„Már most is nyakig ülünk a mesterséges intelligenciában” – magyar robotépítő a Mandinernek

„2014-ben kezdtük el a közösségi robotépítő tevékenységünket, 2016-ban váltunk egyesületté, 2018-ban pedig az egyik rendezvényünkre besétált egy úriember, Bartha Levente, és azt mondta, hogy ő nagyon szeretné behozni Magyarországra a külföldön már egyre nagyobb népszerűségnek örvendő humanoid robotot, Peppert” – idézi fel a kezdeteket Tanos Áron a Mandinernek.

A Magyarországi Robotépítők Egyesületének elnöke elmondja: akkor Pepper még „nem tudott magyarul”, de nekik minden a rendelkezésükre állt ahhoz, hogy ezt megoldják. Így jött létre a Netlife Robotics, ennek a szervezetnek köszönhetően került a robot Magyarországra. Ezután vette kezdetét az a projekt, amelynek az volt a célja, hogy egy úgynevezett szociális asszisztív robot legyen Pepperből,

S hogy mi módon tanult meg Pepper „magyarul”? Amikor mesterséges intelligenciáról (AI) beszélünk, valójában több dologról van szó. „Pepper az úgynevezett gépi tanulásos mesterséges intelligenciák közé tartozik, illetve több mesterséges intelligencia algoritmust építettek bele. Ezek döntő többségét példákon keresztül tanítottuk neki. Ezt úgy kell elképzelni, hogy nagyon sok, jól elemzett mondatot kellett neki mondanunk, persze értelmezéssel együtt, és akkor ebből tanulta meg, mik a főbb szabályszerűségek vagy inkább precedensek a magyar nyelvben, és ebből állt neki össze egy kép arról, hogy mit hogyan kell értelmezni”.

Tanos Áron

Tanos hoz egy konkrét példát is. „Amikor azt kérdezem, hogy mennyi az idő, vagy azt kérdezem, hogy hány óra van, akkor a szavak szintjén semmi köze egymáshoz a két mondatnak, ez két teljesen külön mondat, de mégis ugyanaz a szándék mögötte.

– magyarázza.

Tanos Áron kitér arra is, hogy a szociálisan asszisztív humanoid robotok között még mindig Pepper a legfejlettebb. „Vannak nála fejlettebb szociálisan asszisztív robotok, de azok jellemzően nem humanoidok, hanem internetes felületen találhatók. Ilyen a ChatGPT is, amelyről manapság rengeteg szó esik. A ChatGPT el tudja nekünk magyarázni például a sörfőzés rejtelmeit, de ha mondjuk azzal a kérdéssel fordulunk hozzá, hogy egy adott irodaházban egy tárgyaló merre található, nem tud rá választ adni, mivel nincs helyismerete. Pepper ugyanakkor ott van fizikálisan és útba igazítást tud adni. Peppernél fejlettebb »testtel rendelkező robot« a Boston Dynamics Atlas robotja, illetve Sofia, aki képes »érzelmeket« is kifejezni” – részlezi.

Ha nem szólunk a mesterséges intelligenciához, nem csinál semmit

Sofia kapcsán Tanos Áron megjegyzi, hogy az emberek nagyon gyakran gondolnak úgy az összes mesterséges intelligenciákra, mint személyiségekre, és ösztönszerűen emberi módon közelítjük meg ezt a kérdést. Pedig

„Ezek úgynevezett válaszológépek: az az egyetlen képességük, hogy ha bejön valamifajta inger, akkor erre egy kimenő ingert generáljanak. Ha nem jön be inger, akkor nem csinálnak semmit” – hangsúlyozza az egyesületi elnök.

Arra a kérdésre, hogy kell-e attól tartanunk, hogy a mesterséges intelligencia egyszer öntudatra ébred és felénk kerekedik, Tanos azt feleli: ami a leginkább érintheti az utca emberét, az a munkaerőpiac átalakulása, amit sokan úgy interpretálnak, hogy elveszíthetjük ennek a technikának a fejlődése miatt a munkánkat.

