet szabadon. Még az el nem kötelezettek mintaországának számító Indiát is sújtani fogják az Oroszországgal szembeni gyémántszankciók.
Ahhoz, hogy Magyarország eldöntse melyik oldalra álljon, minden tényezőt mérlegelnie kell, az energiától kezdve a demográfiai adatokon át az üzleti szféra bővítéséig. El kell döntenie, hogy kinek a térfele szolgálja Magyarország legfontosabb prioritásait.
Az idő sürget. Az országok viselkedése egyre kiszámíthatatlanabbá válik. És bármi is történjék, a régi állapotok már soha nem térnek vissza.
A háborús dobpergés egyre hangosabb. Magyarország ajtaján egyre erősebben kopogtatnak. Ha Budapest nem jut hamarosan döntésre, az egyre inkább kiszélesedő válság olyan útra terelheti Magyarországot, amire nincs felkészülve.
Szimpatikus, amit Orbán tesz - Abishur Prakash a Mandinernek
Összesen 165 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
2024-ben amerikai elnökválasztás. Trump győzelme eloszlatná ezeket a félelmeket.
Fél lábon nem állok, de ha ártani akarnak, a demokratáknak sietniük kell , mert ketyeg az órájuk. Szórakozhatnak a pénzekkel, de azt már nyilván leírtuk, vagy az EU elnökséggel, de a kínai akkumulátorok betiltása messze Mo-n túlmutató kereskedelmi háború amiben a németekkel egy hajóban evezünk, és éppenséggel jól jöhet NEKIK a Trumppal ápolt jó viszonyunk.
Az USA Oroszországgal együtt és egyszerre az EU -t is tönkre teszi. Két legyet üt egycsapásra.
4. Az európai és BRICS piacokat nem tudná blokkolni az USA, az EU pedig villámgyorsan feloldhatja a szankciókat.
És abba nem fér bele mondjuk a kínai akkumulátorok kitiltása az európai kocsikból?
Szerintem inkább zavaros, bár vannak benne érdekes felvetések. A republikánusok visszatérésével a "melyik oldalon áll" kérdéskör nem nekünk lesz kellemetlen, hanem Verhofstadtéknak, akik Trumptól epét fognak hányni, mi pedig - akárhogyan alakuljon a kínai-orosz-amerikai játszma, utolsókból elsők leszünk, erős kapcsolatokkal Washington-Moszkva és Peking felé. Egyébként összhangban Medgyessy/Gyurcsány korábbi elképzeléseivel.
Kínába beletörik a bicskája.
Nem utolsó sorban ittmarad az USA által generált káosz. Évtizedekre elintézte az EU-t és nem csak gazdasági, hanem társadalmi feszültségeket okozva.
Ami hiányzik ebből az elemzésből: miért nézzük tehetetlenül, hogy Amerika azt csinál, amit akar, azt büntet és úgy, ahogyan akar, azt támad meg, akiket akar stb.
Bárgyún, bűvöletbe esve fogadjuk el, hogy Amerika azt tehet, amit akar és már mióta?
Ez nem volt egy jó út, szankcióikat, háborúikat áldozatok sokasága jelzi, ettől kellene megszabadulni. Miért az diktál, aki annyi rosszat tett? És tesz.
Bejelentkezés