Aki testet adott a fénynek – Egry József emlékezete

2023. március 15. 18:01

Írta: Sal Endre
A szerelem tartotta a Balatonnál, ahol aztán a fény festőjeként alkotott maradandót: 140 éve született Egry József.

Száznegyven éve, 1883. március 15-én napszámos, paraszti családban látta meg a napvilágot Egry József, s úgy tűnt, a kedvtelésből festő fiúnak esélye sem lesz a kibontakozásra. Lyka Károly művészettörténész viszont meglátta benne a zsenit, és az ő támogatásával kijutott Párizsba, majd Belgiumba is. Egry ekkortájt csak olajfestékkel dolgozott és messze állt attól a világtól, amely később a hírnevet is meghozta számára.

Aztán jött az I. világháború, Egry József pedig a badacsonyi hadikórházba került. Itt találkozott egy önkéntes ápolónővel, akivel egymásba szerettek. Hamar kiderült, Pauler Juliska férjnél van, ám a válást is vállalta a szerelmükért. Egry Józsefet ez a szerelem tartotta a Balaton partján,

ahol szépen lassan a magyar tenger, a Balaton feletti fények rabja lett.

Soha nem engedte el felesége kezét és a Balatonhoz is hűséges maradt, a badacsonyiak sokszor láthatták őt, amint a parton alkotott vagy éppen horgászott, mert az utóbbi is a szenvedélye volt.


Egry József portréja. Fotó: MTI-archív/Magyar Fotó/Várkonyi László

 

Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténész munkatársa szerint habár ma a magyar avantgárd festők jobban előtérben vannak, Egry József különleges helyet foglal el a magyar festőművészet történetében.

„A modern, haladó gondolkodású művészek közé tartozott. Drámai hangvételű, egyéni stílusú festményeit valójában egyetlen irányzathoz sem lehet besorolni” – mondja a szakértő.

Szerinte

Egry festményeinek különleges világát részben a festési technikája adta.

„Olajpasztellt használt és nagyon híg állapotú festékkel dolgozott a papíron. Habár az érett korszakában csak néhány színt használt – legtöbbször sienai vöröset, okkersárgát, fehéret és kéket – mégis csodásan tudta megjeleníteni a belső érzésvilágát.”

Badacsonyi napsütés

 

A művészettörténész azt is elmondta, Egry nem csupán a Balatont festette meg, hanem azt a világot, amelyet számára sugallt: „Testet adott a fénynek, a párának, a természeti jelenségeknek. A visszaemlékezéseiben is leírta, hogy

leginkább a fényhatások izgatták a Balatont nézve”

Az úgynevezett Gresham-kör művészei közé tartozott, akik a Gresham kávéházban jártak össze. Egry József mellett két másik festőművész, Szőnyi István és Bernáth Aurél is a tagja volt az asztaltársaságnak. Kelen Anna szerint az ő megbecsülésük töretlen, a festményeik iránt jelentős a kereslet, ám kétségtelen, mostanában az avantgárd festőművészek alkotásait kíséri nagyobb figyelem.

A művészettörténész azt is elárulta, egy kvalitásos Egry-festmény húszmillió forint feletti értéket is képviselhet, a Balatont ábrázoló művei ma is keresettek. A korábbi korszakában, Párizsban vagy Belgiumban készült képei, amelyek még olajfestékkel készültek, kevésbé állnak fókuszban persze sok gyűjtő örülne, ha ezekből is lenne egy-két mű a nappalija falán.   

Egry József végül 1951-ben, 68 éves korában aludt el örökre.

 

Nyitókép: Egry József: Aranyhíd. Fotó: Göcseji Múzeum

Összesen 12 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés