„Csípte a szemünket, hogy 2022 januárjában közterületet neveztek el Horn Gyuláról” – mondta a Mandinernek a névváltozásban fontos részeredményt elérő egyik civil.
„Lakiteleki lakosként
csípte a szemünket, hogy 2022. januárjában közterületet neveztek el Horn Gyuláról.
Nem haragszunk rá, de nem szeretnénk, hogy a gyerekeink elé követendő példaként tárják az életútját azáltal, hogy egy közterület a nevét viseli” – szögezte le a Mandinernek Nagy Imre ügyvéd, aki még jóval Novák Elődék előtt fellépett az ügyben, hogy a sétány ne viselhesse a pufajkás politikus nevét.
Harminc napja van a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy megváltoztassa a Horn Gyula sétány nevét – írta meg a Mandiner március 23-án csütörtökön. A Kormányhivatal mostani határozatában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényre hivatkozik, aminek a 14. § második bekezdése szerint közterület vagy közintézmény nem viselheti:
a) olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy
b) olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal.
Mint ismert, a baloldali vezetésű XIII. kerületi önkormányzat még 2022 májusában kezdeményezte, hogy közterületet nevezzenek el a néhai politikusról, akiről köztudott, hogy 1956. novemberétől ’57 júniusáig a karhatalmi egységekhez csatlakozva részt vett a forradalom leverésében. Nem sokkal később döntött a Fővárosi Közgyűlés, a sétány azóta Magyarország harmadik miniszterelnökének nevét viseli.
Nem tetszett ez a Kormányhivatalnak, így 2022 decemberében megküldte a sétány nevének megváltoztatásáról szóló első felszólítását a Fővárosi Önkormányzatnak. Ez még nem a törvényességi felügyeleti eljárás keretében történt, az csupán megelőző felhívás volt a jogsértés önkéntes orvoslására lehetőséget teremtve – mutat rá Nagy Imre. Ám ezzel a lehetőséggel nem élt a Fővárosi Közgyűlés, 2023. januárjában jóváhagyta a 2022. júniusi döntését, miszerint a névtelen közterületet Horn Gyuláról nevezték el. A Kormányhivatal fellépésére a jogalapot a fentebb említett önkormányzati törvény nevezett paragrafusai teremtették. Nagy Imre felhívta a figyelmet, hogy a civil törvény ugyanígy rendelkezik: alapítvány, civil szervezet nem viselheti olyan személy nevét, aki XX. századi önkényuralmi politikai rendszer megalapozója vagy fenntartója volt.
Elárulja, hogy némi cselhez folyamodtak azért, hogy kijárják, ne lehessen a közterület neve a Horn Gyula sétány. Van egy olyan szabály ugyanis, hogy közterület elnevezésével kapcsolatban kérelmezőként csak az önkormányzat léphet fel, vagyis civileknek nincs eljárási jogosultsága a névhasználat ügyében az illetékes Magyar Tudományos Akadémiához fordulni. Más a helyzet a civil szervezetek esetében, ott ugyanis civilek is eljárhatnak. Innen jött hát az ötlet – Nagy Imre ismerősétől, Felföldi Zoltántól –, hogy hozzanak létre egy alapítványt Horn Gyula emlékére. Tudták ugyanis, hogy civilként a névhasználat engedélyezése ügyében a Magyar Tudományos Akadémiához kell fordulniuk, ugyanis az MTA hivatott felhatalmazást adni arra, hogy egy civil szervezet a történelem kiemelkedő személyének a nevét viselje.
„Ezen eljárás során az Akadémia észlelte, hogy hogy itt nemcsak a történelem egyik kiemelkedő személyiségéről van szó, hanem egy olyan személyről, aki egy XX. századi önkényuralmi rendszer fenntartásában és kiépítésében is részt vett” – mutat rá az ügyvéd. Mint mondja, miután megkapták ezt az állásfoglalást, ezzel a – mint fogalmaz – koherenciazavarral megkeresték a Kormányhivatalt.
„Ha egyszer ugyanazon tényállás alapján egy civil szervezetnek nem adják meg a névhasználati jogot, akkor – ha következetes a jogalkalmazó – következtethetünk arra, hogy közterület sem viselheti ugyanezen személy nevét”
– hívta fel a figyelmet az ügyvéd.
Nekik köszönhetően lépett tehát a Kormányhivatal: tavaly decemberben a döntés felülvizsgálatára hívta fel a Fővárosi Közgyűlést, amely helybenhagyta a korábbi döntést, miszerint a közterület neve Horn Gyula sétány. A legfrissebb – e hét csütörtöki – fejlemény, hogy a Kormányhivatal erősebb jelzést küldött a Fővárosi Közgyűlésnek, miszerint: harminc napjuk van megváltoztatni a sétány nevét. Jelenleg itt tartunk. „Feltételezem, hogy menet közben a Novák Előd is bekapcsolódott. Ezt nagyon üdvözöljük, de az ő fellépésének a jogalapja azzal teremtődött meg, hogy mi kijártuk a Magyar Tudományos Akadémiánál, hogy Horn Gyuláról civil szervezetet tilos elnevezni” – emeli ki Nagy Imre ügyvéd.
Most azt történt, hogy a Kormányhivatal határozottan arra hívta fel a Fővárosi Önkormányzatot, hogy változtassa meg a nevét. Magyarul nem felülvizsgálatot kért, hanem a közterület nevének megváltoztatását. Ez már a törvényességi felügyeleti eljárás körébe tartozik – hangsúlyozza Nagy. Ha a Fővárosi Közgyűlés nem tesz eleget a Kormányhivatal felhívásának, akkor bíróság fog erről dönteni.
Nyitókép: Hiszékeny Dezső Facebook-oldala
Lovász László, a világhírű magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke veheti át az Academia Europaea egyik legmagasabb tudományos kitüntetését, az Erasmus-érmet.
És vajon miért kell virtuálisan meglincselni egy huszonéves lányt, aki ülve, sörrel és cigivel a kézében énekelte el a Himnuszt?
Novák Előd szerint a Büntető Törvénykönyv alapján az énekesnő nemzeti jelkép megsértése nevű bűncselekményt követte el.
A közgazdász professzor szerint a magyar tudományos élet utánpótlása nem a teljesítmények alapján történik, így nem lehetnek akadémiai tagok a jobboldali értelmiségi kör tagjai.
A törvény szerint, „aki megtiltott gyűlést szervez, vagy arra való részvételre felhív, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
Az átkosból köztünk ragadt félcikkes tudósok mindenáron be akarják bizonyítani, hogy igaza van Schmidt Máriának: a Magyar Tudományos Akadémia maga a velünk élő sztálinizmus. Horváth K. József írása.
A férfi a felső tízezer életét élte.
Állítsuk le a buta libázást – azonnal, minden szinten.
