M1-es tömegkarambol: el lehet kerülni egy ilyet egyáltalán?

Szombaton történt Magyarország történetének egyik legsúlyosabb közlekedési balesete: az M1-es autópálya 26-os kilométerénél öt kamion és több tucat autó ütközött össze, melyek közül 19 kiégett.

A baleset volumenét –a több könnyebb és súlyos sérült, valamint a halálos áldozaton túl – jól mutatja, hogy még a tragédia másnapján is dolgoztak azon, hogy helyreállhasson a közlekedés az érintett útszakaszon. 

„Rengeteg balesetet láttam már, de ilyet még soha" - megszólalt az autómentő az M1-esen törént baleset kapcsán

A helyszínre négy mentőhelikopter és 16 autó ment ki, a tűzoltók hosszú ideig hűtötték vissza a kiégett járműveket, míg el lehetett azokat szállítani. Az autópályákat fenntartó Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) Zrt tájékoztatása szerint

A karambolról több felvétel is nyilvánosságra került: az egyik legnézettebb egy kamionból készült belső kamerás videó, melyen az látható, amint egy kamion fékezés nélkül, a megengedett maximális sebességgel, 90 km/h-val hajt az előtte már összetorlódott autókba.

Deli Kálmán közúti közlekedésbiztonsági balesetelemző és gépjármű-közlekedési műszaki igazságügyi szakértő a Mandiner kérdésére elmondta: hazánk történetében még nemigen volt ekkora közlekedési baleset, állítása szerint általában két-három-négy autóból álló ráfutásos balesetek szoktak az autópályákon történni.

Az tudható, hogy az autópályán lévő fénykapukon két figyelmeztetés is történt, melyen keresztül azt üzenték az autósoknak: hirtelen, drasztikusan csökken a látótávolság. 

– jelezte a balesetelemző, aki szerint súlyos probléma, hogy az autósok nagy része nem veszi komolyan a fénykapukon történő sofőrtájékoztatásokat.

Kiderült, mi okozhatta Magyarország valaha volt egyik legsúlyosabb tömegbalesetét

Deli Kálmán szerint hazánkban nem jellemző a szombaton történt porvihar, így az autósokat meglepetésként érhette a jelenség és a látótávolság csökkenése üzenetre lehet, hogy az embernek nem ez a fajta természeti jelenség ugrik be elsőnek. 

– fogalmazott a szakértő, aki a fenti videót megnézve arra jutott, hogy a baleset egyik fő okozója a relatív gyorshajtás és a kellő követési távolság be nem tartása volt. 

Videón, mekkora káosz alakult ki az M1-en történt délutáni balesetben

Még javítani kell az útszakaszt

A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közösségi oldalán jelezte, hogy vasárnap délre sikerült a sérült korlátokat megjavítani, mely után a Győr felé tartó oldalon a belső sáv zárása megszűnt, de a 80 km/h-s sebességkorlátozás továbbra is érvényben van. A jelentésük szerint az autópálya burkolata a baleset helyszínén 200-250 négyzetméteren megégett.

A munka jelenleg is folyik, úgy fogalmaztak, hogy a szombati baleset helyszínén olyan mértékben sérült a útburkolat, hogy azonnali beavatkozásra van szükség.

– jelezték.

Végtagtörések, bordatörések, légmell - kiderült, mennyien sérültek meg az M1-esen történt tömegbalesetben

„Amikor megláttuk a roncsokat egymásra néztünk a kollégáimmal, mindannyian azt hittük, rengeteg lesz a halott. Voltak olyan autók, amikből semmi nem maradt, azokból lehetetlen lett volna élve kimászni. Óriási szerencse, hogy ezeket a járműveket a vezetőik, utasaik még az előtt el tudták hagyni, hogy újabb autók csapódtak volna beléjük" – így emlékezett az M1-es autópálya Budapest felől kimenő oldalának 30. kilométerszelvényében történt baleset műszaki mentésében részt vevő budapesti autómentős, Szász Dávid.

Vasárnap reggel a rendőrség a hivatalos honlapján adott tájékoztatást arról, hogy büntetőeljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálja a körülményeket.

De mit lehet tenni, ha ilyen helyzetbe kerülünk?

Albert Péter vezetéstechnikai szakértő a balesettel kapcsolatban portálunknak megjegyezte, hogy sofőrként a jármű sebességét mindig az aktuális látási viszonyokhoz kell igazítani. Amennyiben egy porfelhő vagy bármi jelenség miatt hirtelen drasztikusan csökken a látótávolság, szavai szerint nem egyből a fékbe kell taposni, mert az balesetveszélyes, a mögöttünk haladót is meglepheti, hanem finoman kell visszavenni a tempóból. 

– jegyezte meg a tréner, aki szerint vezetés közben, pláne az autópályán nem szabad semmi mással foglalkozni, mint a vezetéssel, ugyanis 130 km/h-s sebességnél másodperceként 36 métert tesz meg az autó. 

Hátborzongató: ilyen volt testközelből az M1-esen történt tömegkarambol (VIDEÓ)

– folytatta.

Albert Péter leszögezte, ha már megtörtént a baj, akkor az első dolog, amit meg kell csinálni, hogy az autó összes utasa elhagyja a gépjárművet és a szalagkorláton túl várakozzon. 

Az MKIF megkeresésünkre közölte, vizsgálat van folyamatban az ügyben, amelynek lezártáig a balesetről és körülményeiről nem nyilatkoznak. Annyit azonban hozzátettek: 

„Az autósoknak a KRESZ szerint kell eljárniuk, jelen esetben a járművezetőknek olyan korlátozott látási viszonyok esetén, mint amilyen a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. sz. függelék III. h) pontjában is nevesített  porvihar, a KRESZ 25.§ (1), 26.§ (4), illetve 27.§ (1) bekezdései alapján kell eljárniuk. Ennek értelmében a jármű vezetőknek a forgalmi, az időjárási és látási viszonyoknak megfelelően, ehhez igazodóan megválasztott sebességgel, és a követési távolság megtartásával kell közlekedni.”

Nyitókép: MTI/Lakatos Péter