A migrációval küzd az USA és Kanada liberális kormánya

Ahogy az Ázsiával és Afrikával határos, globális Északhoz tartozó Európa, úgy Észak-Amerika is küzd a délről érkező, különböző státuszú migránsok beáramlásával. Csak Európához képest egyszerűbb a nemzetközi helyzet, hiszen három ország két, igaz, sok ezer kilométeres határszakasza érintett: Mexikó és az Egyesült Államok határvidéke, ami már évtizedek óta a migrációs útvonalak egyik forró pontja; valamint immár az USA és Kanada határa is.

az Atlanti-óceán partjaitól a prériken keresztül a Sziklás-hegységig. Olyannyira, hogy az USA-beli Vermont és a kanadai Québec konkrét határvonalán áll egy patinás, régi könyvtár- és operaépület, a Haskell Free Library and Opera House, ami egyszerre tartozik a két szomszédos amerikai és kanadai településhez, s ami ma is a környék kulturális központjának számít.

Túl a barátságon

Az idillikusan békés időknek azonban vége, s az USA és Kanada kapcsolatát is beárnyékolta a mostanában ott is fokozódó migrációs helyzet.

Friss hír, hogy

Joe Biden amerikai elnök és Justin Trudeau kanadai kormányfő pénteken jelentik be a paktumot Ottawában.

Mint arról a BBC beszámol: a megállapodás alapján a hatóságok a határ mindkét oldalán  feltartóztathatják és visszatoloncolhatják azokat a menedékkérőket, akik nem a kijelölt, hivatalos határátkelőkön próbálnak átkelni az egyik vagy másik országba. Ugyanis mindkét irányba növekszik a nyomás: egyes migránsok az Egyesült Államokba, mások pedig Kanadába szeretnének eljutni, amilyen úton csak lehet.

a Roxham Roadnál, ami egy eldugott kis útszakasz, hivatalosan lezárt határátkelővel, ami mégis a migráció egyik kéretlen útvonala lett, s ami már hónapok óta fejfájást okoz a két ország hatóságainak is vezetőinek.

S hogy miért alakult ott ki egy kisebb migrációs válság? Mert a migránsok kihasználják a két ország közötti 2004-es Safe Third Country (Biztonságos harmadik ország) megállapodást, ami szerint akár Kanadába, akár az USA-ba érkezik egy migráns, abban az országban kell beadnia a menedékkérelmét, ahová először érkezett.

Ám van ennek egy kiskapuja: Kanada vonatkozásában ez a szabály nem vonatkozik a hivatalos határátkelőkön kívül valahogy a hatalmas ország földjére érkező személyekre – és a Roxham Road egy ilyen hely, a senki földjén át érkezők ügyét pedig eddig forró krumpliként dobálgatták a két ország illetékesei.

A CBC beszámol arról:

nem hivatalos határátkelőkön keresztül az USA-ból Kanada Québec tartományába – eközben a sok ezer kilométernyi határszakasz további részein mindössze 369-en próbálkoztak ezzel bárhol is.

A helyzetet nem segíti, hogy

az oda érkező, Kanadába vágyó migránsoknak a határig.

François Legault québeci kormányfő, valamint a konzervatívok vezetője, Pierre Poilievre egyaránt levelet írt Justin Trudeau liberális kanadai miniszterelnöknek, hogy zárja le teljesen a Roxham Roadot. Felmerült persze az a megoldás is, hogy tegyék az átkelőt hivatalossá, legálissá, s akkor már újra szabályozás alá esne az itt való átkelés – igaz, az illegálisan beérkezni vágyók könnyedén találhatnak más átkelési helyet a végtelen prériken vagy a hegyi vadonokban húzódó, összesen több mint 8800 kilométeres határon.

Amerikai határőr Arizona államban a határfalnál (Fotó: AFP / Frederic J. Brown)

Délen a helyzet változatlan

S amíg Kanada felé is forró a helyzet, addig nincs megoldva semmi sem az Egyesült Államok déli, Mexikóval közös határszakaszán, ami 3100 kilométeren keresztül húzódik, nagyrészt kietlen pusztaságokon és sivatagokon keresztül.

A Mandiner korábban helyszíni riportban is beszámolt az itteni migrációs helyzetről, ami évtizedek óta egyre csak romlik, s az elmúlt években totális válságba csapott át – amit csak tovább mélyít az ugyanitt történő drogcsempészeti iparág is.

Mint arról lapunk is beszámolt, már

ahogy egyébként európai, ukrajnai migránsok is megjelentek ezen a szakaszon. A liberális Biden-kormányzat egy ideig próbálta még a felszínen a nyitott kapuk Willkommenskultur-féle politikáját hirdetni, de az amerikai hatóságok és választók nyomására végül csak kénytelen volt szűkíteni a menedékre jogosultak körét.

Míg 2022-ben a beérkező (pontosabban nyilvántartásba vett, észlelt) migránsok száma több hónapban is (!) havi 200 ezer fölött volt, addig idén januárban és februárban havi 128 ezerre „csökkent” a számuk, vagyis

– és ez a szám gyakorlatilag már sikerként könyvelhető el a Biden-kormányzat számára.

Érdekes az illegálisan beérkező és elfogott migránsok nemzetiségi összetétele: csak 2023 februárjában több mint 58 ezer mexikóit, 13 ezer guetamalait, 12 ezer kolumbiait füleltek le így, de 1300 török, 309 orosz és 257 román személy is így próbált bejutni az Egyesült Államok földjére.

Mint látható: az Egyesült Államok továbbra is migrációs tömegek nyomása alatt áll: bár az USA népessége folyamatosan növekedni tud a beáramlástól, s a harmadik világból érkezők egy része legálisan vagy illegálisan végül a munkaképes és dolgozó társadalom tagja lesz, az Egyesült Államokban továbbra is a legfontosabb belpolitikai vitatéma és társadalmi probléma lesz a migráció ügye.

Nyitóképen: migráns család érkezik a Kanada és USA határán fekvő Roxham Roadra (Sebastien ST-JEAN / AFP)