„Jobban szeretem ezt úgy megfogalmazni, hogy más munkát kell végeznünk” – tekint a jövőbe. Jelen pillanatban a hétköznapi ember számára elérhető legfejlettebb mesterséges intelligencia a ChatGPT, amely az iskolások már most rengeteg dolgozatot íratnak mindenféle tantárgyból, és ez a képessége valószínűleg jelentősen fokozódni fog. „A ChatGPT már most több szakvizsgát is letett eredményesen.

A szoftverfejlesztés és az újságírás területén is nagyot szakíthat ez a mesterséges intelligencia. Ugyanakkor az újságíróknak attól nem kell tartani, hogy elveszik az AI-k a kenyerüket. Mert a robotok véleménycikkeket nem tudnak írni, hiszen véleményük nincs is nekik” – teszi hozzá Tanos Áron. 

Eljöhet az az idő, mikor a mesterséges intelligencia fejleszti majd önmagát

A Magyarországi Robotépítők Egyesületének elnöke szerint „a viszonylag monoton, de nagyon gyors reakciót igénylő munkákat is jól el tudják látni a robotok. Az értékpapírpiacon manapság már szinte nincs olyan nagy szereplő, aki ne használná az úgynevezett kereskedőrobotokat, hiszen a gyors reakcióidő abban a szférában is nagyon sokat számít. S ez a folyamat nem fog lelassulni. Sőt egyre ölesebb léptekkel halad majd előre. Így akár

– hangsúlyozza a szakértő.

És mi a helyzet a szoftverfejlesztéssel? „Ha megmondjuk a robotnak, hogy milyen szoftvert írjon, ezt a feladatot ragyogóan teljesíti. A programozói munka egyre inkább abból fog állni, hogy meg kell mondani az AI-nek, hogy pontosan mit akarunk, és ezt »ő« teljesíti. Így a jövőben várhatóan nem kell éveket tanulni a különböző programozási nyelveket, helyette elég lesz 2-3 évnyi rutin, és már azzal remek programokat lehet írni.

Tanos Áron felhívja a figyelmet a szingularitás fogalmára is. „Ha létrejön az a mesterséges intelligencia, amelyikkel mesterséges intelligenciát lehet fejlesztetni, és önmagát elkezdjük vele fejlesztetni,

De azt már nem lehet megjósolni, hogy az, hogy ez mennyivel lesz nálunk intelligensebb” – vázol fel egy lehetséges jövőképet az informatikus.

Szerinte a ChatGPT megjelenésével újabb lendületet kapott az iparág. „Pedig 2022-ben sokan mesterséges intelligencia télről beszéltek. Úgy tűnt, hogy kimaxoltuk a tavaly a neurális hálókban rejlő lehetőségeket, és várni kellett a következő áttörésre, ami 2023 elején következett be. A chatelő mesterséges intelligencia térhódításával rengeteg pénz és tehetség áramlott az iparágba”.

Tanos úgy látja: a most felkapott chatGPT ugyanakkor valójában nem egy nagy áttörés. „Viszont azt ki kell emelni, hogy a mögötte lévő szervezet végigcsinálta azt a rettenetesen aprólékos, fáradságos és nehéz munkát, hogy mérhetetlen mennyiségű adatot feldolgozott előre a gépeknek. A projekten dolgozó szakembereknek komplex elemzéseket kellett végezniük, és rengetegszer kijavítaniuk a mesterséges intelligenciát. Ehhez mérhetetlen türelem kellett, mivel ha az AI-től megkérdezték, hogy milyen színű az ég, és ő azt felelte, hogy narancssárga, akkor meg kellett neki mondani, hogy nem, az ég kék. Ez az a munka, aminek az elvégzése a chatGPT 3.5-öt kiemelte a többi hasonló projekt közül, és mondhatni a trónra ültette” – magyarázza az informatikus.

