Leginkább a mesterséges intelligencia vívmányairól és veszélyeiről szólt a „Changing reality” címmel április 26-án az Akvárium Klubban megtartott IVSZ Smart 2023 konferencia.
Halaska Gábor írása a Makronómon.
Bármit is mondasz, bármit teszel, az emberek előbb-utóbb elfelejtik, túllépnek rajta, de azt sohasem felejtik el neked, ahogyan bántál velük, amilyen érzést okozott nekik a közlésed, cselekedeted... Ez a talán kissé közhelyes, mégis mély és azért üzleti döntéshozóknak is megszívlelendő üzenet nem lélekgyógyászoknak, de még nem is coachoknak vagy trénereknek tartott előadáson, hanem egy innovációs konferencia, a „Changing reality” címmel április 26-án az Akvárium Klubban megtartott IVSZ Smart 2023 konferencia nyitóelőadásán hangzott el. Maya Angelou fekete bőrű, ismert költő- és írónőt az amerikai Nancy Rademaker, az ügyfélközpontú innováció nemzetközi hírű előadóa megnyitó beszédében idézte. Nancy Rademaker előadása azért volt igazán lehengerlő, mert nemcsak csokorba gyűjtötte az utóbbi évek innovációs trendjeit, különösen az újabban a ChatGPT nevével fémjelzett mesterséges intelligencia (MI vagy angol rövidítéssel AI) jelenlegi és várható trendjeit, hanem egyúttal azért is, mert felvillantott néhány olyan jövőtrendet, amire talán kevéssé gondolunk. Mert azt nyilván mindenki sejti és érzi, hogy a ChatGPT és társai a következő években számos területen át fogják alakítani az életünket, ám az előadó több lehetséges irányt, trendet is felvázolt.
Az egyik ilyen, miszerint – furcsa módon – az emberi tényező még jobban felértékelődik az innovatív vállalatok világában is. Amíg mondjuk az elmúlt évtized arról szólt, hogy a felhasználók, az ügyfelek élményére tettek fel mindent az olyan óriások, mint az Apple, a Google, a Facebook vagy a Microsoft, addig most újra fordul ez a trend. Az újfajta, emberközpontú gondolkodást lényegében a tehetségekért folyó, hatalmas globális verseny fogja meghatározni.
Ezzel azonban gond van – húzta alá Nancy Rademaker. Kutatások szerint globálisan 80, Európában 89 százalék azon munkavállalók aránya, akik egyáltalán nem, vagy nem különösebben akarnak „nagyot alkotni” a munkájukban. Inkább csak így-úgy elvégzik azt, de nincsenek igazán bevonódva a folyamatokba, a projektekbe.
Erre a két hatalmas HR-jellegű, de egyúttal innovációs kihívásra (a fent jelzett: tehetségekért folyó, sohasem látott verseny, illetve a bevonódás alacsony szintje) válaszul persze az innovatív nagy- és kisvállalatok, a startupok is évek óta próbálják mind jobbá tenni az munkakörülményeket, megreformálni a munka világát. Otthoni munkalehetőségek (home office, rugalmas munkaidő) mellett ma már nem csak a startupok, de számos multi irodája is inkább közösségi terekre emlékeztet, pihenőszobákkal, telefonszobákkal, csocsóval, pingpongasztallal, kellemes tetőterasszal, sportpályával, saját büfével és ezer hasonló dologgal. Az ügyfélélmény (angol rövidítéssel UX, UI) mellett tehát a dolgozói élmény (employer experience, röviden EX) kap egyre jelentősebb szerepet a nagyvilágban.
A mesterséges intelligencia volt tehát az igazi hívószó az IVSZ Smart 2023 rendezvényén. Ahol olyan nagy nevekkel is találkozhattunk mint Besenyei Péter, világhírű műrepülő pilóta, a közel két évtizeden át világsikert elért versenysorozat a Red Bull Air Race arca és nagykövete. Történeteiből is az rajzolódott ki, hogy minden sikertörténet mögött bátor, kreatív elmék állnak, és természetesen ma már nem egyének, hanem együtt mozgó csapatok, ahogyan ezt a Red Bull Air Race történetének főbb állomásai is igazolják. Persze fókuszt kapott (az MI kapcsán) ember és gép, Besenyei és repülőjének különleges kapcsolata is, és az a folyamat, ahogyan ez a világsikerhez elvezetett.
