Szigetelőszalaggal a falra ragasztottak egy banánt: hatmillió dollárért azonnal lecsapott rá egy „műgyűjtő”
Újra kitett magáért a világhírű olasz művész.
Egyszerre van rekordszintű migrációs és drogcsempészeti nyomás alatt az Egyesült Államok déli határa. Az amerikai szerveknek nincs kapacitásuk mindenre, a mexikói hatóságok és népmozgások pedig az egyre szervezettebb kartellek irányítása alá kerülnek.
Veres Kristóf György írása a Mandiner hetilapban
Joe Biden elnökségének tizenhat hónapja alatt közel 2,4 millió irreguláris migránst tartóztattak fel az USA hatóságai a mexikói határon. A páratlan embertömeg sokszor túlterhelte az Egyesült Államok határőrségét, például 2021 szeptemberében több ezer haiti migráns torlódott fel egy híd alatt Texasban.
A Rio Grande partján ágakból és rongyokból rögtönzött sátortáborban regisztrációra váró embertömegről készült képek bejárták a világot – arról viszont ritkán szólnak a hírek, hogy a migránsok által lekötött határőrök háta mögött gyakorlatilag akadálytalanul áramlik a kábítószer az Egyesült Államokba.
Nem hivatalos belső források szerint a történelmi csúcson stabilizálódó migrációs nyomás miatt
mindenki más a migránsok regisztrációját, szállítását, ellátását és olykor kiutasítását intézi.
A jelentősen megcsappant számú járőr között nem meglepő módon sokkal könnyebben át tudnak surranni a drogcsempészek. 2020 márciusában a határőrség körülbelül 24 tonna kábítószert foglalt le, 2021 azonos hónapjában már csak 17 tonnát, egy évvel később pedig mindössze 9,5 tonnát. Az irreguláris migráció által kifejezetten sújtott Yumai határszektorban a csökkenés ennél is látványosabb: 2020 februárjában itt 211 kilogramm kábítószer akadt fenn a határőrség hálóján, két évvel később viszont már csak 25 kilogramm.
A washingtoni székhelyű Center for Immigration Studies munkatársai áprilisban látogatást tettek a mexikói határra, s a helyszínen készített interjúk riasztó képet festenek a határőrség kartellekkel vívott, sokszor kilátástalan küzdelméről, valamint a határon élő farmerek nyomoráról.
Michael Salinas harminchárom évig szolgálta hazáját határőrként, 2021 októberében vonult nyugállományba. Amikor e sorok írója felhívta, éppen egy kávézóból sétált haza a texasi napsütésben. Elmondása szerint nyugdíjazása óta az egyik legfontosabb elfoglaltsága, hogy minél több emberrel megossza, milyen katasztrófa alakult ki az USA déli határán.
Úgy látja,
A mexikói–amerikai határt kontroll alatt tartó bűnszervezetek fegyelmezett, szigorú hierarchiára épülő apparátust működtető alakulatok, s jelentősen nagyobb erőforrásokkal rendelkeznek, mint a határőrség.
„A déli oldalon a hatóságok a zsebükben vannak. Ha a mexikói kormány fölküld egy új tábornokot a határra, hogy lépjen fel a drogcsempészet ellen, a kartellek akár havi egymillió dollárt is felajánlanak neki. Nekik ez aprópénz” – mondja Salinas. A nyugalmazott határőr szerint a kartellek a mexikói oldalon teljes kontroll alatt tartják az irreguláris migrációt. „Senki nem lépheti át a zöldhatárt az engedélyük nélkül.” Még az is előfordul, hogy a bűnszervezetek „katonái” mexikói egyenruhába öltöznek, sőt olykor a mexikói hatóság embereinek adják ki magukat a két országot elválasztó hatalmas pusztában.
A bűnszervezetek bevett taktikája, hogy egy nagyobb migránscsoportot – főleg gyerekeket és családokat – átterelnek a határ egyik szakaszán, és amíg a határőrség a regisztrációjukkal van elfoglalva, addig egy másik szakaszon átcsempészik a kábítószert.
„Amikor egy nagyobb üzletet bonyolítanak le, gyakorlatilag hermetikusan le tudják zárni a határt a mexikói oldalról, nehogy néhány eltévedt migráns odavonzza a határőröket” – magyarázza Salinas. Elmondása szerint a kartellek ilyenkor drónokat lőnek fel, valamint több tucat felderítőt küldenek ki, akik
Emellett a mexikói oldalon minden domb tetején, minden bozótos mögött egy távcsővel és telefonnal felszerelt őrszemet helyeznek el, aki valós időben tájékoztatja a csempészeket az amerikai járőrök mozgásáról.
„A kartellek nagyon okosak, mindig két lépéssel előttünk járnak. Akármilyen új technológiát vet is be a határőrség, a csempészeknek azonnal megvan rá a válaszuk.” Salinas nyugdíjba vonulásakor a határőrség egy olyan új technológiával kísérletezgetett, amely át tudja venni az irányítást a kartellek drónjai felett, és ki tudja belőlük nyerni a rögzített képsorokat. „Csak idő kérdése, hogy a csempészek mikor találnak ki valamit ez ellen is.”
Az észak felé áramló kábítószer ellentételezéseként
– ami tovább növeli a bűnszervezetek hatalmát.
