Brüsszel is elkezdett szimpatizálni a keleti nyitással?
„Kína kulcsfontosságú globális erővé vált, számos csúcstechnológia vezető országává, státusza és az uniós érdekeink miatt még fontosabbá válik az EU-val való kapcsolata, ezért
– jelentette ki Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke kedden az Európai Parlament plenáris ülésén.
A EU-Kína kapcsolatok újragondolásáról szóló plenáris vitában az elnök elmondta: Az EU-nak ki kell dolgoznia kockázatmentesítési startégiát Pekinggel való viszonyát illetően, amely világosan rámutat a kockázatokra és a lehetőségekre. Mint mondta, az utóbbi évek során Kína általános stratégiai álláspontja „megkeményedett”. Például a katonai gyakorlatokat hajt végre a Dél-kínai-tengeren, vagy súlyos emberi jogsértéseket követ el az ujgurok lakta területeken. Az EU a Tajvani-szorosban a béke és a stabilitás megteremtésére szólít fel, és határozottan ellenzi a status quo egyoldalú megváltoztatását, különösen erő alkalmazásával – hívta fel a figyelmet.
Von der Leyen szerint Kína fokozza gazdasági és kereskedelmi kényszerítő politikáját is, „ez arra utal, hogy lezárta a reformok és a nyitás korszakát és a biztonság valamint ellenőrzés új korszakába lépett”. „Kína nyíltan a világtól való függőségének csökkentésére irányuló politikát folytat. Ez teljesen rendben van. De miközben növeli a függetlenségét, egyben növeli a világ tőle való függőségét is, például a kritikus nyersanyagok vagy a megújuló energiaforrások, az új technológiák terén” – mutatott rá. Hozzátette: ezért kell egy olyan megközelítést kidolgozni, amely megfelel a gazdasági és nemzetbiztonsági szükségleteknek, amelyet mindenki támogat, és Kína is képes elfogadni.
Az elnök szerint, e célból csökkenteni kell "a félreérthető kommunikációt", és
továbbá sürgető szükség van az EU-Kína kapcsolatok egyensúlyba állítására az átláthatóság, a kiszámíthatóság és a kölcsönösség alapján. „Azt szeretnénk, ha Kína tiszteletben tartaná az egyenlő feltételeket, amikor a vállalatainknak a kínai piacra való bejutásáról van szó, továbbá a támogatások átláthatóságát, és a szellemi tulajdonjogokat. Ezért kell a jövőbeni Kína-stratégiánk központi részét képeznie a gazdasági kockázatcsökkentésnek” – hangoztatta.
Von der Leyen szerint több területen kell specifikus stratégiát kidolgoznia az EU-nak: az ellenállóképesség javítása és a versenyképesség illetve az ipari és védelmi szuverenitás erősítése terén, a kereskedelmi védelemre vonatkozóan. Hangsúlyozta annak jelentőségét is, hogy az uniós vállalatok tőkéit, szakértelmét ne lehessen felhasználni a rendszerszintű riválisok katonai hírszerzési képességeinek erősítésére.
Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő beszédében rámutatott, hogy az EU-Kína kapcsolatok, már csak azért is bonyolultak, mert az egyes tagállamok különbözően közelítenek Pekinghez. „Amennyiben egy közös koherens uniós Kína-stratégiát akarunk kialakítani, létfontosságú, hogy az EU minden egyes tagállama úgy járjon el, hogy közben teljes mértékben tiszteletben tartja a szerződéseket és hatáskörét” – mutatott rá. Véleménye szerint, a közös stratégia kialakítása során, nagy figyelmet kell szentelni a Kínával való párbeszéd fenntartására.
és egyre vonzóbbá válik a déli országok számára. Nem hagyhatjuk abba a tárgyalásokat Kínával, csak azért mert az ország nem demokratikus. Több mint 40 magasan eladósodott ország van, több milliárd embert érint a klímaváltozás. Az ilyen problémák megoldásában együtt kell, hogy működjünk Pekinggel” – hívta fel a figyelmet.
Borrell hangsúlyozta továbbá, hogy Kína minden nemzetközi fórumon és a világ minden országával szemben olyan narratívát alakított ki, amely az alapvető politikai jogokat a gazdasági fejlődésnek rendeli alá. Mint mondta, a politikai szabadságra szükség van a polgárok jólétének megteremtése végett, ezért „a rendelkezésre álló összes szellemi erővel szembe kell szállni Kína narratívájával”, úgy hogy közeben az EU fenntartja Kínával az emberi jogokról szóló párbeszédet.
Ukrajnáról szólva hangsúlyozta: a Kínával való kapcsolatok nem fejlődhetnek „normálisan” ha Kína nem használja a befolyását Oroszországgal szemben, hogy rávegye, hogy vonja ki csapatait az országból. „Minden olyan semleges álláspont, amely nem tesz különbséget az agresszor és az áldozat között, alapvetően az agresszor oldalán áll” – jelentette ki.
(MTI)
Nyitókép: Saul Loeb / AFP
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
A szombati nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
A német kancellár az EU-csúcs után otthon is komoly presztízsveszteséget könyvelhetett el.
Egy vélelmezett orosz támadás és az emiatt talán bekövetkező problémák miatt vegyünk a nyakunkba most rögtön sokkal nagyobb problémákat? Ungváry Zsolt írása.
Elkészült az európai nagysebességű vasúti projekt tervezete.
A riporter szerint már az elképesztő, hogy a balos szervezet szerint jelenleg nincsen ennél fontosabb dolga az Európai Tanács elnökének.
A miniszterelnök rövid videós összefoglalót osztott meg az EU-csúcs legfontosabb pillanatairól.
Lázár János volt a Hotel Lentulai vendége, ahol Lentulai Krisztián kérdéseire nemcsak a magyar politika állapotáról, hanem a következő évek tétjéről is nyíltan beszélt.
Három és fél perc után le is cserélte a szövetségi kapitány.
