Egy LMBTQ-rendezvény elleni tiltakozás miatt vehetik újra elő Budaházy Györgyöt

Még nem hozott döntést Budaházy György és vádlott-társainak kegyelmi ügyében Novák Katalin köztársasági elnök. Ismert, az államfő tavaly decemberben részesítette elnöki kegyelemben a Hunnia-ügy hét vádlottját, jelezve egyben, hogy a jogerős ítélet után határoz a többi tíz vádlott kérvényéről.

A terrorizmussal vádolt Budaházyék perében a Fővárosi Ítélőtábla március 9-én mondta ki a másodfokú ítéletet, jelentősen enyhítve az első fokon tavaly márciusban kiszabott, egyes vádlottak esetében több, mint tíz évnyi szabadságvesztéseket. Budaházy első fokon tizenhét év fegyházat kapott, amit azonban másodfokon hat évre mérsékeltek. A bíróság többek között kimondta, hogy a vádlottak a társadalom hasznos tagjai. A tavaly tavasszal, elsőfokú elítélése után ismét letartóztatásba, majd október végén bűnügyi felügyeletbe helyezett Budaházy Gyögy ebben az ügyben már több mint három és fél évet töltött letartóztatásban és az ítélet nyomán vissza kellett mennie a rácsok mögé, ahol a számítások szerint több, mint két évet kellene még raboskodnia. 

Gaudi-Nagy Tamás, az ügy vádlottjainak illetve elítéltjeinek jogi segítséget nyújtó Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a Mandinernek elmondta: „Budaházyt a jogerős ítélet után először a Gyorskocsi utcába vitték, majd nemrég áthelyezték az 1956-os szabadságharc utáni megtorlás legtöbb elítéltjének fogvatartási helyszínéül szolgáló váci börtönbe. A szabadulásért kampányt indító mozgalom, a Budaházy Bizottság az Igazságtételért közel ötven neves tagja múlt héten nyílt levélben kérte a köztársasági elnök és Varga Judit igazságügyi miniszter közbenjárását a vádlottak kegyelme érdekében”.

A levél aláírói között olyan nevek vannak, mint Csókay András idegsebész professzor, Döbrentei Kornél író, Schiffer András, az LMP volt elnöke vagy Szikora Róbert zenész, az R-GO zenekar frontembere.

Időközben a napokban a Hunnia ügyben jogerősen elítélt hat személy megkapta a bíróság felhívást a több mint 14 éve zajló eljárásban felmerült, rájuk eső, személyenként több millió forintot kitevő bűnügyi költség 15 napon belüli megfizetésére – tájékoztatott Gaudi. 

Azonban könnyen lehet, hogy

mivel a rendőrség egy négy évvel ezelőtti ügy kapcsán is meggyanúsította.

Az LMBTQ propaganda ellen már a kétezres években is többször felszólaló Budaházy és társai 2019 júliusában szerettek volna részt venni és elmondani véleményüket a „Pride Hónap" keretében, a Háttér Társaság irodájában, Szivárvány Szakkör néven meghirdetett, elvileg nyilvános rendezvényen, ám oda nem engedték be őket. Kisebb vita után ezért csak egy „Tiltsák ki az LMBTQ-propagandát az iskolákból!” molinót feszítettek ki a bejáratnál, végül békésen távoztak. A Háttér Társaság azonban feljelentést tett ellenük.

Kétszer is újraindult az eljárás

Gaudi-Nagy Tamástól közölte: a feljelentést a rendőrség először elutasította, de az a Háttér Társaság panaszára újraindult. Ezt egy újabb eljárás-megszűntetés, majd egy megismételt panasz hatására újabb nyomozás követte a Fővárosi Főügyészség utasítására.

Ennek eredményeképpen tavaly májusban

Ez a bűncselekmény kettőtől-nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett. Gaudi lapunknak jelezte, hogy egy hónappal ezelőtt az ügyben benyújtottak egy alapos megszüntetési indítványt és a két másik gyanúsított írásbeli vallomásait. A rendőrség azt jelezte feléjük, hogy tanulmányozzák az indítványt. Ezzel együtt az ügyvéd információi szerint nem kizárt, hogy a rendőrség vádemelési javaslattal akarja továbbítani az iratokat az ügyészségnek. „Bízok azonban abban, hogy a szakmaiság végül felülkerekedik és megszüntetik ezt a képtelen eljárást” – fogalmazott az ügyvéd. 

Az indítványban Gaudi-Nagy Tamás felhívja a figyelmet: a vallomások alapján a gyanúsítottak semmilyen bűncselekményt nem követtel el, magatartásuk nem tekinthető sem erőszakosnak, sem kihívóan közösségellenesnek. A jelen büntetőeljárás alapjául szolgáló tényállás, amely gyakorlatilag a jelenlévők vitája volt, alapvetően azért történt meg, mert 

Miről is szólt volna a rendezvény? 

A valós történeti tényállás szerint a helyszínen az egyik szervező, az eseménynek helyt adó ingatlant magában foglaló társasház utcai bejáratánál elállta az utat és megtagadta a gyanúsítottak és velük együtt más személyek beengedését, mondván, hogy „nem értenek egyet a rendezvény céljaival”. Gaudi szerint fontos kiemelni, hogy rendezvény meghirdetésében nem szerepelt, hogy nem lehet kritikai véleményt megfogalmazni és az előzetes regisztráció sem volt kötelező.

Ebből jogi és erkölcsi természetű vita alakult ki a szervező és a gyanúsítottak valamint más személyek között, amelyek eredményeképpen a gyanúsítottak be sem jutottak a rendezvényre – fogalmazott beadványában az ügyvéd. Gaudi szerint az is tévedés, hogy a gyanúsítottak és mások szervezett csoportként érkeztek a rendezvényre, nem is ismerte mindenki a másikat.

Az ügyvéd hangsúlyozta azt is, hogy a Háttér Társaság rendezvénye

a magyar társadalom pedig egyértelmű véleményt mondott róla a 2022 április 3-án tartott népszavazáson. A gyanúsítottak tehát nem, hogy nem hajtottak végre kirívóan közösségellenes magatartást, hanem egy olyan veszélyes jelenségre hívták fel a figyelmet, amely vonatkozásában később a jogalkotó gyermekeket védő korlátozásokat vezetett be – írta beadványában az ügyvéd.

Nyitókép: Budaházyék a molinóval (Fotó: budahazy.info)