Robert C. Castel: Zelenszkij durván megsértette Orbán Viktort (VIDEÓ)
„Ez több mint bűn, ez hiba” – reagált az ukrán elnök lépésére a biztonságpolitikai szakértő.
A presszionálás azon szakaszába léptünk, amikor az USA már saját szövetségi rendszerén belül szankcionál, mondta Boros Imre.
A Nyugat cselekvési tervében azt a vonalat követi, amit a háború során mindvégig, mondta az Ultrahang hétfői adásában Boros Imre, aki szerint az Európai Unió valamennyi tagállamát cselekvésre akarják ösztönözni. Emlékeztetett: a magyar álláspont az, hogy harci cselekményben nem vesz részt, mert ez a háború nem Magyarország háborúja. „Már ott tartunk, hogy a presszionálásnak különböző fokozataiban az Egyesült Államok, amely ennek a proxyháborúnak a fő kivitelezője, a saját szövetségi rendszerében alkalmaz szankciókat, ami meglehetősen szokatlan dolog” – mutatott rá a közgazdász.
Király Tamás műsorvezető kérdésére válaszolva Boros leszögezte, már nem tagja a Nemzetközi Beruházási Bank igazgatótanácsának, majd hozzátette: az amerikai szankciók bejelentésének pillanatában az NBB technikailag megszűnt bankként létezni, mivel nem bonyolíthat pénzforgalmat. Ezt követően a magyar állam bejelentette, hogy visszahívja delegáltjait, amit logikusnak minősített. Boros szerint a lépést követően egyfajta elbizonytalanodás is tapasztalható a nemzetközi bankrendszerben, mert bárki gondolhatja azt, hogy adott esetben ő lesz a következő.
Az 1970-ben a KGST tagországai által alapított Nemzetközi Beruházási Bankkal kapcsolatban Boros elmondta, arra nem felderítés szempontjából volt szüksége Oroszországnak. Mint mondta, senki sem gondolhatja, hogy egy olyan titkosszolgálati szervezettel rendelkező nagyhatalomnak, mint Oroszország ez szükséges lett volna.
Ez akkora baromság, hogy ezt csak egy debil valakinek lehet eladni, meg a magyar média egy részének” – fogalmazott Boros.
Hozzátette: amikor egy bank jelentős pénzforgalmat bonyolít, abban mindig érintettek nyugati nagybankok is, ugyanakkor gyanús pénzmozgásra vonatkozó jelzés az NBB ügyleteivel kapcsolatban egyetlen esetben sem érkezett. Boros ezért kizárta azt a lehetőséget, hogy a bank az ukrajnai háború finanszírozásában játszhatott volna szerepet. mint mondta, a bank profilja szerint 20 és 25 millió eurós tételek közötti közép- és hosszútávú beruházások finanszírozását végezte.
A valós nyugati probléma az volt az NBB-vel, hogy az nem a globalista brigádot gazdagította, ezért inkább kiiktatták, mondta Boros, aki a sajtóból értesült az amerikai nagykövet által bejelentett, a bankot érő szankciókról.
A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg:
Nyitókép: Képernyőfotó