A találkozó lezárásaként az IVSZ elnöke, Vinnai Balázs és Pogátsa Zoltán közgazdász pódiumbeszélgetésükben az MI várható jövőbeli hatásaira fókuszáltak. Egy évszázada a felmenőink még nem gondolták volna, hogy tömegesen elterjednek az olyan munkák, amelynek során emberek egész álló nap egy asztal mögött ülve dolgoznak, manapság még a találkozóik nagy részét is egy gép előtt ülve tartják meg.. „A nagymamám kinevetett volna, amikor azt mondom, hogy elfáradtam a laptop előtti munkában, így pihanésképpen kimegyek a kertbe kapálni” – idézte fel frappánsan a változásokat Vinnai Balázs. Pogátsa Zoltán is emlékeztetett arra, hogy pár száz évvel ezelőtt a dolgozók mintegy 95 százaléka a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés területén dolgozott. És bár ma talán nem igazán jó minőségűek a nagyüzemi körülmények közt termelt és feldolgozott élelmiszerek, mégis, a fejlett világban mára megfordult az arány: a dolgozók mintegy 95 százaléka már nem a mezőgazdaságban dolgozik. Pár száz év alatt a klasszikus gyáripar, majd az utóbbi száz évben egyre nagyobb ütemben a szolgáltatások szívták fel a munkaerő többségét. A mesterséges intelligencia forradalmával pedig a szolgáltatások meglehetősen nagy része átalakul. Az ismétlődő szellemi feladatok egy részére fokozatosan alkalmassá válik a gépi intelligencia, ebben a ChatGPT nem valami forradalmi, inkább evolúciós újítás, amely a korábbiaknál valószerűbben, használhatóbban kommunikál, de várhatóan még hosszú évtizedekig fejlődik majd. „Arra azonban nem kell számítani, hogy az ember ellen fordulna” – emelte ki Pogátsa Zoltán – „sokkal inkább veszély, hogy mi, emberek számos módon igyekszünk majd vele visszaélni”. És itt nem csak olyan „ártatlan” dolgokról van szó, mint egy gimnáziumi vagy egyetemi beadandó dolgozat megíratása (bár ennek egyre kevéssé lesz a tanulásban így értelme, hiszen minden diák MI-vel fogja íratni), hanem kétirányú kockázat látható most.
Egyfelől a ma jól ismert hamis weboldalak, e-mailekkel pénzt kicsaló bűnözők munkáját is egyre szofisztikáltabbá teszi az MI. Emellett – hangsúlyozta Pogátsa Zoltán – azonban sokkal nagyobb kihívás, hogy úgynevezett deepfake hírek, események, történések is kreálhatók. Akár hamis videók milliói is eláraszthatják az internetet, jelentősen befolyásolva ezzel egy-egy személy, márka, sőt ország megítélését is. Kiemelkedő szerepet kap tehát az online hírek, információk hitelesítése akár már néhány héten, hónapon belül, hiszen egy jó MI-vel sokkal könnyebb lehet például egy háborús vagy választási propaganda, vagy akár egy cég elleni információs hadjárat kivitelezése. Persze az érdekek erősek, így a hírek e hitelesítőit is igyekeznek majd „meghekkelni” – vélte Pogátsa Zoltán a távolabbi jövőbe tekintve.
Persze „jóra” is használható az MI, hiszen egyfajta személyi titkárrá, tanítóvá is válhat, elsősorban nem feleslegessé téve vagy másodrangúvá degradálva, sokkal inkább kiegészítve a hús-vér embereket. Ma elsősorban az internetes kutakodások, levelek, szellemi termékek, illetve képek, grafikák előállításában, beszélgetésekben, egyszerűbb oktató feladatokban, egyfajta „műbarátként”, beszélgetőtársaságnak használjuk az MI-t, ám ki tudja, még milyen új területeken lehet majd használni egy további, az életünket könnyítő eszközként. Hamarosan pedig, akár mondjuk a GPS vagy az okostelefon beépült anno az életünkbe, és teljesen átalakította a munka világát, így az MI is sok újat hoz. Ugyanakkor – ahogyan Pogátsa Zoltán és Vinnai Balázs is felidézték – több felmérés is született arról, hogy bizonyos területeken kifejezetten igényeljük az emberi, humán interakciót. Így – többek között – a tanulás-tanítás, a pszichológiai-szociális jellegű segítségnyújtás, az idősgondozás vagy a gyermeknevelés-gyermekfelügyelet terén hiába tudná már ma a feladatok, munkakörök egy részét ellátni az MI, valójában a többség zsigeri idegenkedése miatt erre várhatóan nem, vagy csak kis részben, bizonyos részfeladatok terén kerül majd sor. Ám közel sem a távoli jövőről van szó, hiszen a ChatGPT két hónap alatt érte el a 100 milliós felhasználói számot, így az áttörés, az MI forradalom kellős közepén vagyunk, nem 5-10-15 éves távlatban, hanem már egy-két esztendőn belül fel kell készülnünk a hatalmas változásokra. Kérdés, hogyha mondjuk egy gép (egy MI) átver, becsap minket, kicsalja a pénzünket (nyilván mögöttes, rossz szándékú felhasználók révén), akkor azt valaha megbocsátjuk-e neki.