Tanos szerint lényeges, hogy a ChatGPT-t jelen pillanatban nem lehet kereskedelmi célra használni. „Az is egy szerencsés helyzet, hogy a fejlesztő cég szigorúan nem érdekelt a profitmaximalizálásban. A ChatGPT-t tulajdonképpen egy konzorcium hozta létre, amelyet több nagyvállalat támogat. A konzorcium célja pedig az, hogy a mesterséges intelligenciát fejlesszék, és így történhetett az, hogy lehetővé tették a fejlesztés széles körben történő használatért” – hívja fel a figyelmet a szakértő.

Arra a kérdésre: igaz-e, hogy nem minden robot mesterséges intelligencia, de minden mesterséges intelligencia robot, Tanos Áron azt feleli, hogy ezeket el kell különíteni egymástól. Mert

„Mindemellett az AI-t általában kommunikációs tevékenységre használják, míg a raktárakban pakoló robotok vagy a robotporszívó csak jól vannak programozva” – magyarázza.

Ennek kapcsán tér ki Lenára, a Netlife Robotics asszisztensére, amely egy virtuális ember, tulajdonképpen Pepper „testvére”. „A tudásuk is nagyon hasonló, tehát ugyanaz a mesterséges intelligencia motor áll mögöttük, de Lenának nincs fizikai teste. Egy tévé képernyőn jelenik meg, ugyanúgy viselkedik, mintha egy ember lenne: ránk néz, viszonozza a mosolyunkat, integet, hogyha odébb megyünk, követ minket a tekintetével. Tehát ugyanúgy viselkedik, mint egy ügyfélszolgálatos, akivel videóhívásban állunk, és ugyanúgy tud segíteni a helyhez kötött kérdések megválaszolásában.”

„Mi leszünk a gépek macskái”

A jövőbe tekintve a Magyarországi Robotépítők Egyesületének elnöke elmondja, hogy valahol valóban „Istent játszunk”. Személy szerint abban hisz, hogy

akikre olyan hétköznapi ügyekben is támaszkodhatunk majd, mint a háztartásvezetés” – folytatja a gondolatmenetet.

Tanos Áron arra is kitér, hogy míg Nyugaton sokakban olyan hollywoodi produkciók miatt, mint a Terminátor- vagy a Kaptár-sorozat, sokan tartanak a robotoktól, addig a távol-keleti kultúrákban sokkal pozitívabb kép él róluk, mivel Godzillát is egy óriásrobot kergeti vissza az óceánba. 

Zárásként elmondja, hogy bár sokszor nem vagyunk vele tisztában, „de már most nyakig ülünk a mesterséges intelligenciában, hiszen elég csak a közösségi médiákra vagy a streaming oldalakra gondolni, amelyek igyekeznek kitalálni, hogy nekünk mely tartalmak tetszenének. Sőt már a telefonjainkban is egy sor olyan alkalmazás érhető el, amely úgy működik, hogy idomul a szokásainkhoz, napi rutinunkhoz. Így biztos, hogy virtuális téren további bővülés várható. De a következő évtizedekben nagyot változhat a humanoid robotok piaca is. Elég csak megnézni a TESLA nemrég bejelentett fejlesztését, Optimust”.

A távolabbi jövőbe tekintve pedig megjegyzi: „Mi leszünk a gépek macskái, az abszolút uralkodók. A mesterséges intelligenciák már-már aranyéletet biztosítanak majd számunkra: egészséges és elégséges táplálékot, professzionális orvosi ellátást, még hosszabb életet és teljes szabadságot. Miközben az lesz a meggyőződésünk, hogy mi vagyunk a világ urai, ez már rég nem így lesz, hiszen a gépek uralkodnak majd felettünk.

– vázol fel a robotika szakértője egy lehetséges jövőképet.

Nyitóképen Pepper, szociális asszisztív robot. Fotó: Netflix Robotics Facebook-oldala