Donald Trump elnök intézkedései gátat emeltek a közép-amerikai irreguláris migráció előtt, így a határőrségnek maradt kapacitása, hogy nagyobb razziákat hajtson végre a kartellek fegyver- és pénzlerakatainál. „Előfordult, hogy egy nagyobb rajtaütésen egymillió dollár készpénzt foglaltunk le. Jelenleg a határőrségnek nincs kapacitása ilyen nagyobb akciók kitervelésére és végrehajtására” – mondja Michael Salinas.
Az USA déli határán elharapódzó kábítószerválság a helyi farmerek életét is súlyosan érinti. Ruperto Escobar 240 hektáros birtoka Nyugat-Texas déli részén, a mexikói határ közvetlen szomszédságában terül el. A gazda egyszer éjjel tíz körül a földje egyik távolabbi részén lévő vízpumpához tartott, amikor
„Azonnal hagyd el a területet – vetette oda az egyik fegyveres Escobarnak –, ma este ez a mi földünk.” A hetvennyolc éves farmer és az őt elkísérő napszámos azonnal visszafordult. Félve a kartell szörnyű bosszújától, a farmer nem értesítette az esetről sem a határőrséget, sem a rendőrséget. Mivel nem tudta kikapcsolni a vízpumpát, az egészen addig működött, amíg ki nem fogyott az üzemanyaga. Másnap az elpazarolt víztől túláztatott földön hemzsegtek a békák. „Ez nem szokott előfordulni, nagyon óvatosan bánunk a szűkös vízkészletünkkel.”
„Végig ki kell építeni a határfalat!” – jelenti ki Ruperto Escobar. Szerinte ez az egyetlen módja annak, hogy az USA visszaszerezze az irányítást a mexikói határ felett. Erre azonban alig van esély, amíg Joe Biden ül a Fehér Házban. Az elnök a beiktatásának napján azonnali hatállyal leállította a határfal építését. Sőt, a páratlan migrációs nyomás ellenére Biden arra készül, hogy felfüggeszti annak a járványügyi szabálynak az alkalmazását, amely lehetővé teszi bárki azonnali kiutasítását, akkor is, hogyha az illető menedékkérelmet szeretne benyújtani.
A szabályt 2020 márciusától a Trump-kormányzat a határon elfogott összes migránssal szemben bevetette, Biden azonban a beiktatása után leszűkítette az alkalmazását az egyedülálló férfiakra. Így
Jelenleg ez a csonkán alkalmazott járványügyi szabály az utolsó akadály a korlátlan irreguláris migráció útjában. 2021 októbere és 2022 áprilisa között csaknem 1,3 millió illegális határátlépést regisztrált délen az USA határőrsége, a járványügyi szabályra hivatkozva a migránsoknak kis híján a felét fordították vissza azonnal. Amennyiben ez az utolsó gátló tényező is megszűnik, az csak tovább fogja serkenteni az irreguláris migrációt.
Ezzel Biden is tisztában van: a belbiztonsági minisztérium legrosszabb forgatókönyve naponta 18 000 migráns érkezésére számít, 2022 áprilisában ez a szám átlagosan 7800 körül alakult – már az utóbbi is történelmi rekord.
Több republikánus vezetésű állam beperelte a központi kormányt a járványügyi szabály eltörlése miatt, egy szövetségi bíróság május 20-án pedig arra kötelezte a kormányzatot, hogy folytassa a járványügyi szabály alkalmazását. A Fehér Ház azóta már bejelentette, hogy fellebbviteli fórumon meg fogja támadni a döntést.
A jogi huzavona közben a határőrség belső anyagok tanúsága szerint arra számít, hogy ha a járványügyi szabály eltörlése után a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, akkor
Ebben az esetben a szinte őrizetlenül hagyott, több mint háromezer kilométer hosszúságú határon akadálytalanul fog áramlani a kábítószer az Egyesült Államokba.
Tombol az opioidválság Amerikában
Az USA-ban folyamatosan növekszik a kábítószer-túladagolásban elhunytak száma, 2021-ben 108 ezer ember veszítette életét drogok miatt, ami történelmi rekordnak számít. Különösen súlyos problémát jelent a szintetikus opiodiok közé tartozó fentanil, amelyet a heroinnál jelentősen olcsóbban gyártanak mexikói droglaborokban, és aztán a déli határon keresztül csempésznek az Egyesült Államokba. Az északi Vermont államban például 2021-ben az opioidtúladagoláshoz köthető halálesetek 93 százalékát a fentanil okozta. A fentanil kifejezetten alattomos kábítószernek számít, ugyanis a dílerek rendszeresen keverik hozzá a feketepiacon kapható nyugtatókhoz és fájdalomcsillapítókhoz, amelyeknek az egyik legfontosabb célcsoportja a gimnazisták. Az USA-ban egyre több tinédzser veszíti életét amiatt, hogy a tudtán kívül olyan nyugtatót vagy fájdalomcsillapítót vesz be, amelyhez a dílerek fentanilt kevertek.
A szerző Migrációkutató Intézet vezető kutatója.
Nyitóképen: Amerikai határőr Arizona államban a határfalnál május 16-án. Fotó: AFP / Frederic J. Brown