Minden pápalátogatás alapvető célja megerősíteni a testvéreket a hitben. Péter apostol utódaként érkezik és abban mutat irányt, hogyan kell megélni keresztény-katolikus hitünket. Eme alapvető funkció fényében kell megítélni mindent, ami majd el fog hangozni. Emellett persze mindig vannak aktuális vonatkozások, ráadásul nem csak a katolikus egyház híveivel találkozik majd, hanem a magyar közélet, valamint a diplomáciai testület tagjaival is, ott pedig elhangozhatnak általánosabb és tágabb értelmű, akár politikaiként leírható üzenetek is. Minden bizonnyal azok a kérdések, amik foglalkoztatják Magyarországot és a térséget, szerepelnek majd megszólalásaiban, így pedig kiemelt helyre kerülhet az ukrajnai háború kérdése. Pietro Parolin bíboros-államtitkár már tisztázta, hogy alapvetően nem a háború miatt jön Budapestre a pápa, de ő persze minden alkalmat megragad arra, hogy a békére szólítson fel.
Már jóval a pápát szállító repülőgép landolása előtt megindult a tematizációs verseny, zajlik a vita arról, milyen közéleti állásfoglalásra lenne szükség a pápa részéről és hogyan kell értelmezni a látogatás tényét, körülményeit. Ez mindig, mindenhol így van?
Természetes, hogy mindenki próbálja a saját gondolkodása szerint megérteni, miért érkezik országába a mindenkori pápa. Ferenc ráadásul viszonylag gyakran ad interjút a sajtónak, amelyekben rendre megjelennek aktuális közéleti-politikai kérdések is. Tehát alkalmat ad arra, hogy mindenki megpróbálja őt a maga oldalára húzni. De
minden pápalátogatás vallási jellegű: Péter utóda keresi fel a híveit és a párbeszédet kívánja előmozdítani, eljuttatni az evangélium üzenetét.
Párbeszédet keresztény és nem keresztény, katolikus és nem katolikus között, vagy párbeszédet az eltérő nézeteket hangoztató katolikusok között?