Orosz katonai szakértők szerint az első hírekkel ellentétben az ukránok valójában egy HRIM-2 rakétarendszert vetettek be.
Szombaton az ukránok megpróbálták eltalálni a Krím-félsziget egyik orosz katonai repülőterét. A jelentések szerint az oroszok légvédelme megakadályozta a becsapódást, az első hírek arról szóltak, hogy egy szovjet időkből megmaradt Tu-141-es drónt használtak, ám az orosz katonai szakértők szerint
A Gvardejszkoje melletti bázist bár nem érte találat, komoly aggodalomra adhat okoz Moszkvában, mi van akkor, ha valójában egy HRIM-2 rakétarendszert próbáltak ki az ukránok. A katonai témákban jártas Rybar Telegram-csatorna azt írta, hogy a becsapódás helyén egy nagyjából öt méter mélységű tölcsér alakult ki, ám szerintük
A jelentések szerint a Hrim-2 legnagyobb hatótávolsága 500 kilométer, amely nagyobb, mint a HIMARS-é, ami azt jelenti, hogy nem csak a Krímet találhatják el vele az ukránok, de még az orosz fővárosra is fenyegetést jelent a ballisztikus rakétarendszer. Az eszköz prototípusát 2016-ban mutatták be, az indítójárművet pedig két évvel később, a háború kezdetekor az ukránok már közel állhattak ahhoz, hogy véglegesítsék a fejlesztést, melynek céldátuma korábban tavaly év vége volt.
Nyitókép: Twitter
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Újabb helyszínre terjed ki az orosz-ukrán háború?
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Kusovszky Imréné elkezdett utánaszámolni, és a Tisza-csomagban eddig mintegy 30 ezer forint havi mínuszt egészen biztosan talált, amit a nyugdíjasok zsebéből vennének ki.
Az ukrán elnök lengyelországi látogatásán beszélt arról, mihez kezdene a Brüsszelből várható 90 milliárd euróval.
Hogy miért?
A Financial Times szerint hajnali fél kettőkor született meg a kényszerű B terv a hitelfelvételről, amiből Magyarország zseniális húzással maradt ki.
Ordas hazugságnak nevezte korábban az agrártámogatások megvágásáról szóló brüsszeli terveket.
„Az volt a kérdés, hogy ki az, aki ebben nem hajlandó részt venni. Ez három ország volt: Szlovákia, Csehország és Magyarország.”