IVSZ „kiáltvány” az MI szabályozásáról
Az IVSZ évek óta következetesen – például a tavaly kiadott kiáltványában is – azt az álláspontot képviseli, hogy a technológiai fejlődés, a digitális transzformáció olyan történelmi kitörési lehetőséget jelent a magyar gazdaság számára, amely segíthet kihúzni a nemzetgazdaságot a közepes fejlettség csapdájából.
Ennek a technológiai fejlődésnek az egyik meghatározó eleme a mesterséges intelligencia (MI), amely mára már életünk minden területén megjelent, és jelentős mértékben alakítja át a gazdaságot, a társadalmat, és sok esetben szinte észrevétlenül formálja át az egyének mindennapi életét az egészségügyi ellátás javításától a bűnmegelőzésen át a közlekedés biztonságosabbá tételéig. Megjelenése, használata ugyanolyan forradalmi változásokat hozhat, mint a villamos energia vagy az internet elterjedése, és egyértelműen az egyik legmeghatározóbb technológiaként azonosítható, melyre egyes fejlettebb országok már a telekommunikációs- vagy az adatközpontokkal összemérhetően fontos infrastruktúraként tekintenek.
Megkérdőjelezhetetlen, hogy az MI növekedést, magasabb hozzáadott értékű munkahelyeket és fejlődést hoz a gazdaság és a társadalom számára.
Az IVSZ szerint
– az MI elterjedése a gazdasági növekedés, a magasabb hozzáadott értéket termelő munkahelyek kialakulása és a fejlődés záloga;
– ki kell használnunk a digitalizáció és ezen belül az MI lehetőségeit annak érdekében, hogy a magyar gazdaság mindebből a legtöbbet profitálja;
– az elsődleges feladat a bizalom megteremtése a technológia iránt a felhasználók, a közszféra és a vállalkozások körében, mivel bizalom nélkül az MI elterjedése és használata lelassul;
– tiltás helyett felelős szabályozás, félelem és védekezés helyett a felkészülés a kulcs;
a szabályozás elsődleges feladata támogatni az innovációt, ugyanakkor biztosítani a kockázatok azonosítását és megfelelő kezelését.
Az IVSZ szerint továbbá arányos, rugalmas, átlátható szabályozási megközelítésre van szükség, amely lehetővé teszi a mesterséges intelligencia felelős használatát és széles körű elterjedését.
Az IVSZ részletes álláspontját a mesterséges intelligencia használatában rejlő előnyökről, a szabályozásával kapcsolatos kérdésekről, a munkaerőpiacra gyakorolt hatásáról az alábbi dokumentumban találhatja.
Borítókép: IVSZ
Kereken két évszázada, 1825. szeptember 11-én – közel másfél évtizeddel a megelőzőt követően – hívta össze újfent I. Ferenc király az országgyűlést Pozsonyban, amely elindította hazánk legnagyobb társadalmi átalakulását.
Az AI Summit 2025 második napján világossá vált: a mesterséges intelligencia már nemcsak iparágakat, hanem a hadseregek működését is alapjaiban alakítja át. Autonóm drónok, szenzorokkal felszerelt katonák és valós idejű döntéstámogató rendszerek mutatták meg, hogyan formálja át a digitális korszak a biztonságpolitikát és a hadviselést.
A Borbás Marcsi által a Highlights of Hungary díjra jelölt Archigreen azt tűzte ki célul, hogy a városok betondzsungelét is élhetővé, zölddé és fenntarthatóvá lehessen formálni.
Az e percekben debütáló Tisza alelnök hölggyel egy újabb majdani vagyonadó fizető a láthatáron.
Mikor kapott ekkora teret mindennapjainkban a mesterséges intelligencia (MI)? Kell-e tőle tartani? Miként befolyásolhatják a generált fotók, videók és egyéb tartalmak akár egy választási kampány kimenetelét? Ennek jártunk utána Kerek István független MI-szakértővel, a a ChatGPT magyarul Facebook-csoport megalapítójával.
Az OpenAI szülői felügyeletet vezet be a chatbotnál.
Az ÁSZ elárulta, mikorra válhat fizetésképtelenné Budapest.
A műsorvezetőnek fontos, hogy milyen országban él.
